{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"D\u00e9lvid\u00e9ki portya I. - P\u00e9terv\u00e1rad, \u00dajvid\u00e9k, N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r","author_name":"Jedlik","author_url":"http:\/\/network.hu\/Jedlik","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=237907&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=237907&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"P\u00e9terv\u00e1rad (szerb\u00fcl \u041f\u0435\u0442\u0440\u043e\u0432\u0430\u0440\u0430\u0434\u0438\u043d \/ Petrovaradin, n\u00e9met\u00fcl Peterwardein, latinul Varadinum Petri) v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6zs\u00e9g Szerbi\u00e1ban, ma \u00dajvid\u00e9k v\u00e1rosr\u00e9sze.\r\nNev\u00e9t onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Gurwey fia P\u00e9ter (a B\u00e1nk b\u00e1n Petur b\u00e1nja) volt, aki 1213-ban Gertrud kir\u00e1lyn\u00e9 meggyilkol\u00e1sa miatt vesz\u00edtette \u00e9let\u00e9t \u00e9s birtokait. A n\u00e9v ut\u00f3tagja \u201ekis v\u00e1r\u201d jelent\u00e9s\u0171.\r\n................................................................................................\r\n\u00dajvid\u00e9k (szerb\u00fcl \u041d\u043e\u0432\u0438 \u0421\u0430\u0434, horv\u00e1tul Novi Sad, n\u00e9met\u00fcl Neusatz, szlov\u00e1kul Nov\u00fd Sad) v\u00e1ros Szerbi\u00e1ban, a Vajdas\u00e1g Auton\u00f3m Tartom\u00e1ny sz\u00e9kv\u00e1rosa.\r\nManaps\u00e1g Szerbia harmadik legnagyobb v\u00e1rosa, mely a D\u00e9l-b\u00e1cskai k\u00f6rzetben (Ju\u017enoba\u010dki Okrug) helyezkedik el. A Vajdas\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak kb. 10%-a \u00e9l itt, lakosainak sz\u00e1ma a 2002-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s adatai szerint 191 405 f\u0151. Soknemzetis\u00e9g\u0171 v\u00e1ros: szerbek, horv\u00e1tok, magyarok, szlov\u00e1kok, sv\u00e1bok \u00e9s ruszinok is \u00e9lnek itt.Az Alf\u00f6ld d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, a Duna folyam bal partj\u00e1n, a Duna-Tisza csatorna torkolat\u00e1n\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3, Belgr\u00e1dt\u00f3l \u00e9szaknyugatra, a t\u00falparti hegyen fekv\u0151 P\u00e9terv\u00e1raddal (Petrovaradin) szemben. Tengerszint feletti magass\u00e1ga 70 \u00e9s 80 m\u00e9ter k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltakozik.\r\n...........................................................................................\r\nBelgr\u00e1d (eredeti magyar neve legal\u00e1bb a XIV. sz\u00e1zad eleje \u00f3ta N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r, a XVI. \u00e9s a XIX. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tt n > l hangv\u00e1ltoz\u00e1ssal gyakran L\u00e1ndorfej\u00e9rv\u00e1r v\u00e1ltozatban is, ] szerb\u00fcl 'feh\u00e9rv\u00e1r' jelent\u00e9ssel \u0411\u0435\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434, Beograd ejt\u00e9se) Szerbia f\u0151v\u00e1rosa \u00e9s egyben legnagyobb v\u00e1rosa. El\u0151sz\u00f6r a i. e. 3. sz\u00e1zadban a kelt\u00e1k \u00e9ltek itt, miel\u0151tt r\u00f3mai coloni\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, mint Singidunum. Belgr\u00e1d n\u00e9ven el\u0151sz\u00f6r 878-ban eml\u00edtik. 