{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"TATA 2011_0001(TLn\u00e9)","author_name":"Jedlik","author_url":"http:\/\/network.hu\/Jedlik","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=226478&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=226478&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A v\u00e1r: A Lackffy csal\u00e1d kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re az 1300-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l folyamatosan \u00e9p\u00fclt \u00e9s \u00e1t\u00e9p\u00fclt, ma Tata egyik gy\u00f6ngyszeme. F\u00e9nykor\u00e1t Luxemburgi Zsigmond \u00e9s Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s idej\u00e9n \u00e9lte, mint kir\u00e1lyi nyaral\u00f3kast\u00e9ly. A v\u00e1r falai a romantikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet st\u00edlusjegyeit t\u00fckr\u00f6zik, melyet az egykor itt \u00e9lt Eszterh\u00e1zy csal\u00e1dnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u00fcnk. Az \u00d6reg-t\u00f3 partj\u00e1n \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00edtm\u00e9ny ma is szemet gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet\u0151 l\u00e1tv\u00e1ny. \r\nTata t\u00f6rt\u00e9nete\r\n\r\nTata a Gerecse-hegys\u00e9g l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, a Kisalf\u00f6ld keleti cs\u00fccsk\u00e9ben kedvez\u0151 term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben \u00e9p\u00fclt fel. A XIX. sz\u00e1zadt\u00f3l k\u00f6zponti fekv\u00e9se miatt- tizenegy telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l vezet \u00fat a v\u00e1rosba- r\u00f3la nevezt\u00e9k el a k\u00f6rnyez\u0151 k\u00f6zs\u00e9geket is mag\u00e1ba foglal\u00f3 Tatai-medenc\u00e9nek. A legr\u00e9gibb id\u0151kt\u0151l kezdve ember \u00e1ltal lakott hely volt. Kr. e. II. sz\u00e1zadban a r\u00f3maiak elfoglalt\u00e1k Pann\u00f3ni\u00e1t \u00e9s meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k a limes egyik fontos katonai t\u00e1bor\u00e1t, Brigeti\u00f3t (\u00d3sz\u0151ny). A Tat\u00e1hoz k\u00f6zeli t\u00e1bort a L\u00e1t\u00f3-hegy oldal\u00e1n v\u00e9gigfut\u00f3 r\u00f3mai v\u00edzvezet\u00e9ken, az \u00fan. Kismos\u00f3-forr\u00e1sokb\u00f3l l\u00e1tt\u00e1k el iv\u00f3v\u00edzzel.\r\n\r\nAz \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi uralkod\u00f3k idej\u00e9n Tata kir\u00e1lyi birtok. A benc\u00e9sek a XI. sz\u00e1zadban, a mai F\u00fcrd\u0151 utca k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n monostort \u00e9p\u00edtettek. A telep\u00fcl\u00e9s neve Tata alakban el\u0151sz\u00f6r 1221-ben fordult el\u0151. A XIII. sz\u00e1zadt\u00f3l 1326-ig a Cs\u00e1k csal\u00e1d uradalm\u00e1hoz tartozott. Az \u0151 birtokl\u00e1suk idej\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt meg a v\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9se is. Tata 1387-t\u0151l, Zsigmond kir\u00e1lyt\u00f3l kapta meg a mez\u0151v\u00e1rosi jogot. Az oklevelekben ett\u0151l az id\u0151t\u0151l civitask\u00e9nt emlegett\u00e9k. 1410 ut\u00e1n a tatai v\u00e1r Zsigmond (1387-1437) kir\u00e1ly kedves tart\u00f3zkod\u00e1si helye. Habsburg Albert feles\u00e9ge, Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 Kom\u00e1romban megsz\u00fclte csecsem\u0151j\u00e9t. A k\u00e9s\u0151bbi