{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Chichen Itza Autumn equinox ","author_name":"Jedlik","author_url":"http:\/\/network.hu\/Jedlik","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=234203&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=234203&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"\u00c9p\u00edt\u00e9szeti csoda\r\nChich\u00e9n Itza a legismertebb maja v\u00e1ros. \u00c9les kett\u0151ss\u00e9g jellemzi. Egyr\u00e9szt a fest\u0151i rengetegben megb\u00faj\u00f3 romv\u00e1ros az \u00e9vezredes maja civiliz\u00e1ci\u00f3 dics\u0151s\u00e9g\u00e9t hirdeti, m\u00e1sr\u00e9szt kev\u00e9s enn\u00e9l v\u00e9rfagyaszt\u00f3bb hely l\u00e9tezik a vil\u00e1gon. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti mesterremekek egykor k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kegyetlen ember\u00e1ldozatok sz\u00ednhelyei voltak.\r\nK\u00f6z\u00e9p-Amerik\u00e1ban, a Yucat\u00e1n-f\u00e9lsziget cs\u00fccsk\u00e9ben, a dzsungel k\u00f6zep\u00e9n elter\u00fcl\u0151 s\u00edks\u00e1g templomv\u00e1rosa a maja civiliz\u00e1ci\u00f3 legnagyobb politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6zpontja volt. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szerint a maja-tolt\u00e9k birodalom egyik legfontosabb fennmaradt \u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese tal\u00e1lhat\u00f3 itt. Quetzalc\u00f3atl, a tolt\u00e9kok kir\u00e1lya 987 k\u00f6r\u00fcl tette - maja sz\u00f6vets\u00e9gesei seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel - Chich\u00e9n Itz\u00e1t birodalma f\u0151v\u00e1ros\u00e1v\u00e1. A telep\u00fcl\u00e9st, melyet m\u00e1r akkor is \u00edgy h\u00edvtak, eredetileg maj\u00e1k lakt\u00e1k, a tolt\u00e9kok csak k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkeztek ide, ez\u00e9rt az \u00e9p\u00fcletek mindk\u00e9t kult\u00fara nyomait magukon viselik.\r\n\"Chich\u00e9n Itza\u201d annyit tesz, \"az itzai k\u00fat k\u00e1v\u00e1j\u00e1n\u00e1l\". Az elnevez\u00e9s is meger\u0151s\u00edti a m\u00e1r bizony\u00edtott t\u00e9nyt, hogy a f\u00e9lszigeten \u00e9l\u0151 n\u00e9pek foly\u00f3 h\u00edj\u00e1n a term\u00e9szetes v\u00edznyel\u0151 akn\u00e1kb\u00f3l (\u00fan. cenotesekb\u0151l) nyert\u00e9k a friss vizet. Chich\u00e9n Itza is h\u00e1rom ilyen k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nynek k\u00f6sz\u00f6nhette l\u00e9t\u00e9t. Ezek a gigantikus f\u00f6ldalatti barlangok nemcsak az \u00e9ltet\u0151 vizet adt\u00e1k az itt \u00e9l\u0151 t\u00f6rzseknek, de vall\u00e1si szerepet is bet\u00f6lt\u00f6ttek. Napjainkban k\u00e9t cenotes maradv\u00e1nyai m\u00e9g megtal\u00e1lhat\u00f3k a romv\u00e1rosban. A h\u00edresebb az \u00c1ldozat k\u00fatja, ahol a nagy sz\u00e1razs\u00e1g idej\u00e9n a maja es\u0151istennek, Chac-nak mutattak be \u00e1ldozatokat - nem ritk\u00e1n a t\u00f6rzs legszebb fiatal l\u00e1nyai estek a r\u00edtus \u00e9s a vall\u00e1s v\u00e9rtan\u00faiv\u00e1. A v\u00e1ros alatt fut\u00f3 smaragdz\u00f6ld sz\u00edn\u0171 foly\u00f3 egy kr\u00e1ter ment\u00e9n v\u00e1lik l\u00e1that\u00f3v\u00e1 