1403-ban lett el\u0151sz\u00f6r Szerbia f\u0151v\u00e1rosa, 1918 \u00e9s 2003 k\u00f6z\u00f6tt Jugoszl\u00e1via, 2003 \u00e9s 2006 k\u00f6z\u00f6tt Szerbia \u00e9s Montenegr\u00f3 f\u0151v\u00e1rosa volt, majd 2006-t\u00f3l Szerbia f\u0151v\u00e1rosa.\r\nA v\u00e1ros a Sz\u00e1va \u00e9s a Duna \u00f6sszefoly\u00e1s\u00e1n\u00e1l fekszik Szerbia \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9nek k\u00f6zep\u00e9n, ahol a K\u00e1rp\u00e1t-medence a Balk\u00e1n-f\u00e9lszigettel tal\u00e1lkozik. Lakoss\u00e1ga 2002-ben hivatalosan 1 576 124 f\u0151 volt; val\u00f3j\u00e1ban, ha figyelembe vessz\u00fck a menek\u00fclteket, v\u00e9lhet\u0151en 2 milli\u00f3 felett van a l\u00e9leksz\u00e1m. Belgr\u00e1d a volt Jugoszl\u00e1via legn\u00e9pesebb v\u00e1rosa, \u00e9s a harmadik legn\u00e9pesebb a Balk\u00e1non Isztambul \u00e9s Ath\u00e9n ut\u00e1n.\r\nT\u00f6rt\u00e9nelme sor\u00e1n Belgr\u00e1d a keleti \u00e9s nyugati kult\u00fara v\u00e1laszt\u00f3vonal\u00e1n helyezkedett el. Eur\u00f3pa egyik legr\u00e9gibb v\u00e1rosa: Belgr\u00e1d sz\u00e9lesebb k\u00f6rny\u00e9ke volt a legnagyobb eur\u00f3pai prehisztorikus kult\u00fara \u2013 a vin\u010dai kult\u00fara \u2013 b\u00f6lcs\u0151je. A v\u00e1ros alap\u00edt\u00e1sa a kelta \u00e9s r\u00f3mai id\u0151kre tehet\u0151, melyet a szl\u00e1vok betelep\u00fcl\u00e9se k\u00f6vetet|t a 7. sz\u00e1zadban. A k\u00f6z\u00e9pkorban biz\u00e1nci, frank, bolg\u00e1r, magyar \u00e9s szerb uralkod\u00f3k birtokolt\u00e1k, m\u00edg az oszm\u00e1n t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el nem foglalt\u00e1k 1521-ben, hogy a belgr\u00e1di pasas\u00e1g sz\u00e9khely\u00e9v\u00e9 tegy\u00e9k. 1403-ban el\u0151sz\u00f6r lett a f\u00fcggetlen szerb \u00e1llam f\u0151v\u00e1rosa (1427-ig, amikor Magyarorsz\u00e1ghoz ker\u00fclt), mely st\u00e1tus\u00e1t csak 1841-ben nyerte vissza, de a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k t\u00e9nylegesen csak 1867-ben hagyt\u00e1k el a v\u00e1rost. A 20. sz\u00e1zadban a sokf\u00e9le \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1son kereszt\u00fclhalad\u00f3 Jugoszl\u00e1via f\u0151v\u00e1rosa lett, eg\u00e9szen 2006-ig, amikort\u00f3l Szerbia ism\u00e9t f\u00fcggetlen \u00e1llam.\r\nBelgr\u00e1d Szerbia k\u00f6zigazgat\u00e1s\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9get k\u00e9pvisel, saj\u00e1t v\u00e1rosi \u00f6nkorm\u00e1nyzattal. A v\u00e1rosnak 17 ker\u00fclete van, mindegyiknek \u00e9l\u00e9n saj\u00e1t tan\u00e1ccsal. Szerbia ter\u00fclet\u00e9nek 3,6%-\u00e1t fedi, a szerbiai n\u00e9pess\u00e9g 21%-a \u00e9l az orsz\u00e1g kereskedelmi, kultur\u00e1lis, gazdas\u00e1gi \u00e9s tudom\u00e1nyos k\u00f6zpontj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 v\u00e1rosban.\r\nItt zajlott le 1456. j\u00falius 4\u201322. k\u00f6z\u00f6tt a n\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri csata.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/2\/3\/7\/_\/237907_52696_1.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"237907"}