{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Hale-Bopp","author_name":"albertlaszlo","author_url":"http:\/\/network.hu\/albertlaszlo","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=68663&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=68663&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A Hale-Bopp \u00fcst\u00f6k\u00f6s\r\n\r\n A Hale\u2013Bopp-\u00fcst\u00f6k\u00f6s (hivatalos neve C\/1995 O1) val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a 20. sz\u00e1zad legf\u00e9nyesebb \u00e9s legjobban megfigyelt \u00fcst\u00f6k\u00f6se volt. Rekord ideig, 18 h\u00f3napig volt l\u00e1that\u00f3 szabad szemmel, a kor\u00e1bbi cs\u00facstart\u00f3, az 1811-es nagy \u00fcst\u00f6k\u00f6s csak feleennyi ideig.\r\n A Hale\u2013Bopp-ot 1995. j\u00falius 23-\u00e1n fedezt\u00e9k fel nagy t\u00e1vols\u00e1gra a Napt\u00f3l, amely m\u00e1r utalt arra, hogy a Nap megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sekor nagyon f\u00e9nyes lehet. Az \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6k f\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t neh\u00e9z el\u0151rejelezni nagy pontoss\u00e1ggal, de a Hale\u2013Bopp el\u00e9rte vagy meghaladta a v\u00e1rakoz\u00e1sok nagy r\u00e9sz\u00e9t, amikor 1997. \u00e1prilis 1-j\u00e9n \u00e1trep\u00fclt a perih\u00e9liumon. Az 1997-es nagy \u00fcst\u00f6k\u00f6snek nevezt\u00e9k.\r\n Bizony\u00e1ra m\u00e9g sokak eml\u00e9kezet\u00e9ben \u00e9lt a Hyakutake-\u00fcst\u00f6k\u00f6s 1996. m\u00e1rciusi \u00e9s \u00e1prilisi t\u00fcnd\u00f6kl\u00e9se, ami megt\u00f6rte a l\u00e1tv\u00e1nyos \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6k 1976 \u00f3ta tart\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1t. A term\u00e9szet v\u00e1ratlan aj\u00e1nd\u00e9ka volt ez az objektum, hiszen a t\u00e9m\u00e1val szorosabb kapcsolatban l\u00e9v\u0151k - akkor m\u00e1r t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9ve - egy m\u00e9g fantasztikusabb \u00fcst\u00f6k\u00f6s \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t v\u00e1rt\u00e1k.\r\nEgy-egy \u00faj \u00fcst\u00f6k\u00f6s felfedez\u00e9s\u00e9hez t\u00f6bb sz\u00e1z \u00f3r\u00e1nyi szorgos \u00e9s tervszer\u0171 megfigyel\u0151munka sz\u00fcks\u00e9ges. K\u00f6zismert, hogy az \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t nem tudjuk el\u0151re megj\u00f3solni. Els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra halov\u00e1ny csillagocsk\u00e1nak t\u0171nnek. Egyetlen t\u00e1mpont az \u00fcst\u00f6k\u00f6skutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra az, hogy \u00e9jszak\u00e1r\u00f3l \u00e9jszak\u00e1ra egyre \u00e9szrevehet\u0151bb gyorsas\u00e1ggal szinte \u00f3r\u00e1r\u00f3l \u00f3r\u00e1ra elmozdulnak. Az \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6kr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9p el\u0151h\u00edv\u00e1sa vagy megjelen\u00edt\u00e9se ut\u00e1n az \u00e1tb\u00f6ng\u00e9szett fot\u00f3n van egy par\u00e1nyi \"p\u00f6tty\", amely nem l\u00e1that\u00f3 az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 k\u00e9peken. A vil\u00e1gosabb k\u00e9peken m\u00e1r nem par\u00e1nyi pont, hanem r\u00f6vid vonalka jelenik meg. A hossz\u00fa expoz\u00edci\u00f3 sor\u00e1n a kamera az \u00e9gbolt csillagainak l\u00e1tsz\u00f3lagos mozg\u00e1s\u00e1t k\u00f6veti. Az \u00fcst\u00f6k\u00f6s alakja akkor alakul ki, amikor a magja k\u00f6r\u00fcl megjelenik a minden k\u00e9ts\u00e9get eloszlat\u00f3 \u00fcst\u00f6k, a k\u00f3ma is. Az \u00e9gitest bonyolultabb \u00e9s igaz\u00e1n tanuls\u00e1gos.