Folytatás:Luca
A Luca-szék az istennői hármasságot és az isteni férfiúi hármasságot egyaránt jelképezi. Ezért istenségjelkép is. A hármasságok a Világmindenséget, a Földet és az Eget úgyszintén jelképezik, ezért a Luca-szék világjelkép és egyben házioltár is volt.
A Luca-szék készítője tehát a szék elkészítésével az ősi vallás egyik istenség- és világjelképét, egyben házioltárát készítette el, s így azonosult az ősi vallással. Alkotását s azzal önmagát is bemutatásra vitte a szent helyre. Ott a közösség tudomásul vehette, hogy az ősi vallás újabb híve bemutatkozott, s őt maguk közé fogadhatták. Hazafelé a mákszórás pedig nem a boszorkányok távol tartását szolgálta, hanem mint magszórás, termékenységvarázslás volt. Ma is élő hagyomány a karácsonyi mákos ételek, kalács (bejgli), mákos tészta, mákos derelye készítésének és fogyasztásának szokása, ugyanilyen eredetű.
Hazaérve kerülhetett sor a Luca-szék házioltárrá felavatására: tűzrakás mellett a Luca-széket felszerelhették tartozékaival. Letakarhatták ősi istenségjelképekkel díszített terítővel, szárnyas oltár esetében a három láb 3 síkjára szerelhettek falemezlapokat, melyek közül a két szélső alkotta a szárnyakat, ha mindhárom lemezt egy síkba állították (s a két szárnyat megtámasztották), e lemezeket is díszítették istenségjelképekkel. Tehettek rá égő gyertyákat vagy mécseseket az Istenség tiszteletére, vagy elhelyezhették rajta Luca istennő szobrát is. A feldíszített Luca-szék felavatásának résztvevői ősi dalokat énekelhettek, a tűzön libát süthettek és kenyérrel ehették, hozzá bort ihattak hajnalig. A felavatott Luca-széket aztán méltó helyen, mint házioltárt helyezhették el. Az üldözés miatt később a Luca-széket a szuszék helyettesíthette, de az már nem volt ugyanaz."

A Luca-nap hetében volt szokás a lucázás, mely többnyire termékenységvarázsló mondókákból és tevékenységekből állt (vö. pl.: Bük, Vas m.; Tátrai Zs. gy. 1966., im. 224.)
„Luca-Luca kitty-kotty, kity-kotty,
Tojjanak a tiktyok, luggyok!
Kalbászuk olyan hosszi legyen, mint a falu hossza!
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda!
Zsírjuk annyi legyen, mint kútba a víz!
Pénzük annyi legyen, mint a pelyvakutyóba a pelyva!
Lányok csöcse akkora legyen, mint a bugyogakorsó!
Lányok segge akkora legyen, mint a kemence szája!
Fejszéjek, fúrójuk úgy álljon a helibe, mint az én tököm a helibe!
Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tiktyok, luggyok!”

(A képen: Lucázás azaz kotyolás, fotó: Néprajzi lexikon, O Sz K.)

A téli napforduló ünnepét, mint már évek óta, december 21-én Kispesten megtartjuk.
Eseményhez csatlakozni és bővebb információkhoz jutni itt lehet:
https://www.facebook.com/events/1867343546835245/?active_tab=discussion

Előzmény

Válasz

Lucáról - másképpen...
„Luca-Luca kitty-kotty, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok, luggyok!
Kalbászuk olyan hosszi legyen, mint a falu hossza!
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda!
Zsírjuk annyi legyen, mint kútba' a víz!
Pénzük annyi legyen, mint a pelyvakutyóba' a pelyva!
Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tiktyok, luggyok!”

Téli ünnepkörünk napfordulót megelőző ünnepe Luca napja, december 13-a. Ehhez kapcsolódik ez a különlegesség: kivonat Farkasinszky Tibor: Lucaszék c. készülő könyvéből. Ezt a kivonatot a 2014.12.12-i alkalomra készítette Bolya István.
A Luca-szék, mint ősi Istenség-jelképünk, (szárnyas) házioltárunk
"A Luca név jelentése az ősi vallás, tudomány, művészet egyik közlekedési nyelvén, sumer nyelven: Világteremtő Anyaistennő.
Az égbolton a megfelelője a Hattyú csillagkép, melyet az Észak Keresztje névvel is illetnek, a keresztény kereszt több ezer éves előzményeként. Drágakőként csillogó, a Napot, fényt erősítő, fénnyel és esővel bőven ajándékozó Istennő. Drágakőként ragyogó, teremtő Istennő. A fenti jelentés azért fontos, mert ez a Luca-napi, vagy ahhoz kapcsolódó termékenységvarázsló mondókák alapja.
A világ teremtő Istennője … tehát nem férfi Isten. Örvendetes, hogy az ősi vallás és bölcselet elsődleges női ősprincípiumának emléke így is fennmaradt nálunk, Luca nevében.
/Ezt az eredeti jelentést aztán alaposan eltorzították, így lett Lucából egyrészt szent Luca (mivel tiszteletét kiirtani nem lehetett), másrészt rontó női alak./

Luca napját ünnepségek kísérték. Ekkor sült liba, kenyér és bor volt az ünnepi eledel, mivel a lúd mint fehér madár, Luca egyik szent állata volt. Ám a keresztény korban a libaétel fogyasztásának szokását is áttették Márton napjára, valószínűleg a böjti időszak betartatása miatt. Megjegyzendő, hogy Luca napja régen a téli napforduló, XII. 21-22., a napfény erősödése kezdetének napja volt, és a naptárreformmal került át XII. 13-ra.

