{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Relat\u00edv m\u00e9retek","author_name":"albertlaszlo","author_url":"http:\/\/network.hu\/albertlaszlo","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=71495&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=71495&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A vil\u00e1gegyetem m\u00e9reteit \u00e9s az \u0151t m\u0171k\u00f6dtet\u0151 er\u0151k nagys\u00e1g\u00e1t az apr\u00f3 F\u00f6ldr\u0151l n\u00e9zve szinte lehetetlen felfogni \u00e9s meg\u00e9rteni.\r\n  \r\n  A Vil\u00e1gegyetem ar\u00e1nyai\r\n\r\nAz al\u00e1bbiakban n\u00e9h\u00e1ny egyszer\u0171, az oszt\u00e1lytermen bel\u00fcl, h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel bemutathat\u00f3 modellt fogunk ismertetni, amelyek seg\u00edtenek a kozmikus m\u00e9retek, ar\u00e1nyok elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Ezek mindegyike term\u00e9szetesen csak egy-egy p\u00e9lda, a megadott ar\u00e1nyok betart\u00e1s\u00e1val b\u00e1rmilyen modellt b\u00e1tran alkalmazhatunk.\r\n\r\n  A mikrokozmosz \u00e9s az atomok ar\u00e1nyai\r\n\r\nA csillag\u00e1szati tananyagban nem t\u00e9r\u00fcnk ki r\u00e9szecskefizikai ismeretek taglal\u00e1s\u00e1ra - az atomok fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel ugyanis a di\u00e1kok a nyolcadikos k\u00e9mia tant\u00e1rgy keret\u00e9ben ismerkednek meg. Amennyiben teljesebb\u00e9 k\u00edv\u00e1njuk tenni a Vil\u00e1gegyetem ar\u00e1nyait \u00e9rint\u0151 t\u00e9mak\u00f6rt, \u00e9rdemes kis l\u00e9pt\u00e9kt\u0151l, az atomok vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l kezdeni azt. Az atom k\u00e9t f\u0151 r\u00e9szre bonthat\u00f3: a pozit\u00edv t\u00f6lt\u00e9s\u0171 atommagra - itt tal\u00e1lhat\u00f3k a protonok \u00e9s a neutronok - valamint az ezt \u00f6vez\u0151 negat\u00edv elektronokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 kiterjedt elektronburokra. Amennyiben az eg\u00e9sz atom m\u00e9ret\u00e9nek 10-9 cm k\u00f6r\u00fcli \u00e9rt\u00e9ket vesz\u00fcnk, akkor az atommag m\u00e9rete nagys\u00e1grendileg 10-13 cm. Teh\u00e1t az atommag: atom ar\u00e1ny 10000 : 1. Azaz, amennyiben az atommagnak egy 1 mm k\u00f6r\u00fcli \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 gombost\u0171fejet vesz\u00fcnk, akkor az atom \u00e1tm\u00e9r\u0151je 10 m k\u00f6r\u00fclinek ad\u00f3dik, k\u00f6zel akkor\u00e1nak, mint egy oszt\u00e1lyterem. A m\u00e9retar\u00e1nyokkal ellent\u00e9tben az atom t\u00f6meg\u00e9nek k\u00f6zel 99,9%-a az atommagban koncentr\u00e1l\u00f3dik.