{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"We No Speak Americano ft. Cleary & Harding","author_name":"Jedlik","author_url":"http:\/\/network.hu\/Jedlik","html":"&lt;object width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot;&gt;&lt;param name=&quot;movie&quot; value=&quot;http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=165485&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/barbacs.network.hu&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowscriptaccess&quot; value=&quot;always&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowfullscreen&quot; value=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;embed src=&quot;http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=165485&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/barbacs.network.hu&quot; width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot; allowscriptaccess=&quot;always&quot; allowfullscreen=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;\/object&gt;","width":424,"height":345,"description":"Ez egy szteppt\u00e1ncos p\u00e1r, akik kital\u00e1lt\u00e1k, hogy k\u00e9zzel is eldobolj\u00e1k a ritmust.Nagy sikerrel, rengetegen l\u00e1tt\u00e1k ezt a vide\u00f3t.\r\n\r\nSztepp, Lindy-hop\u2026 a kezdetekt\u0151l\r\n\r\nA kifejez\u00e9s nyomtat\u00e1sban el\u0151sz\u00f6r 1928-ban jelent meg, de a gy\u00f6kerek m\u00e9lyebbre vezetnek\u2026\r\nAmerik\u00e1ban a rabszolgatart\u00e1s korai \u00e9vei a ritmusok a kult\u00far\u00e1k kevered\u00e9s\u00e9hez vezetett.\r\nA rabszolgatart\u00f3k felfedezt\u00e9k ugyanis, hogy az afrikai feket\u00e9k tudtak egym\u00e1ssal kommunik\u00e1lni, k\u00f3dolva, nagy t\u00e1vols\u00e1gon bel\u00fcl is dobjaik seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. \u00cdgy teh\u00e1t a l\u00e1zad\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00fckben az urak megtiltott\u00e1k a dobok \u00e9s mindenf\u00e9le seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6k haszn\u00e1lat\u00e1t az afrikaiak vall\u00e1si szertat\u00e1saiban eg\u00e9sz d\u00e9len.\r\nDe az afro-amerikaiak tov\u00e1bb folytatt\u00e1k hagyom\u00e1nyaikat \u00e9s dobver\u0151t a l\u00e1bfej\u00fckre cser\u00e9lt\u00e9k\r\nTeh\u00e1t a t\u00e1nc, mely egyszer\u0171bb \u00e9s bonyolultabb ritmusok halmaza, nem m\u00e1s, mint egy k\u00f3dsor, mellyel el\u0151deink kifejezt\u00e9k \u00e9rz\u00e9seiket, gondolataikat.\r\nA 19. sz\u00e1zadban az \u00edr \u00e9s angol bev\u00e1ndorl\u00f3k fapapucsos t\u00e1nca keveredett az afro-amerikai gy\u00f6kerekkel, s \u00edgy alakult ki, amit ma a modern sztepp t\u00e1ncnak nevez\u00fcnk. A jellegzetes vasalt cip\u0151 azonban csak az 1910-es \u00e9vekt\u0151l jelent meg.\r\n\r\nSok feh\u00e9r t\u00e1ncos mer\u00edtett ihletet az 1830-as \u00e9vekben, az akkoriban \u201eLeeve Dancers\u201d- nek nevezett afrikaiakt\u00f3l. Az \u00e1ltaluk l\u00e9tre hozott Shuffle Dance st\u00edlus hamar n\u00e9pszer\u0171 lett a v\u00e1ndort\u00e1rsulatok \u00e1ltal.\r\nAz amerikai sztepp t\u00e1nc azonban szorosan \u00f6sszefon\u00f3dik William Henry Lane (1825-1852) nev\u00e9vel, akit mindenki csak \u201eMaster Juba\u201d \u2013k\u00e9nt ismert. T\u00e1ncst\u00edlusa a Juba-dance az eur\u00f3pai Jig \u00e9s az afrikai ritmusok \u00f6tv\u00f6zete. Utaz\u00e1sai sor\u00e1n az 1840-es \u00e9vekben nagy hat\u00e1st tett r\u00e1 a h\u00edres \u00edr sztepp t\u00e1ncos Jack Diamond.\r\n1866-ban mutatt\u00e1k be az els\u0151 musicalt v\u00e1ndorsz\u00edn\u00e9szek \u00e9s \u00edr bev\u00e1ndorl\u00f3k k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel. A The Black Crook, avagy A fekete csirkefog\u00f3 fontos \u00e1llom\u00e1sa volt a t\u00e1nc t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek.