Számok
Gyakori elírások helytelen helyes jelentése
0-át 0-t nullát
1-el 1-gyel eggyel (egyel ’növényt ritkít’)
1-én 1-jén elsején
1-e 1-je elseje
2-kán, 2-ikán 2-án másodikán
2-őt 2-t kettőt
3-al 3-mal hárommal
4-el 4-gyel néggyel
5-el 5-tel öttel
6-al 6-tal hattal
és így tovább
Dátumok

Évek: Ha az évszám alanyként szerepel, akkor nem kell a pont. De például a 2003 januárjában kifejezésnél nem használunk pontot. Ha névutós szerkezetben szerepel az évszám, pl. 2004 körül, akkor sem kell pont.
A hónapok nevei mindig kisbetűsek. (tehát: január, február stb.) Megjegyzés: A rossz beidegződés a Word helyesírás-ellenőrzőjéhez köthető, amely dátumozásnál az évszám utáni pontot követően – tévesen – mondatkezdő nagybetűre javította a hónap nevének első betűjét.
Hányadikán? nem 8.-án, hanem 8-án, 9-én stb. (Nincs pont a szám és a kötőjel közt.) De van, ha sorszámnév nem évet vagy napot jelöl: 5.-es tanuló.
Melyik nap? nem január 1, hanem január 1., nem március 15, hanem március 15. stb. stb. (a szám után pont van, kivéve, ha pl. kötőjel: március 15-én)

Válasz

Ly-J ?

A legyakoribb problémás szavak:

aggály, ajánlat, ajtó, akadály, akármilyen, amely, amilyen, amolyan, apály, aszály, bájos, beljebb, bélyeg, bója, boly (hangyáé), bolyong, borbély, borzadály, bögöly, cikkely, coboly, csekély, cserje, csermely, csobolyó, dagály, duhaj, éjjel, fajta, emilyen, engedély, erély, erkély, esély, estély, esztergályos, fajsúly, fejleszt, fejlődik, fekély, feszélyez, fogoly, fojtogat, folyik, folyjon, folyó, folyosó, folytat, folytatólagosan, folyton, folyvást, fúj, fújjon, furulya, gally, gerely, gerendely, gólya, golyó, gomoly, göböly, gömbölyű, guzsaly, gyógyhely, gyűjt, hagyja, hajó, hajsza, hajt, harkály, házhely, héja, hely, helyes, helyiség, helység, hodály, homály, ibolya, ifjú, ijed, ily, ilyen, ispotály, játszik, javít, jó, kályha, karabély, karaj, karvaly, kastély, kegyhely, kesely, kétely, kevély, kijjebb, király, komoly, korhely, kölyök, kristály, lapály, lejjebb, leshely, lesújt, lyuggat, lyukak, lyukas, lyukasztó, lyukban, majd, mely, mély, messzely, mily, milyen, mindjárt, moholy, moly, mosoly, mulya, muskotály, muszáj, műhely, nadály, némely, nyáj, óhaj, oly, olyan, osztály, páholy, pálya, papagáj, paraj, paszuly, pendely, persely, pikkely, ragály, ráspoly, rejtély, robaj, rostély, saját, sajnos, sávoly, segély, sekély, selyem, sipoly, súly, súlyos, süly (betegség), süllyed, süllyeszt, szabály, széjjel, székely, személy, szentély, szenvedély, szeszély, táj, talaj, tarsoly, tartály, tavaly, téboly, tégely, tengely, topoly, tökély, tönköly, törköly, tűzhely, új, ujj (végtag), újdonság, újjá (varázsol), ujjong, újság, uszály, uszály, ünnepély, vajon, varjú, veszély, veszélyes, vijjog, viszály, vőfély, zaj, zugoly, zsámoly, zsivaj, zsöllye.
wikipédia.hu

Válasz

Igekötők egybe- és különírása

Az igekötőt mindig csak azzal az igével írjuk egybe, amelyhez tartozik: ha az igekötő és a hozzá tartozó ige (főige) között segédige van, a segédigével nem írjuk egybe. Gyakori hibák az alábbiak:

„megtudom csinálni” --> helyesen: meg tudom csinálni (=megcsinálni), mivel a meg- a csinálni igéhez tartozik.
„eltudom képzelni” --> helyesen: el tudom képzelni (=elképzelni)

A megvan igét egybe írjuk, ha a van nem segédigeként áll:

„meg van neked ez a könyv?” --> helyesen: megvan neked ez a könyv?
DE: meg van (lesz stb.) csinálva (=megcsinálva).