\r\n Egyik felfedez\u0151je az elismert Alan Hale, a csillag\u00e1szati doktor\u00e1tussal rendelkez\u0151 profi, vizu\u00e1lis \u00fcst\u00f6k\u00f6sb\u00e1m\u00e9sz. A m\u00e1sik felfedez\u0151je egy amat\u0151r Thomas Bopp, aki 1995. j\u00falius 23.-\u00e1n kiruccant az arizonai sivatagba (Clouduroftba) egy csillagpartira. A Sagittorius (nyilas) csillagk\u00e9pben l\u00e1that\u00f3 M70 jel\u0171 g\u00f6mbhalmaz \u00e9szlel\u00e9se k\u00f6zben egy \"f\u00f6l\u00f6sleges\" f\u00e9nyfoltot is megpillantott. Felfedez\u00e9s\u00fcket azonnal jelentett\u00e9k a CBAT -nek, a Csillag\u00e1szati T\u00e1virati K\u00f6zponti Irod\u00e1j\u00e1nak. Az \u00faj \u00fcst\u00f6k\u00f6s hivatalos neve \"Comet C\/1. Az \u00e9vsz\u00e1m a f\u00f6lfedez\u00e9s \u00e9v\u00e9t, A 0 az \u00e9vnek azt a f\u00e9l h\u00f3napj\u00e1t, amikor a f\u00f6lfedez\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt (j\u00falius 23-\u00e1n). Az 1-es pedig arra utal, hogy ezen bel\u00fcl ez volt az els\u0151 f\u00f6lfedezett \u00fcst\u00f6k\u00f6s. A C\/ karakterp\u00e1r arra utal, hogy a kom\u00e9ta igen hossz\u00fa id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt ker\u00fcl csak napk\u00f6zelbe, azaz nem tartozik a 200 \u00e9vesn\u00e9l r\u00f6videbb peri\u00f3dusidej\u0171 \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6k k\u00f6z\u00e9. F\u00e9ny\u00e9t, term\u00e9szetesen, a Napt\u00f3l kapta. Kb.: 15-25 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 a magja. Az abszol\u00fat f\u00e9nyess\u00e9ge a kor\u00e1bban tal\u00e1lt \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6k\u00e9hez k\u00e9pest v\u00e1ratlanul er\u0151sebbnek bizonyult. Az \u00fcst\u00f6k\u00f6s j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, nemcsak \u00e9jjel, hanem sz\u00fcrk\u00fcletben is. M\u00e1rciusra szinte teljesen bevil\u00e1g\u00edtott a keletre n\u00e9z\u0151 szob\u00e1nk ablak\u00e1n, lek\u00f6r\u00f6zve az Altairt, majd a Deneb f\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t is. Amikor a k\u00e9t szerencs\u00e9s amerikai r\u00e1bukkant, m\u00e9g 7, 16 Cs. E. volt a t\u00e1vols\u00e1g k\u00f6zte \u00e9s a nap k\u00f6z\u00f6tt. A F\u00f6ldh\u00f6z m\u00e1rcius 22-\u00e9n volt a legk\u00f6zelebb, 197 milli\u00f3 kilom\u00e9terre. Sebess\u00e9ge ek\u00f6zben napi 1-2 milli\u00f3 kilom\u00e9terr\u0151l csaknem 4 milli\u00f3 kilom\u00e9terre n\u0151tt. \r\n P\u00e1lyav\u00e1ltoz\u00e1sok \r\nAz \u00fcst\u00f6k\u00f6s legut\u00f3bbi perih\u00e9liuma val\u00f3sz\u00edn\u0171leg 4200 \u00e9ve volt. P\u00e1ly\u00e1ja szinte mer\u0151leges az ekliptika s\u00edkj\u00e1hoz, ami azt jelenti, hogy a bolyg\u00f3megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek ritk\u00e1k. 1997 m\u00e1rcius\u00e1ban a Hale-Bopp 0.77 csillag\u00e1szati egys\u00e9gre haladt el a Jupiter mellett. Ez el\u00e9g volt, hogy a Jupiter gravit\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1sa megv\u00e1ltoztassa a p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. Ezzel a peri\u00f3dusa jelent\u0151sen lecs\u00f6kkent 2380 \u00e9vre, \u00e9s legk\u00f6zelebb 4380-ban t\u00e9r vissza perih\u00e9liumba. Legnagyobb t\u00e1vols\u00e1ga a Napt\u00f3l (aph\u00e9lium) 360 csillag\u00e1szati egys\u00e9g lesz a kor\u00e1bbi 525 helyett.