a telep k\u00f6zep\u00e9n. A Szent k\u00fatnak is titul\u00e1lt cenotes-t m\u00e1gikus er\u0151vel ruh\u00e1zt\u00e1k fel. Viz\u00e9t szentk\u00e9nt tisztelt\u00e9k, senki nem merte h\u00e1borgatni; \u00e1ldozatk\u00e9pp t\u00f6m\u00e9rdek aranyat \u00e9s ez\u00fcst\u00f6t sz\u00f3rtak a m\u00e9ly\u00e9re. A kincsek a mai napig ott pihennek a k\u00fat alj\u00e1n. Kutat\u00f3k szerint k\u00e1rosod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl nem is lehet a felsz\u00ednre hozni \u0151ket.\r\nChicz\u00e9n Itza v\u00e1ros\u00e1hoz majd\u2019 600 \u00e9p\u00fclet, templom \u00e9s t\u00f6bb labdap\u00e1lya is tartozott. Manaps\u00e1g a romok egy r\u00e9sz\u00e9t m\u00e9g mindig a dzsungel rejti, helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1suk jelenleg is tart. Mivel az \u0151si indi\u00e1n civiliz\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l \u00edr\u00e1sos eml\u00e9kek nem sz\u00f3lnak, csak \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeik, szobraik \u00e9s haszn\u00e1lati t\u00e1rgyaik maradtak fenn; a kutat\u00f3k k\u00e9nytelenek ezekb\u0151l a relikvi\u00e1kb\u00f3l megfejteni t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a maj\u00e1k \u00e9s a tolt\u00e9kok titkait. A r\u00e9g\u00e9szek \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek mindm\u00e1ig csak tal\u00e1lgatnak, vajon hogyan \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel a v\u00e1rost a s\u0171r\u0171 dzsungel k\u00f6zep\u00e9n, \u00e9s honnan szerezt\u00e9k, de legf\u0151k\u00e9ppen: hogyan sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k ide a rengeteg k\u00f6vet?\r\nA romv\u00e1ros legimpoz\u00e1nsabb \u00e9p\u00fclete a spanyol h\u00f3d\u00edt\u00f3k \u00e1ltal \"El Castillo\" (a kast\u00e9ly) n\u00e9ven emlegetett f\u0151piramis. Kukulk\u00e1n, a tollas k\u00edgy\u00f3isten tisztelet\u00e9re emelt piramis az eddig legszebben restaur\u00e1lt maja \u00e9p\u00edtm\u00e9ny. A p\u00e1ratlan \u00e9p\u00fclet a telep\u00fcl\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1ll, a v\u00e1ros t\u00f6bbi pazar k\u0151\u00e9p\u00fclete f\u00f6l\u00e9 magasod\u00f3 hatalmas k\u0151templom a k\u00f6rny\u00e9k minden pontj\u00e1r\u00f3l j\u00f3l l\u00e1that\u00f3. N\u00e9gy oldal\u00e1n n\u00e9gy igencsak meredek l\u00e9pcs\u0151sor vezet fel a kis termeket rejt\u0151 k\u0151templomhoz, azaz a szent\u00e9lyhez, ahol a legy\u0151z\u00f6tt ellens\u00e9gek f\u00f6l\u00f6tt mutattak be v\u00e9res gy\u0151zelmi \u00e1ldozatot. A l\u00e9pcs\u0151 alj\u00e1n\u00e1l a k\u00e9t t\u00e1tott sz\u00e1j\u00fa k\u00edgy\u00f3fej a felt\u00e9telez\u00e9sek szerint mag\u00e1t Kukulk\u00e1nt form\u00e1lja meg. A mintegy 55 m\u00e9ter magas piramis a maja napt\u00e1r szimb\u00f3luma alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt. Kilenc fokozata (terasza) van, ez a maja hitvil\u00e1gban a hal\u00e1l kilenc bugyr\u00e1t szimboliz\u00e1lta. A l\u00e9pcs\u0151sorok mindegyik\u00e9nek 91 l\u00e9pcs\u0151je van, \u00e9s ha a f\u0151bej\u00e1rat nagy l\u00e9pcs\u0151j\u00e9t is belesz\u00e1m\u00edtjuk, a 