Népek, vallások nevei

A magyar nyelvben minden nemzetiség nevét, nyelvet, ételt, kultúrát, vallást stb. stb. kisbetűs szóval írjuk (tehát angol konyha és nem Angol konyha, magyar és nem Magyar, francia és nem Francia stb. stb.) kivéve, ha a mondat első szava :)

Az intézmények (hivatal, szervezet, cég stb.), tájegységekben szereplő neveket viszont nagybetűvel írjuk. (pl: Francia-középhegység, Francia Intézet stb. stb.)

Vessző használata a mondaton belül

„több, mint” -> akkor és csak akkor van vessző a „több” szó után, ha összehasonlításról van szó! (pl. „20 több, mint 10”).
Jegyezzük meg: ha a „több” szó helyettesíthető lenne a „körülbelül / nagyjából” szavakkal, nem szabad vesszőt tenni!
Példa: „Körülbelül / nagyjából / több mint 1 km”.
„kevesebb, mint” -> akkor és csak akkor van vessző a „kevesebb” szó után, ha összehasonlításról van szó!
Jegyezzük meg: ha a „kevesebb” szó helyettesíthető lenne a „körülbelül / nagyjából” szavakkal, nem szabad vesszőt tenni!
Példa: „Körülbelül / nagyjából / kevesebb mint 1 km”.
gyakori hiba, főleg hivatalos szövegekben, vessző használata a mondat állítmánya előtt, amikor indokolatlan, ugyanis nincs utána kötőszó.
Példa: „A szükséges intézkedéseket, megtették.” --> helyesen: A szükséges intézkedéseket megtették.
Wikipédia.hu

Válasz

1.A SZÍNEK JELENTÉSE
Színek alkalmazása csodálatos dolog, az egyik legcsodálatosabb. A színek gondolatokat, érzelmeket, érzéseket is kifejeznek. De a különböző színek mit is fejeznek ki, mit is jelentenek?
A PIROS a vér és a tűz színe, de párosítják a veszéllyel, a szerelemmel, és a háborúval is. A piros egy olyan szín, amely képes a vérnyomás emelésére, növeli a légzésszámot, és felgyorsítja a belső folyamatokat. Kiemeli a képeket, a szövegeket, és képes az embert a gyors döntésre sarkallni.
A piros szín a reklámokban valamilyen erotikus tartalomra utal, gondoljunk csak a piros ajkakra, a piros körmökre, vagy éppen a piroslámpás házra. Használják a veszélyforrások jelzéséhez, pl.: a közlekedési lámpákon. A piros világos árnyalatai az élvezetet, a szenvedélyt, a szerelmet jelképezik, a sötétebb árnyalatok a dühöt, az erőt, a bátorságot, a vágyódást, vagy a rosszakarást jelentik.
NARANCSSÁRGA szín jól ötvözi a piros által sugallt energiát, és a sárga boldogságát. Esetében örömre, napfényre, pálmafákra gondolunk.
A narancssárga a lelkesedést, a boldogságot, az elragadtatást, a kreativitást, és a sikert, bátorítást jelenti. A narancssárga szín növeli az agyban az oxigén mennyiségét, élénkít, és szellemi aktivitást idéz elő.Feltűnő szín, ezért a designerek is előszeretettel használják.
A SÁRGA a napsütés színe. Örömmel, boldogsággal kötik össze. A sárga szín meleg hatást kölcsönöz, és erőt ad. Használják a gyermekeknek szánt pihenőeszközöknél, és a fontos dolgok kiemelésére. Sötétebb árnyalatai hanyatlást, betegséget, elhagyatottságot jelentenek.
A sárga meleg hatást, boldogságot kelt, elősegíti a mentális aktivitást, és erőt ad. A sárga gyakran ételt jelent… Világos, csupasz egy igazi figyelemfelkeltő, épp ezért festik a Taxikat sárgára. Ha túl sokat használják, a sárga már zavaró is lehet; például a kisbabák többet sírnak egy sárga szobában. A sárga a legfeltűnőbb egy fekete háttér előtt, ezért is használják figyelmeztetéseknél ezt a színkombinációt. A címertanban a sárga a díszességet és hűséget jelzi. Később a gyávaság szimbólumává vált.