\r\n Deut\u00e9rium gyakoris\u00e1g \r\nA Hale-Bopp deut\u00e9riumgyakoris\u00e1ga neh\u00e9zv\u00edz form\u00e1j\u00e1ban k\u00e9tszer akkor\u00e1nak ad\u00f3dott, mint a F\u00f6ld \u00f3ce\u00e1njaiban. Ez szerint hab\u00e1r az \u00fcst\u00f6k\u00f6sbecsap\u00f3d\u00e1sok jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 v\u00edz forr\u00e1sa a F\u00f6ld\u00f6n, nem ez lehet az egyetlen forr\u00e1s, ha a Hale-Bopp deut\u00e9riumgyakoris\u00e1ga hasonl\u00f3 m\u00e1s \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00e9hez.\r\n A deut\u00e9rium jelenl\u00e9t\u00e9t sok m\u00e1s hidrog\u00e9n-vegy\u00fcletben \u00e9szlelt\u00e9k az \u00fcst\u00f6k\u00f6sben. A deut\u00e9rium ar\u00e1nya a norm\u00e1l hidrog\u00e9nhez k\u00e9pest minden vegy\u00fcletben m\u00e1s, amelyb\u0151l az csillag\u00e1szok arra k\u00f6vetkeztettek, hogy az \u00fcst\u00f6k\u00f6s jege ink\u00e1bb csillagk\u00f6zi felh\u0151kben alakult ki. A csillagk\u00f6zi j\u00e9gk\u00e9pz\u0151d\u00e9s elm\u00e9leti modelljei szerint a Hale-Bopp 25\u201345\u00b0K h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten j\u00f6tt l\u00e9tre.\r\n Szerves vegy\u00fcletek \r\nA Hale-Bopp spektroszk\u00f3piai megfigyel\u00e9sei sok szerves vegy\u00fcletet mutatott ki, amelyek k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bbet m\u00e9g nem \u00e9szleltek \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6kben kor\u00e1bban. Ezek az \u00f6sszetett molekul\u00e1k az \u00fcst\u00f6k\u00f6smagban l\u00e9tezhetnek vagy a k\u00f3m\u00e1ban l\u00e9trej\u00f6v\u0151 reakci\u00f3kban j\u00f6hetnek l\u00e9tre.\r\n Forg\u00e1s \r\nA Hale\u2013Bopp-\u00fcst\u00f6k\u00f6s aktivit\u00e1sa \u00e9s g\u00e1zkit\u00f6r\u00e9sei nem egyenletesen oszolnak el a magj\u00e1n, hanem bizonyos pontokon lev\u0151 nagy kit\u00f6r\u00e9sekn\u00e9l vannak. A kidob\u00f3d\u00f3 anyag megfigyel\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 tette a csillag\u00e1szoknak, hogy megm\u00e9rj\u00e9k az \u00fcst\u00f6k\u00f6s forg\u00e1si peri\u00f3dus\u00e1t, amely 11 \u00f3ra 46 percnek ad\u00f3dott. A forg\u00e1son k\u00edv\u00fcl m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny periodikus v\u00e1ltoz\u00e1s n\u00e9h\u00e1ny napos peri\u00f3dussal, amely szerint az \u00fcst\u00f6k\u00f6s nem csak egy tengely k\u00f6r\u00fcl forog.\r\n Az \u00fcst\u00f6k\u00f6s magok j\u00f3r\u00e9szt v\u00edzj\u00e9gb\u0151l, megfagyott g\u00e1zokb\u00f3l, k\u0151zetzemcs\u00e9kb\u0151l,- szil\u00e1nkokb\u00f3l, porb\u00f3l \u00e1llhatnak. Az U2-es t\u00edpus\u00fa k\u00e9mrep\u00fcl\u0151g\u00e9pek \u00e1ltal befogott kozmikus \"hullad\u00e9k\" elemz\u00e9s\u00e9vel, a por\u00f6sszet\u00e9tel vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyeib\u0151l a kutat\u00f3k az \u00fcst\u00f6k\u00f6st fel\u00e9p\u00edt\u0151 anyagokra k\u00f6vetkeztettek. A v\u00edzj\u00e9g mellett igen sok met\u00e1n- \u00e9s sz\u00e9nmonoxidjeget\/havat