{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Szupern\u00f3va","author_name":"albertlaszlo","author_url":"http:\/\/network.hu\/albertlaszlo","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=68523&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=68523&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A szupern\u00f3va a Napn\u00e1l nagyobb t\u00f6meg\u0171 csillag v\u00e9gs\u0151, nagy robban\u00e1sa, mely sor\u00e1n a csillag f\u00e9nye (k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy \u00e9ven kereszt\u00fcl) egy galaxis teljes f\u00e9ny\u00e9vel vetekszik. Neve az \u00e9gbolton \u00faj (\u201eNova\u201d latinul) csillagk\u00e9nt val\u00f3 felt\u0171n\u00e9s\u00e9hez kapcsol\u00f3dik, r\u00e9gebben h\u00edvt\u00e1k vend\u00e9gcsillagnak is. A \u201eszuper\u201d a kev\u00e9sb\u00e9 f\u00e9nyes n\u00f3v\u00e1kt\u00f3l val\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sre szolg\u00e1l, melyek m\u00e1s okb\u00f3l f\u00e9nyesednek ki.A szupern\u00f3va-robban\u00e1s sor\u00e1n a csillag ledobja a k\u00fcls\u0151 r\u00e9teg\u00e9t, mely a k\u00f6rnyezet\u00e9t hidrog\u00e9nnel, h\u00e9liummal \u00e9s nehezebb elemekkel tel\u00edti. A kidobott anyag \u00e1ltal\u00e1ban g\u00f6mb alakban t\u00e1gul, mik\u00f6zben egyre ritk\u00e1bb lesz. Ha a szupern\u00f3va-robban\u00e1s k\u00f6zeli por vagy g\u00e1zk\u00f6d\u00f6t nyom \u00f6ssze, ott megind\u00edthatja \u00fajabb csillagok kialakul\u00e1s\u00e1t, \u00e9s nehezebb elemekkel szennyezheti azt a k\u00f6d\u00f6t. A Napban \u00e9s F\u00f6ld\u00fcnk\u00f6n tal\u00e1lhat\u00f3 l\u00edtiumn\u00e1l nehezebb elemek l\u00e9te annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a Naprendszer keletkez\u00e9sekor a k\u00f6zel\u00fcnkben t\u00f6bb szupern\u00f3varobban\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt.\r\n Az ismertebb szupern\u00f3v\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozik a Nagy Magell\u00e1n-felh\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3 SN 1987A jel\u0171, valamint az 1604-ben felfedezett Kepler-f\u00e9le szupern\u00f3va (SN 1604). Ez ut\u00f3bbi, illetve az 1572. \u00e9vi Tycho Brahe-f\u00e9le szupern\u00f3va (SN 1572) jelent\u0151s l\u00f6k\u00e9st adtak a csillag\u00e1szat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, mivel a korabeli klasszikus felfog\u00e1st, mely a fix csillagokat v\u00e1ltozatlannak tartotta, v\u00e9glegesen megingatt\u00e1k.\r\n Mivel a szupern\u00f3v\u00e1k viszonylag ritk\u00e1k (egy, a Tej\u00fatrendszer\u00fcnkh\u00f6z hasonl\u00f3 galaxisban \u00e1tlagosan 50 \u00e9venk\u00e9nt l\u00e1ngol fel egy, b\u00e1r p\u00e9ld\u00e1ul a csillagvihar-galaxisokban ez sokkal gyakoribb is lehet), ez\u00e9rt egyszerre sz\u00e1mos galaxis megfigyel\u00e9s\u00e9re van sz\u00fcks\u00e9g a megfelel\u0151 nagys\u00e1g\u00fa mintav\u00e9telhez.A szupern\u00f3v\u00e1k id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felfedez\u00e9s\u00e9t seg\u00edti az Supernova Early Warning System (SNEWS) rendszer, mely a szupern\u00f3v\u00e1k fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 neutr\u00edn\u00f3k \u00e9szlel\u00e9s\u00e9re koncentr\u00e1l: a neutr\u00edn\u00f3k a csillagok magj\u00e1nak \u00f6sszeroppan\u00e1sakor indulnak \u00fatjukra, j\u00f3val azel\u0151tt, hogy a csillag szupern\u00f3vak\u00e9nt felf\u00e9nyesedne, \u00edgy el\u0151bb is \u00e9rkeznek a F\u00f6ldre, emellett a csillagk\u00f6zi anyag sem nyeli el \u0151ket.