A Luca-szék és világjelkép és házioltár is volt. Arra sohasem ültek, vagy álltak rá. A Luca-szék szék tehát nem ülőszéket jelent, hanem Luca istennő jelképes tartózkodási helyét, székhelyét.
A három lábú Luca-szék fedőlapja lehet háromszög vagy korong alakú. A Luca-szék készítése szellemi azonosulás volt az ősi vallással, az Istenséggel és a mindenséggel. A keresztény egyház ezért is üldözte, még az 1900-as
évek elején is csendőrökkel koboztatta el és égettette el a felfedezett Luca-széket.

Lucázók.jpg

Válasz

Virágvasárnap 2016
Jézus jeruzsálemi bevonulásának napja
Virágvasárnap a Húsvétvasárnap előtti vasárnap, amely Jézus jeruzsálemi bevonulásának napja.
Megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.
Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették.
Magyarországi hagyomány, hogy előtte való szombaton a gyerekek barkaágakat szedtek a határban, amiket másnap vasárnap szentelt meg a pap.
E nap játéka a Bújj, bújj zöld ág is. A palócoknál erre a napra esik a kiszebáb égetése, amellyel a telet űzik el.

Válasz

Forrás
https://www.facebook.com/napimagyarfestmeny?fref=photo

Előzmény

Válasz

A Munkácsy Trilógia - kommentár nélkül

MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900)

Krisztus Pilátus előtt, 1881
olaj, vászon, 417 × 636 cm
Déri Múzeum, Debrecen

Ecce Homo, 1896
olaj, vászon, 405 × 650 cm
Déri Múzeum, Debrecen

Golgota, 1884
olaj, vászon, 460 × 712 cm
Déri Múzeum, Debrecen

Ha tetszik az oldal, kérlek segítsd kedvenc képed megosztásával, hogy barátaidhoz is eljussanak a magyar festészet remekei. Köszönöm!

A képek forrása:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly
A Déri Múzeum linkje:
www.derimuzeum.hu/trilogia/index.php

1_n.jpg

2.jpg

3_n.jpg

Válasz

Boldog Valentin napot!

https://www.youtube.com/watch?v=Z11JeUNRQ4o

Válasz

A megszentelt élet ünnepnapja

A megszentelt életet ünnepeljük február másodikán. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét 1997-ben nyilvánította a megszentelt élet napjává II. János Pál pápa.
„A megszentelt élet napjának megünneplése […] egyfelől segíteni kívánja az egész egyházat, hogy egyre jobban megbecsülje azoknak a személyeknek a tanúságtételét, akik az evangéliumi tanácsok megélésével Krisztus szorosabb követését választották, másfelől megfelelő alkalmat szeretne felkínálni a megszentelt személyeknek, hogy megújítsák szándékaikat és felélesszék magukban azokat az érzelmeket, amelyek új erővel tölthetik meg átadottságukat az Úrnak.” (II. János Pál)
http://www.szerzetesek.hu/hirtegla/megszentelt-elet-unnepnapja

Válasz

1458. január 24-én választották meg Magyarország királyának a 15 – más számítások szerint 17 – esztendős Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490), a törökverő hadvezér, Hunyadi János fiát. A legenda szerint Mátyást a Duna jegén türelmetlenül várakozó budai és pesti polgárok kiáltották ki uralkodónak, a valóságban azonban a Magyarországot irányító főúri ligák juttatták trónra azt a fiatalembert, akinek 32 évig tartó országlása hazánk utolsó fénykorának bizonyult.
Bővebben: http://www.rubicon.hu/

Válasz

https://www.youtube.com/watch?v=BZv3scqH18M

25 éves a Csík zenekar.

Csík zenekar - Születésnapi köszöntő

Születésnapi köszöntő a Csík zenekar zenéjéhez - a homokanimációt készítette a Digitalsand (Végh Lajos - Czegka András).
www.homokanimacio.hu

Válasz

1823. január 1-jén, Kiskőrösön született Petrovics, ismertebb nevén Petőfi Sándor költő, a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotója. Petőfi ifjúkori vándorlása és kezdeti sikerei után 1848. március 15-én, a pesti forradalom lánglelkű vezéreként ért pályafutása csúcsára, hogy aztán 26 esztendősen a segesvári csatában beteljesítse megjövendölt sorsát, és a szabadság oltárán áldozza fel életét.
Máig nem tudjuk, hol található Petőfi végső nyughelye, de a 26 esztendősen mártírsorsot vállaló költő életműve szempontjából ez majdhogynem lényegtelen is. A poéta, aki az egyszerű nép soraiból származott, és egyszerűségében zseniális költeményeit a nép nyelvén adta át olvasóinak, forradalmi gondolataival, lelkesedésével, hazaszeretetével és páratlan igazságérzetével olyan hatást gyakorolt a magyarságra, aminek révén a világ bármely pontján képes megszólítani nemzete fiait, mind a mai napig. Petőfi Sándor halála után szinte fogalommá lett, példaképpé, aki mártíromságával, már-már prófétai pályafutásával egyszerre keltett tiszteletet és irigységet későbbi követőiben.
Bővebben: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1823_januar_1_petofi_sandor_szuletese

Petőfi Sándor.jpg

Válasz