\r\n\r\n  A F\u00f6ld-Hold rendszer ar\u00e1nyai\r\n\r\nA F\u00f6ld\u00fcnk felsz\u00edn\u00e9n l\u00e9v\u0151 form\u00e1ci\u00f3k m\u00e9retar\u00e1nyaival a di\u00e1kok a f\u00f6ldrajz tananyag keret\u00e9ben b\u0151s\u00e9gesen megismerkednek. Ezekut\u00e1n k\u00f6vetkezhet a rendszer b\u0151v\u00edt\u00e9se \u00e9gi k\u00eds\u00e9r\u0151nkkel, a Holddal. K\u00e9t olyan g\u00f6mbre lesz sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, amelyek \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u00e9nek ar\u00e1nya 1 : 0,27 - az \u0151ket elv\u00e1laszt\u00f3 t\u00e1vols\u00e1g pedig 29,3 egys\u00e9g k\u00f6r\u00fcli. A F\u00f6ld szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re term\u00e9szetesen azonnal egy f\u00f6ldg\u00f6mb ad\u00f3dik. Amennyiben 15 cm k\u00f6r\u00fcli \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 f\u00f6ldg\u00f6mb\u00f6t v\u00e1lasztunk, akkor a Hold egy 4 cm-es pingponglabd\u00e1val szeml\u00e9ltethet\u0151, amely 4,4 m t\u00e1vols\u00e1gban ker\u00fcli meg a f\u00f6ldg\u00f6mb\u00f6t 27,3 naponk\u00e9nt. Ha a 30 cm k\u00f6r\u00fcli f\u00f6ldg\u00f6mbbel dolgozunk, akkor a teniszlabda m\u00e9ret\u0171 (8 cm-es) Hold 8,8 m t\u00e1vols\u00e1gban kering k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. (Mindegy mekkora g\u00f6mbbel dolgozunk, a l\u00e9nyeg, hogy bel\u00fcl maradjunk a terem m\u00e9retein.)\r\n\r\n  A Nap-F\u00f6ld rendszer ar\u00e1nyai\r\n\r\nAmennyiben bolyg\u00f3nkat egy kb. 1 mm-es (lehet\u0151leg k\u00e9k sz\u00edn\u0171) gombost\u0171 fej\u00e9vel szeml\u00e9ltetj\u00fck, akkor a Nap \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u00e9re 11 cm ad\u00f3dik. Ebben az esetben a gombost\u0171 11,8 m\u00e9ter t\u00e1vols\u00e1gban kering a 11 cm-es labda k\u00f6r\u00fcl, egy \u00e9v alatt megt\u00e9ve egy teljes fordulatot. Itt m\u00e1r kiss\u00e9 sz\u0171k\u00f6snek mutatkozhat az oszt\u00e1lyterem. Ebben az esetben v\u00e1lasszunk m\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ket, hiszen minden modell egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171, amennyiben betartjuk ar\u00e1nyait. Eset\u00fcnkben a Nap : F\u00f6ld m\u00e9rete 110 : 1, a t\u00e1vols\u00e1g pedig 11790 egys\u00e9g.\r\n\r\n  A Nap \u00e9s a csillagok ar\u00e1nya\r\n\r\nA k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6meg\u0171 f\u0151sorozati csillagok m\u00e9rete elt\u00e9r\u0151. A csillagok \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u00e9ben mutatkoz\u00f3 legnagyobb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek azonban az egyes fejl\u0151d\u00e9si \u00e1llapotokkal f\u00fcggenek \u00f6ssze. A v\u00f6r\u00f6s \u00f3ri\u00e1s f\u00e1zisban a csillag \u00e1tm\u00e9r\u0151je k\u00f6zel sz\u00e1zszoros\u00e1ra n\u0151 a f\u0151sorozati \u00e9rt\u00e9knek, v\u00f6r\u00f6s \u00f3ri\u00e1s : f\u0151sorozati csillag 100 : 1. A csillagfejl\u0151d\u00e9s egyik v\u00e9g\u00e1llapota a feh\u00e9r t\u00f6rpe st\u00e1dium, ekkor a f\u0151sorozati \u00e9rt\u00e9knek a sz\u00e1zad\u00e1ra cs\u00f6kken az \u00e1tm\u00e9r\u0151, f\u0151sorozati csillag : feh\u00e9r t\u00f6rpe 100 : 1. A nagyt\u00f6meg\u0171 csillagok \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n kialakul\u00f3 neutroncsillag sokszorta kisebb a kor\u00e1bban eml\u00edtett \u00e9gitestekn\u00e9l, feh\u00e9r t\u00f6rpe:neutroncsillag 1000:1. Itt m\u00e1r olyan nagy