{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Utaz\u00e1s az Univerzumba","author_name":"albertlaszlo","author_url":"http:\/\/network.hu\/albertlaszlo","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=70447&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=70447&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Vil\u00e1gegyetem \r\n\r\nA Hubble \u0171rt\u00e1vcs\u0151 felv\u00e9tel\u00e9n l\u00e1that\u00f3 legt\u00e1volabbi csillagok f\u00e9nye kb. 13 milli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tt indult el fel\u00e9nk.A vil\u00e1gegyetem (latinosan univerzum) csillag\u00e1szati fogalom, minden l\u00e9tez\u0151 \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t jelenti.\r\nJelenlegi ismereteink szerint a vil\u00e1gegyetem kora 13,6 \u00b10,1 milli\u00e1rd \u00e9v, \u00e1tm\u00e9r\u0151je pedig legal\u00e1bb 93 milli\u00e1rd f\u00e9ny\u00e9v. A legt\u00e1volabbi t\u00e9nylegesen megfigyelt objektum, az IOK-1 galaxis mintegy 13 milli\u00e1rd f\u00e9ny\u00e9vnyire van t\u0151l\u00fcnk.\r\nA vil\u00e1gegyetemben becsl\u00e9sek szerint 100-800 milli\u00e1rd galaxis tal\u00e1lhat\u00f3.\r\nAz \u00fagynevezett multiverzum elm\u00e9letek szerint t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 vil\u00e1gegyetem l\u00e9tezik, az ilyen elm\u00e9letekben a \u201evil\u00e1gegyetem\u201d sz\u00f3 teh\u00e1t nem minden l\u00e9tez\u0151 \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t jelenti.\r\n\r\nKeletkez\u00e9se \r\n \r\nUniversum \u2013 C. Flammarion fametszete, P\u00e1rizs 1888., sz\u00ednez\u00e9s : Heikenwaelder Hugo, B\u00e9cs 1998.A vil\u00e1gegyetem keletkez\u00e9s\u00e9nek magyar\u00e1zat\u00e1ra az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n t\u00f6bb elk\u00e9pzel\u00e9s sz\u00fcletett. Az els\u0151 magyar\u00e1zatokkal a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00edtoszok \u00e9s vall\u00e1sok szolg\u00e1ltak, kezdetben primit\u00edv form\u00e1ban (\"\u0151stoj\u00e1s\", \"\u0151sv\u00edz\" stb.), majd a kidolgozott dogmatikus hitrendszerek az istenek, vagy egyetlen Isten \u00e1ltali teremt\u00e9st (kreacionizmus) fogadt\u00e1k el.\r\nAz els\u0151 tudom\u00e1nyos elk\u00e9pzel\u00e9s Ptolemaiosz nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, aki a F\u00f6ldet k\u00e9pzelte el a naprendszer k\u00f6z\u00e9ppontjak\u00e9nt. Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s a renesz\u00e1nsz idej\u00e9ig tartotta mag\u00e1t.\r\nA minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9ben nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt a renesz\u00e1nsz kora, amikor az \u00f3kori tud\u00f3sok egyes sejt\u00e9seit is tov\u00e1bbgondolva, el\u0151t\u00e9rbe kezdtek ker\u00fclni a tudom\u00e1nyos m\u00f3dszerek, els\u0151sorban a megfigyel\u00e9s \u00e9s a k\u00eds\u00e9rlet.\r\nA megfigyel\u00e9sekre \u00e9s a matematik\u00e1ra t\u00e1maszkod\u00f3 modern fizik\u00e1nak (Isaac Newton), majd a csillag\u00e1szati megfigyel\u00e9seknek (l\u00e1sd: a teleszk\u00f3p feltal\u00e1l\u00e1sa Galileo Galilei \u00e1ltal) k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a spekulat\u00edv elm\u00e9letek egyre h\u00e1tr\u00e9bb szorultak, ismereteink b\u0151v\u00fcltek \u00e9s pontosabbak lettek.\r\nA 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l azt\u00e1n uralkod\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak a tudom\u00e1nyos elm\u00e9letek, amelyek mindig az aktu\u00e1lisan el\u00e9rt elm\u00e9leti \u00e9s m\u0171szaki fejl\u0151d\u00e9st t\u00fckr\u00f6zt\u00e9k.\r\nMa a legelfogadottabb hipot\u00e9zis szerint a vil\u00e1gegyetem az \u0151srobban\u00e1sban (\u201eNagy Bumm\u201d) keletkezett kb. 13,7 milli\u00e1rd (\u00b1 200 milli\u00f3) \u00e9vvel ezel\u0151tt. Ut\u00e1na kit\u00e1gult (\u201einfl\u00e1l\u00f3dott\u201d), \u00e9s ez a t\u00e1gul\u00e1s ma is folytat\u00f3dik (l\u00e1sd erre bizony\u00edt\u00e9kk\u00e9nt a v\u00f6r\u00f6seltol\u00f3d\u00e1st).\r\n\r\n Fejl\u0151d\u00e9se\r\nA keletkez\u00e9st le\u00edr\u00f3 feltev\u00e9sekhez hasonl\u00f3an, a vil\u00e1gegyetem fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t is t\u00f6bb elm\u00e9let magyar\u00e1zza. Ezek k\u00f6z\u00fcl a legfontosabbak: a szupergravit\u00e1ci\u00f3-elm\u00e9let, a szuperh\u00far-elm\u00e9let, \u00e9s a legink\u00e1bb elfogadott membr\u00e1nelm\u00e9let (M-elm\u00e9let).\r\nNincs m\u00e9g tiszt\u00e1zva, hogy a t\u00e1gul\u00e1s:\r\na v\u00e9gtelens\u00e9gig fog tartani, vagy\r\nmeg\u00e1ll, \u00e9s statikus vil\u00e1gegyetem alakul ki, vagy\r\negy \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1si folyamat sor\u00e1n - ami ebben az esetben nem felt\u00e9tlen\u00fcl az els\u0151 - elpusztul minden (\u201eNagy Reccs\")?\r\nA fejl\u0151d\u00e9s att\u00f3l f\u00fcgg, hogy mennyi anyag, s\u00f6t\u00e9t anyag, \u00e9s s\u00f6t\u00e9t energia van a vil\u00e1gegyetemben, vagyis ezek egy\u00fcttes gravit\u00e1ci\u00f3s ereje k\u00e9pes lesz-e meg\u00e1ll\u00edtani a t\u00e1gul\u00e1st.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/7\/_\/70447_715458_1.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"70447"}