{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Bill Gates' h\u00e1za","author_name":"giczip","author_url":"http:\/\/network.hu\/giczip","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=151316&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=151316&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Bill Gates 1955-ben( okt\u00f3ber 28.-\u00e1n)  sz\u00fcletett Seattle-ben. Apja men\u0151 \u00fcgyv\u00e9d, anyja egy f\u0151iskola igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja. 1973-ban kezdte tanulm\u00e1nyait a Harvard Egyetemen. \u00c9vfolyamt\u00e1rs\u00e1val Paul Allen-nel, akivel m\u00e9g k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s korukban kezdtek programozni, meg\u00edrt\u00e1k a BASIC nyelv egy verzi\u00f3j\u00e1t, ami az akkoriban \u00faj Altair nev\u0171 kissz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ez olyan j\u00f3l siker\u00fclt, hogy 1975-ben - megszak\u00edtva egyetemi tanulm\u00e1nyaikat - megalak\u00edtott\u00e1k a \"Micro-soft\"-ot (akkor m\u00e9g k\u00f6t\u0151jellel \u00edrva).\n\nAkkoriban a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppiacot az IBM uralta \u00e9s csak nagy c\u00e9gek engedhett\u00e9k meg maguknak, hogy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet \u00fczemeltessenek. Az Altair, a Spectrum \u00e9s a t\u00f6bbi j\u00e1t\u00e9ksz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p (home computer) elterjed\u00e9se annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy ezek m\u00e1r a csal\u00e1di k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sbe is beilleszthet\u0151k voltak. Ezek a g\u00e9pek csak egy dobozb\u00f3l \u00e1lltak, amin a billenty\u0171zet volt, egy TV k\u00e9sz\u00fcl\u00e9khez \u00e9s egy kazett\u00e1s magn\u00f3hoz csatlakoztatva lehetett \u0151ket haszn\u00e1lni. A kapacit\u00e1suk - mai szemmel n\u00e9zve - igen kicsi volt: 8 bites processzor 16-64 KB mem\u00f3ria (RAM - Random Access Memory, azaz k\u00f6zvetlen el\u00e9r\u00e9s\u0171 mem\u00f3ria). Ebben a kateg\u00f3ri\u00e1ban az els\u0151 - \u00e9s egyetlen - magyar gy\u00e1rtm\u00e1ny\u00fa sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p a Pr\u00edm\u00f3, 1984-ben ker\u00fclt piacra \u00e9s nagy sikert aratott. A nagy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pgy\u00e1rt\u00f3k nem vett\u00e9k komolyan a kih\u00edv\u00e1st, de a sikerek l\u00e1tt\u00e1n, n\u00e9mi vonakod\u00e1s ut\u00e1n, a 70-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben az IBM \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy besz\u00e1ll a kissz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p piacba \u00e9s megterveztette az IBM-PC-t. A PC (Personal Computer) tervez\u00e9s\u00e9ben - t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt - a Microsoft is r\u00e9szt vett. Az 1981-ben piacra ker\u00fclt IBM-PC m\u00e1r eleve nagyobb kapacit\u00e1ssal rendelkezett: 16 bites processzor 64-640 KB mem\u00f3ria, saj\u00e1t perif\u00e9ri\u00e1k (k\u00e9perny\u0151, hajl\u00e9kony lemez, majd n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb merev lemez is).","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/1\/5\/1\/_\/151316_56920_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"151316"}