{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Hongkong","author_name":"Jedlik","author_url":"http:\/\/network.hu\/Jedlik","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=405737&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=405737&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Hongkong K\u00fcl\u00f6nleges Igazgat\u00e1s\u00fa Ter\u00fclet, r\u00f6viden Hongkong a K\u00ednai N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nleges igazgat\u00e1s\u00fa ter\u00fclet\u00e9nek egyike (a m\u00e1sik Maka\u00f3), 263[6] szigetb\u0151l \u00e1ll\u00f3 v\u00e1ros\u00e1llam[7], a D\u00e9l-k\u00ednai-tenger hat\u00e1rolja.[8]\r\n\r\nTer\u00fclete Budapest k\u00e9tszeres\u00e9t teszi ki, m\u00edg lakoss\u00e1ga Magyarorsz\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9tharmada. A F\u00f6ld egyik legs\u0171r\u0171bben lakott ter\u00fclete,[9] lak\u00f3inak 93,6%-a k\u00ednai nemzetis\u00e9g\u0171,[10] akiknek nagy r\u00e9sze a szomsz\u00e9dos Guangdong tartom\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmazik.[11]\r\n\r\nHongkong az els\u0151 \u00f3piumh\u00e1bor\u00fa (1839\u20131842) ut\u00e1n a Brit Birodalom fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 ker\u00fclt, el\u0151sz\u00f6r csak a Hongkong-sziget, majd 1860-ban a Kaulung-f\u00e9lsziget \u00e9s 1898-ban az \u00daj ter\u00fcletek is. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban jap\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n ism\u00e9t a Brit Birodalom r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte, 1997-ben csatolt\u00e1k vissza K\u00edn\u00e1hoz.[12][13] Az 1970-es \u00e9vekt\u0151l 2006-ig Hongkongban a \u201epozit\u00edv be nem avatkoz\u00e1s\u201d elnevez\u00e9s\u0171 gazdas\u00e1gi politik\u00e1t k\u00f6vett\u00e9k.[14][15] A gyarmati id\u0151szak jelent\u0151sen befoly\u00e1solta Hongkong kult\u00far\u00e1j\u00e1t, melyr\u0151l gyakran \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy benne \u201etal\u00e1lkozik Kelet \u00e9s Nyugat\u201d.[16] Ugyancsak a gyarmati befoly\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Hongkong oktat\u00e1si rendszere eg\u00e9szen 2009-ig a britek\u00e9t k\u00f6vette.[17]\r\n\r\nHongkongnak a k\u00ednait\u00f3l elt\u00e9r\u0151, saj\u00e1t jogrendszere van \u2013 Alapt\u00f6rv\u00e9nynek (Basic Law) nevezett alkotm\u00e1nnyal \u2013 saj\u00e1t p\u00e9nzneme \u00e9s bev\u00e1ndorl\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nyei, tov\u00e1bb\u00e1 saj\u00e1t k\u00f6z\u00fati forgalmi szab\u00e1lyai (tov\u00e1bbra is a bal oldalon vezetnek). Csak a honv\u00e9delmi \u00e9s diplom\u00e1ciai \u00fcgyekben k\u00f6t\u0151dik szorosan a K\u00ednai N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1ghoz.[18][19][20][21]\r\n\r\nHongkong egyike a vil\u00e1g kereskedelmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6zpontjainak, kapitalista gazdas\u00e1gi rendszerrel. A hongkongi doll\u00e1r 2010-ben a vil\u00e1g 8. legt\u00f6bbet kereskedett deviz\u00e1ja volt.[22] Az egy f\u0151re jut\u00f3 j\u00f6vedelem tekintet\u00e9ben Hongkong a vil\u00e1g \u00e9lvonal\u00e1ba tartozik.[3]\r\n\r\nHongkong h\u00edres t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l, a harcm\u0171v\u00e9szetekr\u0151l, a kantopop zen\u00e9r\u0151l, a k\u00ednai \u00e9s nyugati elemeket v\u00e1ltozatosan \u00f6tv\u00f6z\u0151 konyh\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s felh\u0151karcol\u00f3ir\u00f3l.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/4\/5\/_\/405737_75649_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"405737"}