{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Hubble 2","author_name":"albertlaszlo","author_url":"http:\/\/network.hu\/albertlaszlo","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=63767&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=63767&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151 leolvassa a Vil\u00e1gegyetem kor\u00e1t\r\n \r\nA NASA Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u00f6ve hatalmas l\u00e1t\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek hat\u00e1rait ostromolva l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tette Tej\u00fatrendszer\u00fcnk legid\u0151sebb ki\u00e9gett csillagait. Ezek a rendk\u00edv\u00fcl id\u0151s, halv\u00e1ny \u201e\u00f3ram\u0171-csillagok\u201d a Vil\u00e1gegyetem t\u00e1gul\u00e1s\u00e1nak m\u00e9r\u00e9s\u00e9re val\u00f3 t\u00e1maszkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, att\u00f3l teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl szolg\u00e1ltatj\u00e1k a Vil\u00e1gegyetem kor\u00e1nak \u00e9rt\u00e9k\u00e9t.\r\n A Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151 \u00e1ltal l\u00e1tott \u0151si feh\u00e9r t\u00f6rpecsillagok 12-13 milli\u00e1rd \u00e9vesnek bizonyultak. Mivel a Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151vel v\u00e9gzett kor\u00e1bbi megfigyel\u00e9sek azt mutatj\u00e1k, hogy az els\u0151 csillagok a Vil\u00e1gegyetem sz\u00fclet\u00e9se, az \u0150srobban\u00e1s ut\u00e1n kevesebb, mint 1 milli\u00e1rd \u00e9vvel keletkeztek, a legid\u0151sebb csillagok megtal\u00e1l\u00e1sa a csillag\u00e1szok sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151 k\u00f6zels\u00e9gbe hozza a Vil\u00e1gegyetem abszol\u00fat kor\u00e1nak kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1t.Hab\u00e1r a Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151vel v\u00e9gzett, a Vil\u00e1gegyetem t\u00e1gul\u00e1s\u00e1nak \u00fctem\u00e9n alapul\u00f3 kor\u00e1bbi kutat\u00e1s is 13-14 milli\u00e1rd \u00e9vre tette a Vil\u00e1gegyetem kor\u00e1t, a Vil\u00e1gegyetem sz\u00fclet\u00e9snapja olyan alapvet\u0151 \u00e9s m\u00e9lyrehat\u00f3 adat, hogy a csillag\u00e1szok m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta kerestek olyan m\u00e1sfajta kormeghat\u00e1roz\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sokat, amelyekkel v\u00e9geredm\u00e9nyeiket \u00f6sszevethetik. \u201eEz az \u00faj megfigyel\u00e9s r\u00f6vidre z\u00e1rja a Vil\u00e1gegyetem kor\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, teljesen f\u00fcggetlen m\u00f3dj\u00e1t adja annak \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9re\u201d \u2013 mondja Harvey Richer a kanadai British Columbia Egyetemt\u0151l.\r\nAz \u00faj kormeghat\u00e1roz\u00f3 megfigyel\u00e9st Richer \u00e9s munkat\u00e1rsai v\u00e9gezt\u00e9k a Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a t\u0151l\u00fcnk 7000 f\u00e9ny\u00e9vre a Skorpi\u00f3 csillagk\u00e9pben tal\u00e1lhat\u00f3 g\u00f6mbhalmaz belsej\u00e9ben rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 \u0151si csillagok ut\u00e1n vad\u00e1szva. Az eredm\u00e9nyeket az Astrophysical Journal Letters c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban