{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"MARS 2","author_name":"albertlaszlo","author_url":"http:\/\/network.hu\/albertlaszlo","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=85730&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/barbacs.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=85730&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A Mars Science Laboratory (\u00faj neve Curiosity, angol nyelven k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g) egy nagy m\u00e9ret\u0171, r\u00e1di\u00f3izot\u00f3pos termoelektromos gener\u00e1torral (RTG) \u00fczemel\u0151 marsaut\u00f3, mely a NASA tervei szerint 2011-ben indul. \u00c9lettartama a Marson t\u00f6bb mint egy \u00e9v lesz. A Mars felsz\u00edn\u00e9n k\u00e9miai vizsg\u00e1latokat v\u00e9gez, feladata a marsi \u00e9let keres\u00e9se, a bolyg\u00f3 l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek \u00e9s geol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, valamint az emberes mars-rep\u00fcl\u00e9sek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se.\r\n\r\nA program jelent\u0151s, t\u00f6bb, mint 30%-os k\u00f6lts\u00e9gt\u00fall\u00e9p\u00e9ssel k\u00fczd, \u00e9s m\u0171szaki probl\u00e9m\u00e1k miatt 2009 helyett 2011-ben indul \u00fatnak. A NASA 2008 \u0151szi d\u00f6nt\u00e9se szerint felgyors\u00edtott\u00e1k volna a fejleszt\u00e9st, m\u00e9g tov\u00e1bbi t\u00f6bbletk\u00f6lts\u00e9gek \u00e1r\u00e1n is, azonban 2008 december\u00e9ben m\u00e9gis az ind\u00edt\u00e1s 2011-re halaszt\u00e1sa mellett d\u00f6nt\u00f6ttek. Els\u0151sorban a szonda fut\u00f3m\u0171v\u00e9nek fejleszt\u00e9se van k\u00e9s\u00e9sben, a kerekek \u00e9s motorjaik tesztel\u00e9se el sem kezd\u0151d\u00f6tt, ez p\u00e1r h\u00e9t k\u00e9s\u00e9st okoz, emiatt viszont a szonda nem k\u00e9sz\u00fclhet el az ind\u00edt\u00e1si ablak becsuk\u00f3d\u00e1s\u00e1ig. A tov\u00e1bbi cs\u00fasz\u00e1s \u00fajabb 400 milli\u00f3val (ez \u00f6nmag\u00e1ban majdnem annyi, mint a Phoenix \u0171rszonda k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se), 2,2 milli\u00e1rd USD-re n\u00f6veli a programot, ami miatt m\u00e1s bolyg\u00f3kutat\u00f3 programokt\u00f3l kell p\u00e9nzt elvonni, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Juno \u0171rszonda ind\u00edt\u00e1sa fog t\u00f6bb \u00e9ves k\u00e9s\u00e9st szenvedni. A k\u00e9t \u00e9v k\u00e9s\u00e9s probl\u00e9m\u00e1kat okozhat az MSL-lel val\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3ban, a 2013-as \u00e9rkez\u00e9sre a bolyg\u00f3 k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 \u00f6sszes orbiter \u00f6t-t\u00edz \u00e9ves lesz, \u00e9s nem biztos, hogy m\u0171k\u00f6dni fog, a kifejezetten erre a c\u00e9lra kifejlesztett Mars Telecommunications Orbitert pedig t\u00f6r\u00f6lt\u00e9k. \u00cdgy lehet, hogy csak az MSL felsz\u00edni egys\u00e9g\u00e9n kereszt\u00fcl, sokkal kisebb adat\u00e1tviteli sebess\u00e9ggel lehet a szond\u00e1val kommunik\u00e1lni.\r\n\r\n\r\n \r\n A tervezett k\u00fcldet\u00e9s \r\n\r\nA 2011-es indul\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a szonda 2012-ben sz\u00e1ll le a Marsra, ahol a tervek szerint legal\u00e1bb egy marsi \u00e9vig (23 f\u00f6ldi h\u00f3nap) fog dolgozni. 2008 november\u00e9ben az eredetileg tervezett, mintegy negyven lehets\u00e9ges lesz\u00e1ll\u00f3helyet lesz\u0171k\u00edtett\u00e9k n\u00e9gyre (Eberswalde kr\u00e1ter, Holden kr\u00e1ter, Gale kr\u00e1ter \u00e9s Mawrth v\u00f6lgy).