Válasz

2.
A ZÖLD a természet színe. Fejlődést, harmóniát, szemtelenséget, termékenységet jelent. Az emberi szem számára, a legpihentetőbb szín. A zöld szín jelenti még a tapasztalat hiányát, amire a legjobb példa, hogy „zöldfülű vagy még”.A címertanban a zölddel, a fejlődést és a reményt tüntethetjük fel. A zöld ellentéte a pirosnak, biztonsági eszközöknél; például ez a színe a szabad átkelésnek az úttesten.
A sötétzöld a pénzre utal, az anyagi világra.
A KÉK:„Kék az ég és zöld a fű” hallhatjuk egy slágerben. Igen a kék az ég és a tenger színe. Szimbolizálja a reményt, a hűséget, a bölcsességet, bizalmat, az intelligenciát, a becsületet, az igazságot, és a mennyet. Kéket használunk a reklámokban, a tisztaságot jelképező szimbólumokban, a levegőhöz, vízhez, repüléshez kapcsolódó dolgokban. Kerüljük ezt a színt, az ételeket, sütést-főzést reklámozó feliratoknál.A kék a férfiak színe; a tanulmányok szerint, ez erősen elfogadott közöttük. A sötétkék a bölcsességet, a szaktudást és a stabilitást jelenti; ez a kedvező szín az egység kifejezéséhez.
A FEHÉR szín jelentése:A fehér színnel kapcsolatban a tisztaságra az ártatlanságra, a jóságra, az egyszerűségre, és a szüzességre gondoljunk. A tökéletesség színének tartjuk. A fehér szín sterilitást jelenti a kórházak és orvosok számára. Étkezésben a könnyű, zsírszegény ételt ábrázolják fehérrel.
Ezek mellett a fehér szín a biztonságot, egyszerűséget és tisztaságot is szimbolizálja. A feketével ellentétben leginkább pozitív jelentése van. Sikeres kezdetet is jelenthet.
A címertanban a fehér jelentése a hűség, kötelességtudás és egyszerűség.
A hirdetésekben a fehér utalhat a frissességre és tisztaságra, mert egyben a friss hó színe is ez. High-tech témában is bátran használhatod, mert egyszerűséget (egyszerű kezelhetőséget) sugallmaz.
A FEKETE szín jelentése:Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a fekete szín jelentéséről, ami talán a legtöbb reakciót váltja ki. A fekete a halált, a betegséget, a gonoszságot, ugyanakkor az eleganciát jelenti. Használják háttérként, kiemelő színként. A fekete ruha eleganciát jelent, és vékonyabbnak látszunk benne. A fekete ellentéte a fehérnek, sárgának és az összes világos színnek.
A Fekete a perspektíva és mélység érzetét kelti, de egy fekete háttér csökkenti az olvashatóságot. Egy fekete öltönyben vagy ruhában vékonyabbnak tűnhetsz. Egy galériában vagy kiállításon a fekete vagy szürke jó háttér lehet, mert kitűnik belőle a többi szín. A fekete nagyon jól ellentétben áll a világos színekkel. Ha a narancssárga vagy piros – vagy egyéb más erős – színekkel összehozva a fekete egy nagyon agresszív színsémát adhat. Forrás:lelkititkaink.hu

Válasz

http://www.borsonline.hu
Önvédelem



Szeretném tudni, mit gondol rólunk a Föld! Hiszen az emberiségnek lakhelyet nyújtó kékeszöld égitest nyilvánvalóan élőlény: lélegzik, szenved, megsérül és gyógyítja önmagát. Ha testén mély lyukat vágunk, hogy kimarjuk értékeit, a növényzet, a földmozgások hamar behegesztik a sebet. Még az ipari termelésünkből származó mérgeket is gyorsan feldolgozza vagy kiokádja. Nem csoda ez: szülőbolygónk minden teremtményét úgy alkotta meg, hogy az képes legyen léte megvédésére. Minket is így alakított: adott észt, hogy elhárítsuk a környezet veszélyeit és immunrendszert, hogy védekezhessünk a kórokozókkal szemben.