\u00dajabban siker\u00fclt megfigyelni r\u00e9gebbi szupern\u00f3v\u00e1k f\u00e9nyhull\u00e1mainak terjed\u00e9s\u00e9t, a robban\u00e1skor \u00fatj\u00e1ra indul\u00f3 f\u00e9nyimpulzus ugyanis -egy f\u00e9nysebess\u00e9ggel t\u00e1gul\u00f3 g\u00f6mbfel\u00fcleten haladva- megvil\u00e1g\u00edtja az \u00fatj\u00e1ba ker\u00fcl\u0151 csillagk\u00f6zi g\u00e1zt \u00e9s port. Az ilyen f\u00e9nyjelens\u00e9gr\u0151l megfelel\u0151 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u0171 m\u0171szerekkel ak\u00e1r sz\u00ednk\u00e9peket is felvehet\u00fcnk, \u00edgy kor\u00e1bbi szupern\u00f3v\u00e1k tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra is lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlik.\r\n Galaxisunk sz\u00e1mos \u00f3ri\u00e1scsillaga jutott el fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek abba az \u00e1llapot\u00e1ba, hogy csillag\u00e1szati \u00e9rtelemben r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl (n\u00e9h\u00e1ny ezer - milli\u00f3 \u00e9v) szupernov\u00e1v\u00e1 v\u00e1lj\u00e9k. Ilyenek a ? Cassiopeae, az ? Carinae az RS Ophiuci, a VY Canis Maioris, az Antares \u00e9s a Spica is. A hasonl\u00f3 \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151 Betelgeuse az ut\u00f3bbi 15 \u00e9vben gyorsan elkezdett \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dni, ami utalhat k\u00f6zelg\u0151 szupern\u00f3va el\u0151tti \u00e1llapotra is.\r\nA Wolf-Rayet csillagok k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bbr\u0151l felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben szupern\u00f3v\u00e1t fognak produk\u00e1lni, ilyen a p\u00e9ld\u00e1ul a ? Velorum \u00e9s a WR 104, ez ut\u00f3bbi a f\u00f6ldi bioszf\u00e9r\u00e1ra is vesz\u00e9lyes lehet, mert forg\u00e1stengelye \u00e9s ebb\u0151l ered\u0151en a robban\u00e1skor felszabadul\u00f3 energia nagy r\u00e9sz\u00e9nek kisug\u00e1rz\u00e1si ir\u00e1nya megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg a F\u00f6ld fel\u00e9 mutat.\r\nA legk\u00f6zelebbi szupern\u00f3vajel\u00f6lt az IK Pegasi,ez a feh\u00e9r t\u00f6rpe mind\u00f6ssze 150 f\u00e9ny\u00e9v t\u00e1vols\u00e1gban van (ellent\u00e9tben az \u00f3ri\u00e1scsillagok ezer f\u00e9ny\u00e9v k\u00f6r\u00fcli t\u00e1vols\u00e1g\u00e1val), \u00e9s Ia t\u00edpus\u00fa, sokkal f\u00e9nyesebb szupern\u00f3vak\u00e9nt fog megsemmis\u00fclni, de t\u00f6mege jelenleg a sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok szerint mind\u00f6ssze a Nap t\u00f6meg\u00e9nek 1,15-sz\u00f6r\u00f6se,ami m\u00e9g nagyon messze van a Chandrasekhar-hat\u00e1rt\u00f3l.