365-\u00f6s sz\u00e1mot kapjuk, azaz az \u00e9v napjainak sz\u00e1m\u00e1t. (Ezek a l\u00e9pcs\u0151k egy\u00e9bk\u00e9nt meglehet\u0151sen k\u00e9nyelmetlenek, a fokok magass\u00e1ga nagyobb, mint a sz\u00e9less\u00e9ge, ez\u00e9rt megm\u00e1szni sem k\u00f6nny\u0171 \u0151ket.) Szak\u00e9rt\u0151k szerint ez azt bizony\u00edtja, hogy a maj\u00e1k igen fejlett asztron\u00f3miai tud\u00e1ssal b\u00edrtak. Kimagasl\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tudom\u00e1nyukat pedig mi sem t\u00e1masztja al\u00e1 jobban, mint az, hogy minden nap\u00e9jegyenl\u0151s\u00e9gkor a lenyugv\u00f3 nap utols\u00f3 f\u00e9nyei egy tekerg\u0151z\u0151 k\u00edgy\u00f3, a tollas k\u00edgy\u00f3 \u00e1rny\u00e9k\u00e1t festik a piramis l\u00e9pcs\u0151ire.\r\nA f\u0151piramis belseje egy kisebb piramist rejt. Igen sz\u0171k r\u00e9sen lehet bem\u00e1szni, azt\u00e1n f\u00fclledt, nedves leveg\u0151 fogad \u00e9s egy roppant keskeny folyos\u00f3n felkapaszkodhatunk a piramis egyharmad\u00e1ig. Ez a kisebb piramis, a V\u00f6r\u00f6s Jagu\u00e1r temploma. A r\u00e9g\u00e9szek itt tal\u00e1lt\u00e1k meg Kukulk\u00e1n jagu\u00e1r tr\u00f3nj\u00e1t, azaz a f\u0151papi tr\u00f3nt. A felt\u00e9telez\u00e9sek szerint m\u00edg a k\u00fcls\u0151 piramis a 365 napb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u00e9vet szimboliz\u00e1lja, addig a kisebb piramis szerkezete a holdnapt\u00e1rat jelen\u00edti meg.\r\nVitathatatlan, hogy a piramist els\u0151sorban vall\u00e1si c\u00e9lzattal \u00e9p\u00edtett\u00e9k, de vajon haszn\u00e1lt\u00e1k egy\u00e9b tev\u00e9kenys\u00e9gre is? Nemr\u00e9g nagy visszhangot keltett egy \u00faj felt\u00e9telez\u00e9s a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatban. David Lubman, a Kalifornia Egyetem hangtani m\u00e9rn\u00f6ke szerint az \u0151si maja piramisok lehettek az els\u0151 szabadt\u00e9ri \"zenei sz\u00ednpadok\", amelyeket \u00fagy \u00e9p\u00edtettek, hogy bizonyos akusztikai ig\u00e9nyeknek megfeleljenek. Lubman bebizony\u00edtotta, hogy ezekn\u00e9l a \"szabadt\u00e9ri sz\u00ednpadokn\u00e1l\" olyan visszhangjelens\u00e9gek figyelhet\u0151k meg, amelyek a maj\u00e1k szent madar\u00e1nak, a quetzalnak rikolt\u00e1s\u00e1ra hasonl\u00edtanak.\r\nAz idegenvezet\u0151k m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta ejtik \u00e1mulatba a turist\u00e1kat azzal, hogy k\u00e9t k\u00f6vet \u00f6ssze\u00fctnek: a visszhang pedig sosem marad el. Egy \u0151si indi\u00e1n legenda szerint a maj\u00e1k tudatosan \u00e9p\u00edtett\u00e9k piramisaikat \u00fagy, hogy h\u00e1tborzongat\u00f3 hanghat\u00e1sokat keltsenek. Mostan\u00e1ig azonban a kutat\u00f3k figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k a m\u00edtoszt. Lubman e visszhang keletkez\u00e9s\u00e9nek fizikai magyar\u00e1zat\u00e1t a l\u00e9pcs\u0151 meredeks\u00e9g\u00e9nek, a l\u00e9pcs\u0151fokok magass\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a j\u00e1r\u00f3lapok sz\u00e9less\u00e9g\u00e9nek ar\u00e1ny\u00e1ban hat\u00e1rozta meg. M\u00e1sr\u00e9szt a maja m\u0171v\u00e9szetben a Kukulk\u00e1nt gyakran \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k egy nagy quetzal t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Ez\u00e9rt Lubman egy\u00e1ltal\u00e1n nem lep\u0151d\u00f6tt meg, mikor a piramisn\u00e1l felvett visszhang \u00e9s a mad\u00e1r hangja k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3ban sok, akusztikailag m\u00e9rhet\u0151 hasonl\u00f3s\u00e1got tapasztalt (Acoustical Society of America).