V. L\u00e1szl\u00f3t Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1rra vitt\u00e9k koron\u00e1z\u00e1sra, amikor 1440. m\u00e1jus 14-\u00e9n a f\u0151\u00fari k\u00eds\u00e9ret \u00e9s a magyar Szent Korona a tatai v\u00e1rban t\u00f6lt\u00f6tte az \u00e9jszak\u00e1t. A v\u00e1r lass\u00fa pusztul\u00e1s\u00e1t M\u00e1ty\u00e1s (1458-1490) kir\u00e1ly \u00e1ll\u00edtotta meg, amikor 1467-ben visszav\u00e1ltotta a Rozgonyiakt\u00f3l. A v\u00e1rat- Bonfini le\u00edr\u00e1sa szerint- k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa rezidenci\u00e1v\u00e1 alak\u00edtotta \u00e1t. 1472-t\u0151l M\u00e1ty\u00e1s minden \u00e9vben egy alkalommal Tat\u00e1n vad\u00e1szott. Ide t\u00e9rt vissza a Habsburgokkal v\u00edvott h\u00e1bor\u00fak f\u00e1radalmainak kipihen\u00e9s\u00e9re is. 1494-t\u0151l m\u00e1r II. Ul\u00e1szl\u00f3 (1490-1516) kir\u00e1ly birtokak\u00e9nt eml\u00edtik a v\u00e1rat. N\u00e9h\u00e1ny vad\u00e1szatt\u00f3l \u00e9s fogad\u00e1st\u00f3l eltekintve II. Ul\u00e1szl\u00f3 nem tart\u00f3zkodott Tat\u00e1n. Kiv\u00e9ve az 1510. \u00e9vi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st, amit az orsz\u00e1gban d\u00fal\u00f3 pestisj\u00e1rv\u00e1ny miatt a ferencesek kolostora el\u0151tti f\u0151t\u00e9ren (ma T\u00f3v\u00e1ros) tartottak.\r\n\r\nA t\u00f6r\u00f6k\u00f6k 1543-ban foglalt\u00e1k el Tata v\u00e1ros\u00e1t. A sz\u00e1znegyven\u00f6t \u00e9ves t\u00f6r\u00f6k uralom idej\u00e9n kilencszer cser\u00e9lt gazd\u00e1t, \u00e9s \u00f6sszesen tizenhat \u00e9vig volt a v\u00e1r t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zen. A v\u00edziv\u00e1r \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s a napjainkban is l\u00e1that\u00f3 b\u00e1sty\u00e1kat S\u00fcess Orb\u00e1n tervei szerint 1568-1577 k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3s\u00edtott\u00e1k meg. A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc idej\u00e9n, 1705-ben, a Batty\u00e1n J\u00e1nos vezette dun\u00e1nt\u00fali hadj\u00e1rat sor\u00e1n a v\u00e1r r\u00f6vid id\u0151re a kurucok kez\u00e9re ker\u00fclt. Tat\u00e1t \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 falvakat 1727-ben az Esterh\u00e1zyak ifjabb, frakn\u00f3i gr\u00f3fi \u00e1g\u00e1ba tartoz\u00f3 Esterh\u00e1zy J\u00f3zsef v\u00e1s\u00e1rolta meg. A mez\u0151v\u00e1rosba h\u00edvott \u00e9p\u00edt\u00e9szek (Fellner Jakab, \u00c9der J\u00f3zsef, Grossmann J\u00f3zsef, Schweiger Antal) m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k (B\u0151hm Ferenc, Mikoviny S\u00e1muel) keze nyom\u00e1n kialakult Tata, T\u00f3v\u00e1ros \u00e9s V\u00e1ralja.\r\n\r\nAz els\u0151 n\u00e9gy Esterh\u00e1zy gr\u00f3f \u00e9let\u00e9ben, 1727-1811 k\u00f6z\u00f6tt, Tata nemcsak az uradalom igazgat\u00e1si k\u00f6zpontja volt, hanem Kom\u00e1rom v\u00e1rmegye egyik legszebb, barokk st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fcletekben gazdag mez\u0151v\u00e1ros\u00e1v\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt. 1809-ben a franci\u00e1kt\u00f3l elszenvedett gy\u0151ri veres\u00e9g ut\u00e1n I. Ferenc (1792-1835) magyar kir\u00e1ly udvar\u00e1val k\u00e9t h\u00f3napig Tat\u00e1n, a gr\u00f3fi kast\u00e9lyban tart\u00f3zkodott. A kast\u00e9ly \u00e9szaki torny\u00e1ban \u00edrta al\u00e1 