publik\u00e1lj\u00e1k.Elvben az \u00faj kormeghat\u00e1roz\u00f3 megfigyel\u00e9s ugyanolyan el\u0151kel\u0151en egyszer\u0171, mint egy t\u00e1bort\u0171z meggy\u00fajt\u00e1si id\u0151pontj\u00e1nak megbecsl\u00e9se a par\u00e1zs h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00e9nek m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel. A Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra a \u201eparazsak\u201d a feh\u00e9r t\u00f6rpecsillagok, a galaxisunkban l\u00e9trej\u00f6tt legkor\u00e1bbi csillagok ki\u00e9gett maradv\u00e1nyai.Forr\u00f3, s\u0171r\u0171 sz\u00e9n-g\u00f6mb\u00f6kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u201ehamu\u201d maradt vissza a r\u00e9g\u00f3ta halott csillagok nukle\u00e1ris kemenc\u00e9je hely\u00e9n. A feh\u00e9r t\u00f6rpecsillagok kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 sebess\u00e9ggel h\u0171lnek le \u2013 min\u00e9l id\u0151sebb a t\u00f6rpe, ann\u00e1l hidegebb, olyan t\u00f6k\u00e9letes \u201e\u00f3ra\u201d-k\u00e9nt m\u0171k\u00f6dve, amely majdnem olyan r\u00e9g\u00f3ta ketyeg, mint amilyen r\u00e9g\u00f3ta a Vil\u00e1gegyetem l\u00e9tezik.Ezt a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st megb\u00edzhat\u00f3bb kormeghat\u00e1roz\u00e1si m\u00f3dszerk\u00e9nt ismert\u00e9k el, mint a m\u00e9g nukle\u00e1ris f\u00fazi\u00f3t produk\u00e1l\u00f3 leg\u00f6regebb csillagokon v\u00e9gzett kormeghat\u00e1roz\u00e1st, amely a csillag nukle\u00e1ris \u00fczemanyaga el\u00e9get\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a csillag \u00f6reged\u00e9s\u00e9nek bonyolult modellj\u00e9n \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1n alapul. A feh\u00e9r t\u00f6rp\u00e9k kor\u00e1t k\u00f6nnyebb meghat\u00e1rozni, mivel azok egyszer\u0171en csak h\u0171lnek, de a tr\u00fckk mindig a leghalv\u00e1nyabb, \u00e9s emiatt a leghosszabb ideje j\u00e1r\u00f3 \u201e\u00f3r\u00e1k\u201d megtal\u00e1l\u00e1sa.Ahogy a feh\u00e9r t\u00f6rp\u00e9k h\u0171lnek, \u00fagy egyre halv\u00e1nyabbakk\u00e1 v\u00e1lnak, ez\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g arra, hogy a Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151 sok felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtsen az M4 jel\u0171 \u0151si g\u00f6mbhalmazr\u00f3l. A megfigyel\u00e9sek a 67 napos id\u0151tartam alatt \u00f6sszess\u00e9g\u00fckben majdnem nyolc nap expoz\u00edci\u00f3s id\u0151t tettek ki. Emiatt egyre halv\u00e1nyabb t\u00f6rp\u00e9k v\u00e1ltak l\u00e1that\u00f3v\u00e1, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl a leghidegebb \u2013 \u00e9s leg\u00f6regebb \u2013 t\u00f6rp\u00e9k is l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak. Ezek a csillagok olyan gyenge f\u00e9nyerej\u0171ek (30 magnit\u00fad\u00f3 k\u00f6r\u00fcliek \u2013 ami l\u00e9nyegesen halv\u00e1nyabb, mint amit a Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151 eredeti kamer\u00e1ival k\u00e9sz\u00fclt b\u00e1rmely k\u00e9pt\u0151l eredetileg elv\u00e1rtak), hogy halv\u00e1nyabbak a szabad szemmel l\u00e1that\u00f3 leghalv\u00e1nyabb csillagok l\u00e1tsz\u00f3 f\u00e9nyess\u00e9g\u00e9nek egy milli\u00e1rdod r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l.A g\u00f6mbhalmazok