\r\nA piramis a piramisban mellett megcsod\u00e1lhatjuk a latin-amerikai vil\u00e1g legnagyobb eddig felfedezett pelotp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. A 90 m hossz\u00fa p\u00e1ly\u00e1n 7-7 j\u00e1t\u00e9kos a labd\u00e1t der\u00e9kkal, v\u00e1llal \u00e9s l\u00e1bbal rugdosta, passzolgatta, de a j\u00e1t\u00e9k pontos szab\u00e1lyai mindm\u00e1ig ismeretlenek. Annyi azonban bizonyos, hogy vall\u00e1si momentumokat mag\u00e1ba foglal\u00f3 sportr\u00f3l van sz\u00f3. A f\u0151piramist\u00f3l jobbra rengeteg, mintegy k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l m\u00e9teres, n\u00e9gysz\u00f6gletes oszlop fogadja a l\u00e1togat\u00f3kat. Ez az \"Ezer oszlop csoportosul\u00e1sa\". Az oszlopok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t harcosok reliefjei d\u00edsz\u00edtik. Mellett\u00fck \u00e1ll a Harcosok temploma, melyet bel\u00fclr\u0151l senki sem csod\u00e1lhat meg. Mindenk\u00e9ppen meg kell eml\u00edteni a maja v\u00e1ros legbizarrabb \u00e9p\u00fclet\u00e9t, a Tzompantlit. Val\u00f3j\u00e1ban egy -egy m\u00e9ter magas, tizenegyn\u00e9h\u00e1ny m\u00e9ter hossz\u00fa \u00e9s sz\u00e9les \u00e9p\u00fcletr\u0151l van sz\u00f3, amely ember\u00e1ldozatok bemutat\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1lt. A maj\u00e1k halottkultusza el\u00e9g r\u00e9miszt\u0151; a kopony\u00e1k \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t\u00f3l sem riadtak vissza. S\u0151t, az alapzat eg\u00e9sz k\u00fcls\u0151 fal\u00e1t ezernyi k\u0151kopony\u00e1val fedt\u00e9k le, ami mellett nap mint nap elhaladtak. Ez n\u00e1luk a mindennapi \u00e9let r\u00e9sze volt. Semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s. Csak mi tartjuk v\u00e9rfagyaszt\u00f3nak \u00e9s elborzaszt\u00f3nak.\r\nHogy pontosan mikor \u00e9s hogyan t\u0171ntek el Chich\u00e9n Itza lak\u00f3i, arr\u00f3l forr\u00e1sok hi\u00e1ny\u00e1ban csak tal\u00e1lgatnak a tud\u00f3sok. Ugyan maradtak fenn maja feljegyz\u00e9sek arr\u00f3l, hogy 1221-ben polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa t\u00f6rt ki a f\u00e9lszigeten. A jelenleg is a restaur\u00e1l\u00e1ssal foglakoz\u00f3 r\u00e9g\u00e9szek a leletekb\u0151l arra k\u00f6vetkeztetnek, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem b\u00e9k\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt sz\u0171nt meg birodalmi k\u00f6zpont lenni az 1988-ban a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9nek nyilv\u00e1n\u00edtott v\u00e1ros.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/2\/3\/4\/_\/234203_67280_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"234203"}