is tartalmaz. A Nap fel\u00e9 k\u00f6zeled\u0151 \u00fcst\u00f6k\u00f6smagr\u00f3l febru\u00e1r v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r m\u00e1sodpercenk\u00e9nt 5x10 a harmincadik hatv\u00e1nyon v\u00edzmolekul\u00e1t, m\u00edg enn\u00e9l tizen\u00f6tsz\u00f6r kevesebb sz\u00e9nmonoxid t\u00e1vozik az interplanet\u00e1ris t\u00e9rbe. Az \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6k a Naprendszer egyik legl\u00e1tv\u00e1nyosabb \u00e9gitestt\u00edpus\u00e1t alkotj\u00e1k. Annak ellen\u00e9re, hogy id\u0151nk\u00e9nt rendk\u00edv\u00fcl felt\u0171n\u0151ek, val\u00f3j\u00e1ban kism\u00e9ret\u0171, nehezen megfigyelhet\u0151 objektumok. Az \u00fcst\u00f6k\u00f6s lelke az \u00fcst\u00f6k\u00f6smag. Az \u00fcst\u00f6k\u00f6smagok az \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3k t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben alakultak ki, ez\u00e9rt tartalmaznak ilyen nagymennyis\u00e9g\u0171 ill\u00e9kony anyagot. Az \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3k gravit\u00e1ci\u00f3s zavar\u00f3 hat\u00e1suk r\u00e9v\u00e9n kil\u00f6kt\u00e9k a Naprendszer bels\u0151bb vid\u00e9keir\u0151l a jeges bolyg\u00f3cs\u00edr\u00e1kat, \u00e9s a Pl\u00fat\u00f3 p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n t\u00fal, hatalmas \u00fcst\u00f6k\u00f6sfelh\u0151 form\u00e1j\u00e1ban halmoz\u00f3dtak fel. Mivel a kisebb \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6knek nincs gravit\u00e1ci\u00f3s ter\u00fck, \u00edgy l\u00e9gk\u00f6r\u00fcknek g\u00e1zai szabadon t\u00e1vozhatnak, \u00e9s \u00edgy nagym\u00e9ret\u0171, g\u00e1zburkot alkotnak k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte, ezt nevezik k\u00f3m\u00e1nak. A g\u00e1zmolekul\u00e1ik a Napsugarak hat\u00e1s\u00e1ra molekul\u00e1kk\u00e1, atomokk\u00e1 vagy ionokk\u00e1 disszoci\u00e1lnak. Az ioniz\u00e1lt r\u00e9szecsk\u00e9kb\u0151l \u00e1ll\u00f3, napsz\u00e9l \u00e1ltal \u00f6sszefogott cs\u00f3v\u00e1t ioncs\u00f3v\u00e1nak nevezik. Az \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6k anyaga a napk\u00f6zels\u00e9gek alkalm\u00e1val fogy, s id\u0151vel elfogy. (Az anyagvesztes\u00e9g nagys\u00e1ga f\u00fcgg, a F\u00f6ld t\u00e1vols\u00e1g\u00e1ban \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e1sodperc nagys\u00e1grend\u0171.) \r\n \u00dcst\u00f6k\u00f6sfelh\u0151k a Naprendszer k\u00fclter\u00fclet\u00e9n.\r\nA bolyg\u00f3k a Naprendszernek csak egy bels\u0151, sz\u0171k t\u00e9rr\u00e9sz\u00e9t foglalj\u00e1k el, a t\u00e1volabbi t\u00e9rs\u00e9g\u00e9t nagy sz\u00e1mban t\u00f6ltik ki kisebb \u00e9gitestek: \u00fcst\u00f6k\u00f6smagok. Ezek halmaz\u00e1t \u00fcst\u00f6k\u00f6sfelh\u0151knek nevezik, \u00e9s k\u00e9t f\u0151 r\u00e9szre osztj\u00e1k \u0151ket. Az Oort-felh\u0151 20-200 ezer Cs. E. k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1vols\u00e1gban veheti k\u00f6r\u00fcl a Napot. Bels\u0151 r\u00e9sze enyhe s\u0171r\u0171s\u00f6d\u00e9st mutat az ekliptika s\u00edkj\u00e1ban, \u00e9s itt tal\u00e1lhat\u00f3 az \u00fcst\u00f6k\u00f6smagok nagy h\u00e1nyada, m\u00edg a k\u00fcls\u0151 r\u00e9gi\u00f3 t\u00e9rfogata a nagyobb, itt viszont kevesebb mag helyezkedik el, ez g\u00f6mb alakban veszi k\u00f6r\u00fcl