"TÓTH FERENC községi bíró:

1901.december 2-án Barbacson született ősrégi helyi családból és már édesapja, néhai Tóth Bálint is községi bíró volt. A középiskolákat Magyaróvárott végezte, majd azóta gazdálkodik, és különösen a fajállatok tenyésztésére fektet nagy súlyt. A gazdakörnek elnöke és az önkéntes tűzoltó testületnek titkára volt, majd 1933-ban a község bizalma folytán a község bírája lett. felesége Simon Erzsébet. Egy gyermekük van, bátyja néhai Tóth Márk, hősi halált halt."

Nekem volt szerencsém ismerni Ferenc bácsit, s mivel a kultúrház mellett laktak, gyakran beszélgettem vele.

1.1.         Barbacs földrajzi elhelyezkedése:

A Hanság vidékének egyik legdélibb, az egykori Tóköz egyik nyugati települése Barbacs.

1.„ A  környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a növény és állatfajok tisztelete, megbecsülése, a szülőföld, a lakóhely, az óvoda, az iskola és a hozzájuk kapcsolódó személyek, szülők, óvónők, tanítók, az itt élő emberek megismerése és szeretete vezethet csak oda, hogy a gyermek később egyértelmű és semmi mással össze nem tévesztett fogalomként értse, mi a hazaszeretet, mi a (Törölve)

[1] 1796-os évből származó feljegyzés

[2] A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája

Szerk.: Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal   Budapesti  Könyvnyomda Rt.1897.

Töröltem.

A nagycsaládos emberek a tél beálltával kukoricából és burgonyából készített ételeken tengették életüket.Nagyon sok család nem fejt tehenet és nem vágott disznót, mert nem volt nekik. Kukoricás ételek: prósza, málé, kása, gombóc, gánca, isterc, kukoricás hurka. Burgonyából is többféle ételt készítettek, de gyakran fogyasztották héjában főve, vagy sülve, egy kicsit megzsírozva, esetleg megvajazva, akinek arra tellett, és sózva. Kenyérsütéskor, ha volt liszt és búza, búzacsirából "szaladost" készítettek, amit cserépedényben sütöttek meg a kenyér után a kemencében, s mivel nem sok édességhez jutottak a gyerekek, ezt nagyon szerették.

1. Milyen volt itt az élet a múlt században?

Válaszadók: Angyalics József, Csatári József, Pozsgai Vince,Tóth János

1920-ig a szegény emberek földből, vályogból tapasztott házakban laktak.

A kézműves munkák zömét helyi kisiparosok végezték.

1920-1950-es években Szóka Ferenc és két fia, Viktor és Gyula, és veje Kajtár Kálmán alkotott egy brigádot, szereztek felszerelést, padlókat, kalodafákat stb., s megtanulták a vályogtömést, s építettek sok tömésházat.