1809. okt\u00f3ber 14-\u00e9n a Sch\u00f6nbrunni b\u00e9k\u00e9t. Az 1848-1849-es magyar forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc idej\u00e9n G\u00f6rgey Art\u00far f\u0151vez\u00e9r a Szarka fogad\u00f3ban lev\u0151 f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l indult 1849. m\u00e1jus 3-\u00e1n Buda ostrom\u00e1ra. K\u00e9s\u0151bb Kosztol\u00e1nyi M\u00f3r ezredes Klapka Gy\u00f6rgy parancs\u00e1ra 1849. j\u00fanius 25-\u00e9n az ellens\u00e9g kez\u00e9n l\u00e9v\u0151 tatai v\u00e1rat r\u00f6vid id\u0151re elfoglalta csapataival. Az 1867-es kiegyez\u00e9s ut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt el Tata \u00e9s T\u00f3v\u00e1ros nagyar\u00e1ny\u00fa v\u00e1rosiasod\u00e1sa. Kisebb gy\u00e1rak \u00e9p\u00fcltek. A B\u00e9cset Budapesttel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 vas\u00fat 1883-1884-ben \u00e9rte el Tat\u00e1t. Esterh\u00e1zy Mikl\u00f3s gr\u00f3f l\u00f3versenyp\u00e1ly\u00e1t, k\u00f6zel\u00e9ben 1886-ban T\u00f3v\u00e1roskert n\u00e9ven vas\u00fati meg\u00e1ll\u00f3t, 1888-ban V\u00e1rsz\u00ednh\u00e1zat \u00e9p\u00edtetett. A nyolc oszt\u00e1lyos piarista f\u0151gimn\u00e1zium 1911-1912-ben val\u00f3sult meg.\r\n\r\nA Trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s ut\u00e1n, 1921-ben a m\u00e1sodik kir\u00e1lypuccs idej\u00e9n, IV. K\u00e1roly (1916-1918) kir\u00e1ly feles\u00e9g\u00e9vel \u00e9s minisztereivel okt\u00f3ber 24-e \u00e9s 26-a k\u00f6z\u00f6tt a tatai Esterh\u00e1zy kast\u00e9lyban tart\u00f3zkodott. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt felgyorsult a polg\u00e1rosod\u00e1sa az iker k\u00f6zs\u00e9geknek. A Szent Imre fi\u00faiskola, a piarista konviktus, a Tatai M\u00fazeum, a Mez\u0151gazdas\u00e1gi N\u00e9piskola, dr. Mike J\u00f3zsef seb\u00e9sz f\u0151orvos szanat\u00f3riuma ker\u00fclt \u00e1tad\u00e1sra. Az Esterh\u00e1zy-uradalom tiltakoz\u00e1sa ellen\u00e9re v\u00e9g\u00fcl 1938. j\u00fanius 1-\u00e9n Tata \u00e9s T\u00f3v\u00e1ros k\u00f6zigazgat\u00e1si egyes\u00edt\u00e9se is megt\u00f6rt\u00e9nt. Tat\u00e1t 1945. m\u00e1rcius 19-\u00e9n elfoglalt\u00e1k az orosz csapatok. A nagyk\u00f6zs\u00e9g \u00e9let\u00e9ben az 1945 ut\u00e1ni \u00e9vek, b\u00e1r nagy v\u00e1ltoz\u00e1st hoztak, de a fejl\u0151d\u00e9s, az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb,\r\n\r\n1954 ut\u00e1n indult meg, amikor Tat\u00e1t \u00fajkori t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben v\u00e1ross\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k. Tata az elm\u00falt \u00e9vtizedekben nemcsak a vizeivel, angolkertj\u00e9vel, \u00e1rnyas parkjaival, fel\u00faj\u00edtott \u00e9p\u00fcleteivel, rendezett \u00fatjaival, olimpiai Edz\u0151t\u00e1bor\u00e1val v\u00e1lt nevezetess\u00e9, hanem m\u00fazeumaival, tudom\u00e1nyos tan\u00e1cskoz\u00e1saival, \u00e1lland\u00f3 rendezv\u00e9nyeivel (V\u00edz, Zene, Vir\u00e1g fesztiv\u00e1l; Tatai Sokadalom; Barokk Fesztiv\u00e1l; Szabadt\u00e9ri j\u00e1t\u00e9kok; \u0151szi nagyhal\u00e1szat) is, melyek \u00f6regb\u00edtett\u00e9k a v\u00e1ros h\u00edrnev\u00e9t.\r\n\r\ndr. K\u00f6rmendi G\u00e9za","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/2\/2\/6\/_\/226478_64997_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"226478"}