\r\n Kisebb t\u00f6meg\u0171 csillagok, melyek egy szoros kett\u0151s rendszer r\u00e9szei \u00e9s feh\u00e9r t\u00f6rpek\u00e9nt, az \u00e1tmeneti v\u00e9gst\u00e1diumukban a k\u00eds\u00e9r\u0151csillagukt\u00f3l \u2013 amely t\u00f6bbnyire egy v\u00f6r\u00f6s \u00f3ri\u00e1s \u2013 anyagot kapnak. Az id\u0151k folyam\u00e1n t\u00f6bb n\u00f3vakit\u00f6r\u00e9s is el\u0151fordulhat, melyek sor\u00e1n a felhalmozott g\u00e1zokb\u00f3l a hidrog\u00e9n fuzion\u00e1l \u00e9s a f\u00fazi\u00f3 v\u00e9gterm\u00e9kei visszamaradnak. Ez a folyamat eg\u00e9szen addig tart, am\u00edg a feh\u00e9r t\u00f6rpe meg nem k\u00f6zel\u00edti a Chandrasekhar-hat\u00e1rt \u00e9s \u00edgy a saj\u00e1t gravit\u00e1ci\u00f3ja k\u00f6vetkezt\u00e9ben olyan s\u0171r\u0171v\u00e9 nem v\u00e1lik, hogy a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti nyom\u00e1s szerep\u00e9t a teljes \u00f6sszeoml\u00e1s megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban a kvantumnyom\u00e1s veszi \u00e1t. A h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti nyom\u00e1s alatt m\u0171k\u00f6d\u0151 magf\u00fazi\u00f3 \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00f3 rendszer, ugyanis ha a magf\u00fazi\u00f3ban felszabadul\u00f3 energia hat\u00e1s\u00e1ra n\u0151 a csillag bels\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete, akkor a megn\u00f6veked\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti nyom\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra kit\u00e1gul a csillag, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben leh\u0171l, \u00e9s \u00edgy cs\u00f6kken a magf\u00fazi\u00f3 hevess\u00e9ge. A kvantumnyom\u00e1s azonban f\u00fcggetlen a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klett\u0151l. \u00cdgy ha egy kvantumnyom\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben egyens\u00falyi \u00e1llapotban lev\u0151 csillagban beindul valamilyen magf\u00fazi\u00f3s folyamat, jellemz\u0151en sz\u00e9nf\u00fazi\u00f3, akkor a megn\u00f6veked\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet hat\u00e1s\u00e1ra nem t\u00e1gul ki a csillag, vagyis nem cs\u00f6kken a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete, \u00edgy a magf\u00fazi\u00f3 szab\u00e1lyozatlan form\u00e1ban egyre hevesebb\u00e9 v\u00e1lik \u00e9s a csillag egy gigantikus m\u00e9ret\u0171 termonukle\u00e1ris bombak\u00e9nt felrobban, \u00e9s a magf\u00fazi\u00f3ban r\u00e9sztvev\u0151 \u00f6sszes anyag rendk\u00edv\u00fcl gyorsan vass\u00e1 \u00e9s hozz\u00e1 hasonl\u00f3 neh\u00e9z elemekk\u00e9 alakul \u00e1t. Ezt a jelens\u00e9get termonukle\u00e1ris, vagy m\u00e1s n\u00e9ven Ia t\u00edpus\u00fa szupern\u00f3v\u00e1nak is nevezik. Annak ellen\u00e9re, hogy e folyamatban relat\u00edv alacsony t\u00f6meg\u0171 csillagok vesznek r\u00e9szt, ezek a legf\u00e9nyesebb szupern\u00f3v\u00e1k.