\r\nA sz\u00e1zadfordul\u00f3ra egyre k\u00f6zkedveltebb\u00e9 v\u00e1lt a st\u00edlus. A m\u00e1ig fennmaradt Shim Sham Shimmy szteppsor is ekkor sz\u00fcletett, mely az\u00f3ta a lindy-hop t\u00e1ncosok kedvence lett.\r\nAz 1910-ben megjelent szteppcip\u0151 ut\u00e1n pedig a jazz, swing, sztepp \u00e9s lindy-hop elindult k\u00f6z\u00f6s \u00fatj\u00e1ra, hogy megh\u00f3d\u00edtsa a vil\u00e1got.\r\n\r\n\r\nA modern amerikai sztepp t\u00e1nc alapj\u00e1t ad\u00f3, swing st\u00edlust, \u00e9s t\u00e1ncot - mely szint\u00e9n afrikai gy\u00f6kerekkel b\u00edr - 1913-ban m\u00e9g mindenki csak Texas Tommy-k\u00e9nt ismerte. Azt\u00e1n p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Mooch and Sugar, majd 1919-ben Break-a-way lett a t\u00e1nc neve.\r\nV\u00e9g\u00fcl a 20-as \u00e9vek n\u00e9pszer\u0171 charleston-\u00e1val a Break-a-way egy \u00faj, m\u00e9g n\u00e9vtelen t\u00e1ncst\u00edluss\u00e1 alakult.\r\n1926-ban megny\u00edlt a New York-i Harlem sz\u00edv\u00e9ben a Savoy Ballroom, mely a t\u00e1ncolni v\u00e1gy\u00f3 feket\u00e9k, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb feh\u00e9rek paradicsoma lett 1927-ben a kor kiemelked\u0151 New York-i swingt\u00e1ncosa, George Shorthy Snowden \u00e1ltal ez a t\u00e1nc lett a Lindy-hop, vagy Lindbergh-hop. A kor szenz\u00e1ci\u00f3ja, Charles Lindbergh 33 \u00f3r\u00e1s rep\u00fcl\u0151 \u00fatja ut\u00e1n, mely \u00e1t\u00edvelte az Atlanti-\u00f3ce\u00e1nt. George ugyanis egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re, aki a arr\u00f3l \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt, hogy mit t\u00e1ncol, azt v\u00e1laszolta Lindy-hopot, hiszen \u00fagy sz\u00e1rnyalunk, ak\u00e1r Lindbergh.\r\nAz az\u00f3ta eltelt id\u0151 alatt sokat v\u00e1ltoztak a st\u00edlusok, de m\u00e1ig \u00e9l a h\u00edres charleston, cakewalk, shim-sham-shimmy, foxtrott, hiszen ezek feledhetetlen jazz t\u00e1ncok.\r\nAz 1930-as \u00e9vek, Frankie Manning megjelen\u00e9s\u00e9vel l\u00e9trej\u00f6tt a Savoy-st\u00edlus, \u00e9s az els\u0151 t\u00e1nccsoport a Whitey\u2019s Lindy Hoppers tele akrobatikus elemekkel, ism\u00e9t a t\u00e1nc afrikai gy\u00f6kereit hozta el\u0151t\u00e9rbe.\r\n1932. \u00fajabb fordul\u00f3pont a st\u00edlus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Megny\u00edlt a Cotton Club mulat\u00f3, ahol tal\u00e1n minden id\u0151k legismertebb sztepp t\u00e1nc p\u00e1rosa l\u00e9pet fel, a Nicholas Brothers. Ut\u00e1nozhatatlan b\u00e1juk \u00e9s leny\u0171g\u00f6z\u0151 tehets\u00e9g\u00fck azonnal felkeltette feket\u00e9k \u00e9s feh\u00e9rek \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t egyar\u00e1nt\u2026\r\n\r\n\r\nA legjobb zen\u00e9szek muzsik\u00e1j\u00e1t hallva mindenki t\u00e1ncolni v\u00e1gyott. Louis Armstrong, Cab Calloway, Benny Goodman, Duke Ellington, irigyl\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g. Zen\u00e9j\u00fckben mindenki megtal\u00e1lta a v\u00e1laszokat a m\u00e9g fel sem tett k\u00e9rd\u00e9dekre\u2026New Orleans ontotta mag\u00e1b\u00f3l a jobbn\u00e1l jobb zen\u00e9szeket.\r\nA filmipar is hamar kapott az alkalmon \u00e9s a Whitey\u2019s Lindy Hoppers m\u00e1ris sorra kapta a legjobb aj\u00e1nlatokat\u2026 elj\u00f6tt a filmmusical-ek kora \u00e9s ugyan ki ne hallott volna Fred Asteirr\u0151l, Gene Kellyr\u0151l? Olyan h\u00edres filmek szt\u00e1rjair\u00f3l mint, az Egy amerikai P\u00e1rizsban, \u00c9nek az es\u0151ben, Kir\u00e1lyi esk\u00fcv\u0151, Felh\u00edv\u00e1s kering\u0151re\u2026\r\nA sztepp \u00e9s a swing l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre a vil\u00e1g kedvence lett\u2026 ","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/1\/6\/5\/_\/165485_76765_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"165485"}