Nem kell meglepődni azon, hogy önmagát is hatékonyan óvja, s ha valami baki folytán saját olaja mérgezi a saját tengerét, előránt teremtőtégelyéből egy apró lényt, ami felzabálja a kőolajmolekulákat.

Lehet, hogy az általunk kitalált vegyületek ellen nem harcol ilyen eredményesen. Ezekkel a műanyagokkal azonban megtanul együtt élni úgy, hogy mi szenvedjünk tőlük. Igaz, ezt is évszázadok alatt teszi, de ő ráér.

Ez az önvédelmi rendszer képes rá, hogy bármit ártalmatlanítson, ami veszélyt jelent a bolygóra. Akár minket is. Mert kétségtelen: szülőföldünknek mi, emberek okozzuk a legtöbb kárt. És hát mi az neki, hogy harcba hívjon néhány vírust, baktériumot vagy gombát, hogy végezzenek velünk? Védekezhetünk vakcinákkal, pirulákkal vagy gázmaszkkal, ha a jó öreg Földanya berág ránk, nem sok esélyünk lesz vele szemben.

Márpedig ha így van: nem kellene legalább azon elgondolkodnunk, hogy veszélyes folyton rátámadnunk a szemetünkkel, a furkálásunkkal és a szennyezéseinkkel?

A végén úgyis ő győz. És neki ez sem sürgős. Nekünk viszont kezd az lenni.
M. Kovács Róbert

Válasz

Három az igazság- befejező rész
Az események 3 fázisban való felfogása kihatással volt a dolgok téri felfogására is. A primitív ember ugyanis jóval inkább az események hatása alatt áll, mint mi, nem lévén annyira helyhez kötött foglalkozása. A dél-amerikai bakairiknek és sok más primitív népnek fő foglalkozása a vadászat és csupán másodsorban foglalkoznak, főként a nők és a gyermekek, földműveléssel. Más népek főfoglalkozása a nomád pásztorkodás és állattenyésztés, szintén folytonos helyváltoztatással, egyik legelőről a másikra téréssel jár. Természetes, hogy az események és azok fölfogása erős hatást kezdett gyakorolni a téri dolgok fölfogására is és a primitív ember hajlandó lett a téri dolgok egy részét is ugyanúgy elbírálni, mint az eseményeket. Ez volt az oka, hogy a téri dolgokból ott, ahol azok igen határozott számáról van szó, a primitív ember gyakran 3-at kíván, hogy legyen, mintegy azonosítva az eseményekkel járó bevégzettség érzését a téri szemlélethez inkább járuló teljesség érzésével. Ezért fordul elő már a bakairik teremtési mondájában, hogy a hősök 3 fazekat találnak vagy 3 halat fognak.”

A hármas szám a világ hármas osztottságát is szimbolizálja, azaz szellem–test–lélek vagy születés–élet–halál illetve múlt–jelen–jövő hármast, de vallási jelentésben a szentháromság jele.

Ha a magyar nemzet szimbólumai között körbenézünk, jól láthatjuk, hogy a „három a magyar igazság” szimbóluma jól megfigyelhető a háromszínű piros-fehér-zöld trikolór színeiben, a címerben megtalálható hármashalomban, de visszatér a szentháromság jelében is.