\r\n B\u00e1rmennyire is hihetetlen, az Ia t\u00edpus\u00fa szupern\u00f3v\u00e1k gigantikus termonukle\u00e1ris robban\u00e1sa sz\u00e1munkra kezdetben k\u00f6zvetlen\u00fcl l\u00e1thatatlan marad. Ugyanis a szupern\u00f3va felrobban\u00e1sakor kidobott anyag b\u00e1rmennyire forr\u00f3 is, s\u0171r\u0171 \u00e9s \u00e1tl\u00e1tszatlan. A kidobott anyagnak addig kell t\u00e1gulnia, am\u00edg \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 nem lesz. Az Ia t\u00edpus\u00fa szupern\u00f3va eset\u00e9ben, ahol az anyag kezdetben nagyon s\u0171r\u0171 volt, olyan m\u00e9rt\u00e9k\u0171 t\u00e1gul\u00e1son kell a ledobott anyagnak kereszt\u00fcl mennie m\u00edg \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 lesz, hogy ek\u00f6zben teljesen leh\u0171l. \u00cdgy l\u00e1that\u00f3 f\u00e9ny kisug\u00e1rz\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r nem sz\u00e1m\u00edthatn\u00e1nk. A szupern\u00f3va f\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t teh\u00e1t valami m\u00e1snak kell biztos\u00edtania, ez pedig nem m\u00e1s, mint a radioakt\u00edv boml\u00e1s.[5] Ha a robban\u00e1s t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s h\u00e9liumatommagb\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 anyagb\u00f3l \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00e9n, oxig\u00e9n vagy szil\u00edcium \u2013 t\u00e1pl\u00e1lkozik, akkor olyan anyag keletkezik, ahol a protonok \u00e9s neutronok sz\u00e1ma (hasonl\u00f3an a kiindul\u00f3 anyagokhoz) szint\u00e9n egyforma. Ugyanakkor a legalacsonyabb a nukle\u00e1ris potenci\u00e1lja a vasnak van, ennek atommagj\u00e1ban 26 proton \u00e9s 30 neutron van. Ezt a term\u00e9szet \u00fagy \u00e1ll\u00edtja a szupern\u00f3va robban\u00e1s sor\u00e1n el\u0151, hogy el\u0151sz\u00f6r egy ugyanilyen atoms\u00faly\u00fa de azonos protonb\u00f3l \u00e9s neutronb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 elemet k\u00e9sz\u00edt a termonukle\u00e1ris f\u00fazi\u00f3 sor\u00e1n. Ez a nikkel-56 (56Ni). A 56Ni atommagj\u00e1ban 28 proton \u00e9s 28 neutron van. A 56Ni instabil \u00e9s r\u00e1di\u00f3akt\u00edv boml\u00e1son megy kereszt\u00fcl, ennek sor\u00e1n az egyik protonja neutronn\u00e1 alakul, \u00e9s kobalt-56 (56Co) keletkezik, aminek atommagj\u00e1ban 27 proton \u00e9s 29 neutron van. A 56Co is instabil, egyik protonja neutronn\u00e1 alakul \u00e1t, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben egy 26 protonb\u00f3l \u00e9s 30 neutronb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 atommag keletkezik, ami nem m\u00e1s, mint a vas-56, vagyis a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges vas. A vas pedig m\u00e1r stabil, s\u0151t a l\u00e9tez\u0151 legstabilabb elem, \u00edgy ez m\u00e1r nem megy \u00e1t \u00e1talakul\u00e1son. A r\u00e1di\u00f3akt\u00edv boml\u00e1sok sor\u00e1n keletkezett gamma-sugarakat elnyeli a t\u00e1gul\u00f3 anyag, amit\u0151l felforr\u00f3sodik, \u00e9s ennek a forr\u00f3 anyagnak a sug\u00e1rz\u00e1s\u00e1t l\u00e1thatjuk h\u00f3napokon \u00e1t az Ia t\u00edpus\u00fa szupern\u00f3va f\u00e9nyek\u00e9nt. A 56Ni felez\u00e9si ideje 6,1 nap, a 56Co felez\u00e9si ideje pedig 77 nap.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/6\/8\/_\/68523_636196_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"68523"}