a Tej\u00fatrendszer els\u0151 lak\u00f3i. Sok g\u00f6mbhalmaz egyes\u00fcl\u00e9se hozta l\u00e9tre galaxisunk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t milli\u00e1rd \u00e9vekkel kor\u00e1bban a Tej\u00fatrendszer pomp\u00e1s spir\u00e1lkorongj\u00e1nak kialakul\u00e1sa el\u0151tt (mint azt Richer megfigyel\u00e9sei tov\u00e1bb er\u0151s\u00edtett\u00e9k). A mai napig 150 g\u00f6mbhalmaz maradt fenn a Tej\u00fatrendszer halo-j\u00e1ban. Az\u00e9rt v\u00e1lasztott\u00e1k az M4 jel\u0171 g\u00f6mbhalmazt, mert az van a legk\u00f6zelebb a F\u00f6ldh\u00f6z, \u00edgy l\u00e9nyeg\u00e9ben a leghalv\u00e1nyabb f\u00e9ny\u0171 feh\u00e9r t\u00f6rpecsillagok is el\u00e9g l\u00e1tsz\u00f3lagos f\u00e9nyess\u00e9g\u0171ek ahhoz, hogy a Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151vel felismerhet\u0151k legyenek.\r\n 1928-ban Edwin Hubble a galaxisok m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel felismerte, hogy a Vil\u00e1gegyetem egyenletesen t\u00e1gul, ami azt jelenti, hogy kora v\u00e9ges, \u00e9s matematikailag megbecs\u00fclhet\u0151 a \u201et\u00e1gul\u00e1st visszak\u00f6vetve\u201d. Edwin Hubble a Vil\u00e1gegyetem kor\u00e1t el\u0151sz\u00f6r csak 2 milli\u00e1rd \u00e9vesre becs\u00fclte. A val\u00f3di t\u00e1gul\u00e1si sebess\u00e9g \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek bizonytalans\u00e1ga az 1970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n heves vit\u00e1khoz vezetett, a becsl\u00e9sek 8 milli\u00e1rdt\u00f3l 18 milli\u00e1rd \u00e9vig terjedtek. A leg\u00f6regebb szab\u00e1lyos f\u0151sorozatbeli csillagok kor\u00e1ra vonatkoz\u00f3 becsl\u00e9sek nem voltak \u00f6sszhangban az als\u00f3 \u00e9rt\u00e9kkel, mivel a csillagok nem lehetnek id\u0151sebbek mag\u00e1n\u00e1l a Vil\u00e1gegyetemn\u00e9l.\r\n 1997-ben a Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151 csillag\u00e1szai a Vil\u00e1gegyetem kor\u00e1nak a t\u00e1gul\u00e1s rendk\u00edv\u00fcl pontos m\u00e9r\u00e9s\u00e9b\u0151l kisz\u00e1m\u00edtott megb\u00edzhat\u00f3 \u00e9rt\u00e9ke diadalmas bejelent\u00e9s\u00e9vel feloldott\u00e1k a patthelyzetet. A k\u00e9p hamarosan m\u00e9g komplik\u00e1ltabb lett, amikor a csillag\u00e1szok a Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151 \u00e9s f\u00f6ldi obszervat\u00f3riumok haszn\u00e1lat\u00e1val felfedezt\u00e9k, hogy a Vil\u00e1gegyetem nem \u00e1lland\u00f3 sebess\u00e9ggel, hanem egy \u201es\u00f6t\u00e9t energia\u201d elnevez\u00e9ssel illetett ismeretlen tasz\u00edt\u00f3 er\u0151 k\u00f6vetkezt\u00e9ben gyorsulva t\u00e1gul. Ha a s\u00f6t\u00e9t energi\u00e1t a Vil\u00e1gegyetem t\u00e1gul\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba veszik, akkor a csillag\u00e1szok a Vil\u00e1gegyetem kor\u00e1ra 13-14 milli\u00e1rd \u00e9vet kapnak. Ezt az adatot igazolja most a t\u00e1gul\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl az \u201e\u00f3ram\u0171\u201d-k\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 feh\u00e9r t\u00f6rpecsillagoknak a Hubble \u0170rt\u00e1vcs\u0151vel m\u00e9rt kora is.\r\n","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/6\/3\/_\/63767_671292_1.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"63767"}