m\u00e9rettartom\u00e1nnyal van dolgunk, hogy azt az oszt\u00e1lyteremben nem tudjuk szeml\u00e9ltetni. Amennyiben a v\u00f6r\u00f6s \u00f3ri\u00e1s \u00e1llapot sor\u00e1n az \u00e1tm\u00e9r\u0151t 100 km-re kicsiny\u00edtj\u00fck le (azaz akkor\u00e1ra, mint a Balaton hossza), a f\u0151sorozati m\u00e9ret 1 km-es lesz (k\u00f6zel akkora, mint egy ker\u00fclet \u00e1tm\u00e9r\u0151je Budapesten). Az 1 km-es f\u0151sorozati csillag mellett egy feh\u00e9r t\u00f6rpe 10 m\u00e9teres lesz, azaz akkora, mint egy oszt\u00e1lyterem, egy neutroncsillag pedig mind\u00f6ssze 1 cm-es, azaz egy bors\u00f3szem m\u00e9ret\u00e9vel egyezik meg. (A bors\u00f3szem m\u00e9ret\u0171 neutroncsillagn\u00e1l nem sokkal kisebb egy csillagt\u00f6meg\u0171 fekete lyuk, amely nagyobb gombost\u0171fej m\u00e9ret\u0171. A jelens\u00e9gben a leg\u00e9rdekesebb, hogy k\u00f6zel ugyanakkora t\u00f6meg tal\u00e1lhat\u00f3 a modell\u00fcnkben 100 km-es v\u00f6r\u00f6s \u00f3ri\u00e1sban, mint a bors\u00f3szem m\u00e9ret\u0171 neutroncsillagban.\r\n\r\n  A Tej\u00fatrendszer ar\u00e1nyai\r\n\r\nA Tej\u00fatrendszerben a csillagokat el\u00e9g nagy t\u00e1vols\u00e1gok v\u00e1lasztj\u00e1k el egym\u00e1st\u00f3l. Szok\u00e1sos hasonlatunkban, ha a csillagokat gombost\u0171fej m\u00e9ret\u0171eknek tekintj\u00fck, n\u00e9h\u00e1ny km t\u00e1vol lesznek egym\u00e1st\u00f3l. (Ez term\u00e9szetesen v\u00e1ltoz\u00f3, m\u00e1s a haloban, a f\u0151s\u00edkban \u00e9s a magban, valamint egy halmaz belsej\u00e9ben.) A Napunkhoz legk\u00f6zelebbi csillag, a Proxima Centauri 4,25 f\u00e9ny\u00e9vre tal\u00e1lhat\u00f3 t\u0151l\u00fcnk, ami a gombost\u0171fej modellben 6,75 km-t jelent.\r\n\r\nPr\u00f3b\u00e1ljuk meg most az eg\u00e9sz Tej\u00fatrendszert szeml\u00e9ltetni a Nap-gombost\u0171fej m\u00e9retb\u0151l kiindulva. Galaxisunk f\u0151s\u00edkj\u00e1nak \u00e1tm\u00e9r\u0151je kb. 630 ezer km-nek ad\u00f3dik ekkor, azaz k\u00f6nnyen \u00e9rz\u00e9keltethet\u0151 a 770 ezer km \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 holdp\u00e1ly\u00e1val. Teh\u00e1t \u00e9gi k\u00eds\u00e9r\u0151nk \u00e1ltal hat\u00e1rolt t\u00e9rr\u00e9szben lenne 100-200 milli\u00e1rd csillag. Ezek eloszl\u00e1sa nem egyenletes, nagyr\u00e9sz\u00fck a f\u0151s\u00edkban tal\u00e1lhat\u00f3, amely modell\u00fcnkben kb. olyan vastag, mint a F\u00f6ld \u00e1tm\u00e9r\u0151je. A f\u0151s\u00edk k\u00f6zep\u00e9n l\u00e9v\u0151 mag pedig durv\u00e1n akkora, mint a holdp\u00e1lya \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u00e9nek tizede - itt vannak a legs\u0171r\u0171bben a csillagok. Amennyiben m\u00e9g kisebb modellel pr\u00f3b\u00e1lkozunk, \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul a f\u0151s\u00edk \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u00e9t akkor\u00e1nak vessz\u00fck, mint Magyarorsz\u00e1g legnagyobb hossz\u00e1t, akkor a csillagok m\u00e9rete \u00e1tlagosan csak 0,01 mm lesz, azaz szabadszemmel nem is l\u00e1that\u00f3k.