{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Stonehenge, a  hatalmas k\u0151t\u00f6mb\u00f6kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti csoda","author_name":"Jedlik","author_url":"http:\/\/network.hu\/Jedlik","html":"&lt;object width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot;&gt;&lt;param name=&quot;movie&quot; value=&quot;http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=222331&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/barbacs.network.hu&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowscriptaccess&quot; value=&quot;always&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowfullscreen&quot; value=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;embed src=&quot;http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=222331&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/barbacs.network.hu&quot; width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot; allowscriptaccess=&quot;always&quot; allowfullscreen=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;\/object&gt;","width":424,"height":345,"description":"Stonehenge hatalmas k\u0151t\u00f6mb\u00f6kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti csoda, a modern vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra \u00f6r\u00f6k rejtv\u00e9ny. Az \u00e1ll\u00f3 k\u0151csoportot az angolsz\u00e1szok nevezt\u00e9k el Stonehenge-nek, illetve \"F\u00fcgg\u0151 k\u00f6vek\"-nek, a k\u00f6z\u00e9pkori \u00edr\u00f3k pedig az \"\u00d3ri\u00e1sok t\u00e1nc\u00e1nak\" h\u00edvt\u00e1k. A tud\u00f3sokat \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta foglalkoztatja a k\u00f6vek m\u00faltja, \u00e9s b\u00e1r a lel\u0151hely misztikus vonatkoz\u00e1sait senki nem vitatja, a val\u00f3di rendeltet\u00e9se m\u00e1ig tiszt\u00e1zatlan.\nVajon a k\u00f6rt alkot\u00f3 eml\u00e9km\u0171 egykor temetkez\u00e9si hely volt? Vagy \u00e9ppen maga volt az \u00e9let forr\u00e1sa? Net\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti csillagda lehetett?\nStonehenge az angliai Salisbury-fenns\u00edkon l\u00e1that\u00f3, amelynek kor\u00e1t \u00f6tezer \u00e9vre becs\u00fclik. Sajnos m\u00e1ra \u00e1ll\u00f3k\u00f6veinek t\u00f6bb mint fele elt\u0171nt, led\u0151lt vagy betemet\u0151d\u00f6tt, de nagys\u00e1ga \u00e9s misztikuma \u00edgy is n\u00e9ma csod\u00e1latra k\u00e9nyszer\u00edti l\u00e1togat\u00f3it. A k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen elhelyezett k\u00f6veket - amelyek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lni \u00fan. trilitont, amely k\u00e9t f\u00fcgg\u0151leges k\u0151b\u0151l \u00e9s egy rajtuk v\u00edzszintesen elhelyezett harmadikb\u00f3l \u00e1ll - 1666-ban John Aubrey fedezte fel.\nStonehenge - a f\u00fcgg\u0151 k\u00f6vek megfejthetetlen rejt\u00e9lye Az els\u0151 tanulm\u00e1nyt Inigo Jones, a h\u00edres 17. sz\u00e1zadi r\u00e9g\u00e9sz \u00edrta a k\u00f6vekr\u0151l. \u00dagy tartotta, hogy valaha r\u00f3mai kori templom lehetett. William Stukeley r\u00e9gis\u00e9gkutat\u00f3 a 18. sz\u00e1zadban meg volt gy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy a druid\u00e1k temploma volt egykoron, ahol az \u00e9vszakokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00fcnneps\u00e9geken \u00e1llat- \u00e9s ember\u00e1ldozatokat mutattak be. Ezt azonban a 20. sz\u00e1zad r\u00e9g\u00e9szei megc\u00e1folt\u00e1k. A k\u00f6vek val\u00f3di kor\u00e1t meg\u00e1llap\u00edtva egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, hogy az eml\u00e9km\u0171 mintegy 1000 \u00e9vvel megel\u0151zte a druida kultuszt. Ezzel viszont a csillag\u00e1szok elm\u00e9let\u00e9nek adtak szabad utat, miszerint a k\u00f6vek elrendez\u00e9se k\u00f6zvetlen kapcsolatban \u00e1ll a Nap, a Hold \u00e9s a bolyg\u00f3k mozg\u00e1s\u00e1val.\nStonehenge - a f\u00fcgg\u0151 k\u00f6vek megfejthetetlen rejt\u00e9lye Az elemz\u00e9sek sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy a Stonehenge-et h\u00e1rom f\u00e1zisban \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Az els\u0151 szakaszban (kora 5000 \u00e9vre tehet\u0151) \u00e9p\u00fcletf\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 k\u00f6rt alak\u00edtottak ki, amit vizes\u00e1rok \u00e9s f\u00f6lds\u00e1nc vett k\u00f6r\u00fcl. A vizes\u00e1rkot val\u00f3sz\u00edn\u0171leg k\u00e9zzel \u00e1st\u00e1k ki, \u00e1llati csontokb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt szersz\u00e1mokkal. A k\u00f6r\u00f6n k\u00edv\u00fcl 56 lyuk tal\u00e1lhat\u00f3, ezeket ma \"Aubrey Holes\"-nak nevezik (\"Aubrey-f\u00e9le lyukak\") felfedez\u0151j\u00fck, John Aubrey ut\u00e1n. Ezekben a m\u00e9lyed\u00e9sekben s\u00edrokat tal\u00e1ltak, ez\u00e9rt l\u00e1tott napvil\u00e1got az elk\u00e9pzel\u00e9s, miszerint vall\u00e1si c\u00e9lzattal \u00e9p\u00edthett\u00e9k az \"objektumot\". A k\u00fcls\u0151 gy\u0171r\u0171 homokk\u0151oszlopai 5 m\u00e9ter magasak \u00e9s egyenk\u00e9nt 26 tonn\u00e1t nyomnak. \u00c1tm\u00e9r\u0151je t\u00f6bb, mint 30 m\u00e9ter.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/2\/2\/2\/_\/222331_98372_1.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"222331"}