Szabados Melinda


National Geographic Online

Válasz

Természetesen az események hármas felfogásához megfelelő érzelmek is járultak. Így járult már igen korán a 3-as számhoz a bevégzettség érzése, majd az az óhaj, később pedig az a követelés, hogy minden esemény 3 fázisban játszódjék le. Látjuk már az ausztráliai törzseknél, hogy a varázsolás hatását 3 varázsige elmondásával fokozzák, ami annak a jele, hogy a primitív ember nem tudja másképp a rontás hatását elképzelni, mintha utánozza, mintegy előre vetíti az óhajtott esemény ő előtte lényeges fázisait. Az igen primitív bakairik teremtési mondájában az, hogy, a vörös keselyű csak harmadszorra hozza el a napot, szintén idevág. Ez már annak a jele, hogy nem csupán egy bizonyos eseményt, hanem egy eseménysort is 3 fázisban ítél, illetőleg követel a primitív ember. Az időszámítás második fázisa is az eseménysor ilyen 3-as felfogásán alapult, mert amikor már nem egy napot vagy éjet fogott fel a primitív ember, hanem többet, akkor a két nap összefoglalásának egyszerű átugrásával, figyelembe nem vételével egyenesen 3 napot vagy 3 éjet foglalt össze az ő észbeli egységei útján. Ennek is határozott nyoma van már a bakairik teremtési mondájában. A monda hősei mindig 3 nap mennek, mikor aztán valami új dolog történik velük, vagy új dologba kezdenek. Ugyanez az oka annak, hogy népmeséinkben 3 nap az esztendő.
"3.rész" Három az igazság

Válasz

Az a tény, hogy a kettes szám a primitív ember előtt a többség első kifejezője volt, egymagában mégsem lett volna elég arra, hogy egy új egységeket fölvevő számrendszer megszilárdulhasson. ….
…. A primitív ember birtoklási vágyát azonban lassanként nem tudta már kielégíteni az egy-két dolog birtoklása, aminek következményeképp kettes számhoz járuló érzelmek foszlani kezdettek. A primitív ember birtoklási vágya most már a 3 vagy 4 tárgyra irányul s a tárgyak minden ilyen mennyisége valami hatalmas, nem közönséges mennyiségnek tűnik föl előtte, amelynek elérésére egyedül érdemes fáradoznia. Miután a primitív ember a téri dolgokat kettes csoportonként választotta szét, az első kettes csoport után következő 3-as szám tűnt fel különösen olyannak, amelyre érdemes vágyakozni, vagyis hatalmas, nem közönséges mennyiségnek…

…Ugyanúgy tehát, mint előzőleg a kettes számnál, a mennyiség képzete összefolyt az őt kísérő érzelemmel, itt speciálisan a nem közönségesnek, a hatalmasnak érzelmével s a primitív ember ekkor már minden nem közönséges, hatalmas dolgot vagy erőviszonyt a 3-as szám képzetével kezdett, majd kívánt kifejezni, hogy ez a kívánság is később követeléssé váljék. Ennek a ténynek még ma is elég erős nyoma van a vogul-osztják etnoszban, ahol a 3 ölnyi ember, 3 kiáltás, 3 evezőcsapás stb. az erős ember, a hatalmas, nem közönséges tény igen gyakori kifejezője. meggyökeredzhessenek, amit azonban meggátolt az elme folytonos, majd az egyik, majd a másik irányba forduló szerepe.
"2.rész" Három az igazság

Válasz

A három igazság

Amelyik lány nem akar pártában maradni, menjen 3 templomba, 3 kocsmába és 3 sóraktárba, mind a három helyen vágjon le az ajtóról egy forgácsot. Aki hamvazó szerdán háromszor körüljárja a temetőt, jó szelleme megmondja, hogy meddig fog élni. A vidéken gyűjtött babonáknak se szeri se száma. Azonban az egyik legnépszerűbb talán a hármas számot érintők, amelyekkel és a hozzáfűződő babonákkal Bibó István (1877–1935) etnológus, filozófus, könyvtárigazgató is foglalkozott. Bibó A számok jelentése és a gondolkodás alapformáinak története című művében kiválóan fejti ki, hogy a „nem csupán a számolás a gondolkodás műve, hanem ugyanez a gondolkodás éppen a számok révén az összes dolgokat rendezi és a saját képére formálja. Láttuk, miként dolgozta fel az elme az események rendjét, felhasználván bizonyos fajta eseményeknek, az emberi érzelmeknek kimagasló motívumait. E motívumokat, vagyis az érzelmek hirtelen megindulását, kulminációját és hirtelen lecsöndesülését az elme átírta a maga nyelvére, absztrakt egységeknek vette őket, nem tekintve azok tényleges lefolyását, sem azt, hogy az érzelmek hármas motívuma csupán megközelítőleg fedi az összes események három motívumát: a kezdetet, a lefolyást és a bevégződést.
"1."

Válasz