{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Hubble","author_name":"albertlaszlo","author_url":"http:\/\/network.hu\/albertlaszlo","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=62837&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=62837&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A Hubble \u0171rt\u00e1vcs\u0151 (Hubble Space Telescope) csillag\u00e1szati m\u0171hold, az amerikai Nagy Obszervat\u00f3riumok sorozat els\u0151 tagja, amely optikai \u00e9s k\u00f6zeli infrav\u00f6r\u00f6s tartom\u00e1nyban v\u00e9gez \u00e9szlel\u00e9seket. F\u0151 m\u0171szere egy 2,4 m\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 Ritchey-Chr\u00e9tien t\u00e1vcs\u0151, mely n\u00e9gy, a t\u00e1vcs\u0151 \u00e9lettartama alatt t\u00f6bbsz\u00f6r cser\u00e9lt m\u0171szerbe tov\u00e1bb\u00edtja az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt f\u00e9nyt. Az egyik legn\u00e9pszer\u0171bb \u0171reszk\u00f6z, angol nyelvter\u00fcleten gyakran csak a \u201eN\u00e9p t\u00e1vcs\u00f6v\u00e9nek\u201d (The People's Telescope) nevezik. Tervezett ut\u00f3dja a James Webb \u0171rt\u00e1vcs\u0151, b\u00e1r az csak az infrav\u00f6r\u00f6s tartom\u00e1nyban fog dolgozni, a l\u00e1that\u00f3 f\u00e9ny\u00e9ben nem. A programban a NASA mellett r\u00e9szt vesz az ESA is.\r\n A HST-t 1990. \u00e1prilis 24-\u00e9n ind\u00edtott\u00e1k a Kennedy \u0170rk\u00f6zpontb\u00f3l a Discovery \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9ppel az STS-31 k\u00fcldet\u00e9s keret\u00e9ben. Az els\u0151 k\u00e9pet az NGC 3532 ny\u00edlthalmazr\u00f3l k\u00e9sz\u00edtette, 1990. m\u00e1jus 20-\u00e1n. A felbocs\u00e1t\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben hib\u00e1k jelentkeztek: valah\u00e1nyszor a HST bel\u00e9pett a F\u00f6ld \u00e1rny\u00e9k\u00e1ba, vagy kil\u00e9pett onnan, a napelemt\u00e1bl\u00e1k beremegtek, \u00e9s a vibr\u00e1ci\u00f3 zavarta a t\u00e1vcs\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A be\u00e1ll\u00edt\u00e1st szolg\u00e1l\u00f3 6 giroszk\u00f3p k\u00f6z\u00fcl 3 meghib\u00e1sodott, s ez m\u00e1r vesz\u00e9lyeztette a HST programj\u00e1t.Ennek ellen\u00e9re az els\u0151 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vben 900 csillag\u00e1szati c\u00e9lpontr\u00f3l 1900 megfigyel\u00e9s sz\u00fcletett, k\u00f6zt\u00fck olyanok, mint a Pl\u00fat\u00f3\/Charon rendszer felbont\u00e1sa, az SN 1987A szupern\u00f3va k\u00f6r\u00fcli g\u00e1zgy\u0171r\u0171 felfedez\u00e9se, a Szaturnuszon egy \u00f3ri\u00e1si l\u00e9gk\u00f6ri vihar f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9se stb.\r\n A Hubble \u0171rt\u00e1vcs\u0151 teljes hossza 13,2 m\u00e9ter, \u00e1tm\u00e9r\u0151je 4,2 m\u00e9ter, t\u00f6mege 11,1 tonna. Az ultraviol\u00e1t\u00f3l kezdve a l\u00e1that\u00f3 tartom\u00e1nyon kereszt\u00fcl az infrav\u00f6r\u00f6sig k\u00e9pes \u00e9rz\u00e9kelni a bees\u0151 f\u00e9nyt (115\u20142500 nanom\u00e9ter k\u00f6z\u00f6tt). A Napr\u00f3l \u00e9s a Merk\u00farr\u00f3l a t\u00fal er\u0151s napf\u00e9ny miatt nem k\u00e9pes felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edteni. Hetente 120 Gigabyte adatot \u00e1ll\u00edt el\u0151.\r\n A megfigyel\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt szerepelnek a Kuiper-\u00f6v objektumai a Naprendszer\u00fcnk perem\u00e9n, bolyg\u00f3k sz\u00fclet\u00e9se m\u00e1s csillagok k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s a Naprendszeren k\u00edv\u00fcli bolyg\u00f3k l\u00e9gk\u00f6ri \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek \u00e9s szerkezet\u00e9nek \u201eszond\u00e1z\u00e1sa\u201d.\r\n Vannak nagyra t\u00f6r\u0151 tervek, hogy elk\u00e9sz\u00edts\u00e9k a legm\u00e9lyebb univerzum k\u00f6zeli infrav\u00f6r\u00f6s portr\u00e9j\u00e1t, hogy felfedj\u00e9k kor\u00e1bban soha nem l\u00e1tott, sz\u00fclet\u0151 galaxisok l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t, amik akkor l\u00e9teztek, amikor a vil\u00e1gegyetem kevesebb, mint 500 milli\u00f3 \u00e9ves volt.Tov\u00e1bbi tervek megk\u00eds\u00e9rlik megvil\u00e1g\u00edtani a s\u00f6t\u00e9t energia probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t.\r\n A Hubble \u0171rt\u00e1vcs\u00f6vet 2013-ban a James Webb \u0171rt\u00e1vcs\u0151 v\u00e1ltja fel, majd a jelenlegi tervek szerint a Hubble-t a Csendes-\u00f3ce\u00e1nba ir\u00e1ny\u00edtva megsemmis\u00edtik.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/6\/2\/_\/62837_398592_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"62837"}