a Naprendszert. Az Oort-felh\u0151t n\u00e9h\u00e1ny vagy n\u00e9h\u00e1nyszor t\u00edz km-es jeges \u00fcst\u00f6k\u00f6smagok alkothatj\u00e1k, amelyek a Napt\u00f3l nagy t\u00e1vols\u00e1gban teljesen inakt\u00edvak. A Naprendszer kialakul\u00e1sakor l\u00f6k\u0151dtek ki az \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3k \u00e1ltal, sz\u00e1muk sz\u00e1zmilli\u00e1rdos nagys\u00e1grend\u0171, \u00f6sszt\u00f6meg\u00fck az \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3k nagys\u00e1grendj\u00e9be sorolhat\u00f3. L\u00e9tez\u00e9s\u00fcket k\u00f6zvetlen bizony\u00edt\u00e9kkal egyel\u0151re nem tudjuk al\u00e1t\u00e1masztani, mivel nagy t\u00e1vols\u00e1guk \u00e9s kis m\u00e9ret\u00fck miatt m\u00e9g m\u0171szereink \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek hat\u00e1ra alatt vannak. K\u00f6zvetett bizony\u00edt\u00e9k l\u00e9tez\u00e9s\u00fckre a hossz\u00faperi\u00f3dus\u00fa \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6k p\u00e1ly\u00e1ja, amelyek ebb\u0151l a felh\u0151b\u0151l t\u00e9vednek a Naprendszer bels\u0151 r\u00e9szeire. Napunkon k\u00edv\u00fcl sok hasonl\u00f3 t\u00edpus\u00fa csillag k\u00f6r\u00fcl tal\u00e1ltak m\u00e1r porgy\u0171r\u0171ket, amelyek az Oort-objektumok t\u00f6rmel\u00e9k\u00e9b\u0151l \u00e9s poranyag\u00e1b\u00f3l \u00e1llhatnak. A Naprendszer keletkez\u00e9s\u00e9t magyar\u00e1z\u00f3 elm\u00e9letek alapj\u00e1n sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 a l\u00e9trej\u00f6tt\u00fck. A Pl\u00fat\u00f3 p\u00e1ly\u00e1ja \u00e9s az Oort-felh\u0151 bels\u0151, s\u0171r\u0171bb r\u00e9sze k\u00f6z\u00f6tt is tal\u00e1lni \u00fcst\u00f6k\u00f6smagokat, ezeknek a z\u00f3n\u00e1j\u00e1t Kuiper- \u00f6vnek nevezik. Ez a r\u00e9gi\u00f3 kb. 40 Cs.E. t\u00e1vols\u00e1gt\u00f3l n\u00e9h\u00e1nyszor sz\u00e1z vagy ezer Cs. E. t\u00e1vols\u00e1gig terjed. Ellent\u00e9tben az Oort-objektumokkal, ezek val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem kisz\u00f3rt bolyg\u00f3cs\u00edr\u00e1k, hanem olyan kis jeges objektumok, amelyek a Pl\u00fat\u00f3 p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n t\u00fal alakultak ki, de nem \u00e1lltak \u00f6ssze nagyobb bolyg\u00f3v\u00e1. Er\u0151s koncentr\u00e1ci\u00f3t mutatnak az ekliptika s\u00edkj\u00e1ban, a kisbolyg\u00f3k inklin\u00e1ci\u00f3 eloszl\u00e1s\u00e1hoz hasonl\u00f3an. Tagjaik sz\u00e1ma t\u00edz-, sz\u00e1z-ezres nagys\u00e1grend\u0171 lehet. Ez a z\u00f3na a forr\u00e1sa a r\u00f6vidperi\u00f3dus\u00fa \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6knek. N\u00e9h\u00e1ny k\u00e9pvisel\u0151j\u00fck a Naprendszer bels\u0151bb r\u00e9szein is megtal\u00e1lhat\u00f3: ilyen lehet a Szaturnusz \u00e9s az Ur\u00e1nusz k\u00f6z\u00f6tt kering\u0151 200-300 km-es Chiron, a Szaturnusz Phoebe, a Neptunusz Triton nev\u0171 holdja, amelyek jelleg\u00fckben, p\u00e1ly\u00e1jukban \u00e9lesen el\u00fctnek t\u00e1rsaikt\u00f3l. Ugyancsak k\u00e9t, az \u00e1tlagosn\u00e1l n\u00e9mileg nagyobb Kuiper- objektumk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 a Pl\u00fat\u00f3-Charon rendszer is. ","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/6\/8\/_\/68663_719366_3.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"68663"}