\r\n\r\n  A Lok\u00e1lis Halmaz ar\u00e1nyai\r\n\r\nMint azt a \"Lok\u00e1lis Halmaz\" c\u00edm\u0171 r\u00e9szben m\u00e1r megismerhett\u00fck, az Androm\u00e9da-galaxis \u00e9s Tej\u00fatrendszer\u00fcnk uralja ezt a rendszert, a t\u00f6bbi galaxis hozz\u00e1juk k\u00e9pest apr\u00f3 objektum, melyek f\u0151leg ennek a k\u00e9t csillagv\u00e1rosnak k\u00eds\u00e9r\u0151i. Amennyiben a halmaz \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u00e9t kb. 10 m\u00e9ternek vessz\u00fck, azaz akkor\u00e1nak, mint egy oszt\u00e1lyterem, a Tej\u00fatrendszer f\u0151s\u00edkja 30 cm-es korong lesz, m\u00edg az Androm\u00e9d\u00e1\u00e9 k\u00f6zel 40 cm \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171. A kett\u0151j\u00fcket elv\u00e1laszt\u00f3 t\u00e1vols\u00e1g ebben az esetben 4,4 m\u00e9ternek ad\u00f3dik. A halmaz t\u00f6bbi tagja j\u00f3r\u00e9szt 0,5-1-2 cm-es t\u00f6rpegalaxis, f\u0151leg a k\u00e9t nagy csillagv\u00e1ros k\u00eds\u00e9r\u0151ik\u00e9nt 0,5-1 m t\u00e1vols\u00e1gban keringenek azok k\u00f6r\u00fcl.\r\n\r\n  A szuperhalmazok ar\u00e1nyai\r\n\r\nA Lok\u00e1lis Szuperhalmaz \u00e1tm\u00e9r\u0151je 100 milli\u00f3 f\u00e9ny\u00e9v, ami \u00e1tlagosnak tekinthet\u0151, alakja azonban nem annyira elny\u00falt, mint ami a k\u00f6rnyezet\u00fcnkben tal\u00e1lhat\u00f3 szuperhalmazokra jellemz\u0151. Eset\u00fcnkben a Lok\u00e1lis Szuperhalmazt egy nagy, 200 m\u00e9teres lak\u00f3telepi \u00e9p\u00fclettel szeml\u00e9ltethetj\u00fck. Ebben a Lok\u00e1lis Halmaz el\u0151bbi m\u00e9retei \u00e9rv\u00e9nyesek, azaz Tej\u00fatrendszer\u00fcnk 30 cm k\u00f6r\u00fcli \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171, a Lok\u00e1lis Halmaz pedig mintegy 10 m\u00e9teres. A h\u00e1zt\u00f6mbben (a Lok\u00e1lis Szuperhalmazban) van sz\u00e9tsz\u00f3rva k\u00f6zel sz\u00e1zezer galaxis. Nagyr\u00e9sz\u00fck kicsi, 1-2 cm-es, mazsola, di\u00f3 m\u00e9ret\u0171, a nagyobb elliptikusok keny\u00e9rre, dinny\u00e9re, a spir\u00e1lisok pedig megtermett pizz\u00e1kra eml\u00e9keztetnek. A n\u00e9h\u00e1ny legnagyobb galaxis m\u00e9rete az 1 m-t is el\u00e9rheti. Az \u00e1ltal\u00e1ban elny\u00falt h\u00e1zt\u00f6mb\u00f6kre hasonl\u00edt\u00f3 szuperhalmazok k\u00f6z\u00fcl sok egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3dik, \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 szerkezetet alkotnak, a k\u00f6z\u00f6tt\u00fck l\u00e9v\u0151 \u00f3ri\u00e1si bubor\u00e9kok, \"bels\u0151 udvarok\" pedig szinte teljesen \u00fcresen panganak.\r\n\r\n         Forr\u00e1s:Csillag\u00e1szati tank\u00f6nyv kezd\u0151knek \u00e9s halad\u00f3knak\r\n\r\n                   Szerkesztett\u00e9k:\r\n                                          Kereszturi \u00c1kos \u00e9s\r\n                                          Tepliczky Istv\u00e1n (elektronikus v\u00e1ltozat)","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/7\/1\/_\/71495_815711_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"71495"}