\r\n\r\n Tudom\u00e1nyos c\u00e9lok \r\n\r\nBiol\u00f3giai c\u00e9lok \r\nA Mars felsz\u00edn\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 szerves molekul\u00e1k mennyis\u00e9g\u00e9nek \u00e9s fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1sa\r\nAz \u00e9let szempontj\u00e1b\u00f3l fontos egy\u00e9b elemek el\u0151fordul\u00e1s\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa\r\n\u00c9letjelek keres\u00e9se\r\nGeol\u00f3giai \u00e9s geok\u00e9miai c\u00e9lok \r\nFelsz\u00edni \u00e9s felsz\u00ednk\u00f6zeli anyagok k\u00e9miai, izot\u00f3pos \u00e9s minerol\u00f3giai anyagmeghat\u00e1roz\u00e1sa\r\nA k\u0151zeteket \u00e9s a talajt alak\u00edt\u00f3 folyamatok \u00e9rtelmez\u00e9se\r\nA bolyg\u00f3t alak\u00edt\u00f3 folyamatokkal kapcsolatos c\u00e9lok \r\nNagy id\u0151sk\u00e1l\u00e1j\u00fa l\u00e9gk\u00f6ri folyamatok kutat\u00e1sa\r\nA v\u00edz \u00e9s a sz\u00e9n-dioxid jelenlegi eloszl\u00e1s\u00e1nak, \u00e1llapot\u00e1nak \u00e9s k\u00f6rz\u00e9s\u00e9nek felm\u00e9r\u00e9se\r\nA felsz\u00edni sug\u00e1rz\u00e1ssal kapcsolatos c\u00e9lok \r\nA felsz\u00edni sug\u00e1rz\u00e1s m\u00e9r\u00e9se: a galaktikus kozmikus sug\u00e1rz\u00e1s, valamint a napproton \u00e9s napneutron-sug\u00e1rz\u00e1s m\u00e9r\u00e9se.\r\n \r\n\r\n Fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \r\n \r\nAz MSL lesz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak tervezett meneteAz \u0171rszonda el\u0151dein\u00e9l l\u00e9nyegesen pontosabban, egy 10 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 ter\u00fcleten bel\u00fcl fog lesz\u00e1llni (kor\u00e1bban ennek m\u00e9rete 150 km nagys\u00e1grend\u0171 volt), ejt\u0151erny\u0151s f\u00e9kez\u00e9s ut\u00e1n a \u201eSkycrane\u201d-nek nevezett berendez\u00e9s fogja a Mars felsz\u00edn\u00e9re letenni. Ez egy f\u00e9kez\u0151rak\u00e9t\u00e1kkal megrakott platform, melyen a marsj\u00e1r\u00f3 k\u00e1beleken fog l\u00f3gni, \u00e9s amikor a felsz\u00ednt el\u00e9rte, akkor a k\u00e1belek leold\u00e1sa ut\u00e1n, kicsit od\u00e9bb rep\u00fclve a felsz\u00ednbe csap\u00f3dik. A m\u00f3dszer kock\u00e1zata, hogy a rover a kerekeivel fogja el\u0151sz\u00f6r a felsz\u00ednt el\u00e9rni, \u00e9s ha a lesz\u00e1ll\u00e1s kem\u00e9nyre siker\u00fcl, a fut\u00f3m\u0171 megs\u00e9r\u00fclhet.\r\n\r\n Tervezett m\u0171szerek \r\n \r\nAz MSL tervezett fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \r\nAz MSL \u00e9p\u00fcl\u0151 alv\u00e1za a JPL-ben \r\nA Mars Exploration Rover, a Sojourner \u00e9s a Mars Science Laboratory makettjei a Jet Propulsion Laboratory \u00e9p\u00fclete el\u0151tt\u00c1rbocra szerelt kamera (Mars Science laboratory Mast Camera, MastCam)\r\nNagy\u00edt\u00f3s f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151 berendez\u00e9s (Mars Hand Lens Imager, MAHLI)\r\nR\u00f6ntgendiffrakci\u00f3s k\u00e9miai \u00e9s \u00e1sv\u00e1nytani m\u0171szer (Chemistry & Mineralogy X-Ray Diffraction, CheMin)\r\nL\u00e9zeres k\u00e9miai t\u00e1v\u00e9rz\u00e9kel\u0151 \u00e9s mikrof\u00e9nyk\u00e9pez\u0151 (The Laser-Induced Remote Sensing for Chemistry and Micro-Imaging, ChemCam)\r\nMinta-analiz\u00e1l\u00f3 berendez\u00e9s (Sample Analysis at Mars Instrument Suite, SAM)\r\nSug\u00e1rz\u00e1sm\u00e9r\u0151 detektor (Radiation Assessment Detector, RAD)\r\nA neutronok visszaver\u0151d\u00e9s\u00e9t m\u00e9r\u0151 m\u0171szer (Dynamic Albedo of Neutrons, DAN) \u2013 Az Orosz \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g fejlesztette ki. A talajt neutronokkal sug\u00e1rozz\u00e1k be, \u00e9s m\u00e9rik a visszavert neutronsug\u00e1rz\u00e1s energia-eloszl\u00e1s\u00e1t. A hidrog\u00e9natomok magja a neutronok mozg\u00e1si energi\u00e1j\u00e1nak egy r\u00e9sz\u00e9t elnyeli, m\u00edg a nehezebb atommagokr\u00f3l a neutronok v\u00e1ltozatlan energi\u00e1val visszapattannak. \u00cdgy az alacsony energi\u00e1j\u00fa neutronok ar\u00e1ny\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkeztethetnek a talajban l\u00e9v\u0151 hidrog\u00e9natomok (\u00e9s ezen kereszt\u00fcl az \u0151ket tartalmaz\u00f3 v\u00edz) ar\u00e1ny\u00e1ra, mintegy f\u00e9l m\u00e9teres m\u00e9lys\u00e9gig. A m\u0171szer 0,1%-os v\u00edztartalmat is k\u00e9pes kimutatni. Kor\u00e1bban hasonl\u00f3 m\u0171szer rep\u00fclt a Mars Odyssey-n \u00e9s a Lunar Prospectoron is, ezek azonban a kozmikus sug\u00e1rz\u00e1s neutronjainak visszaver\u0151d\u00e9s\u00e9t m\u00e9rt\u00e9k.\r\nK\u00f6rnyezetfigyel\u0151 \u00e1llom\u00e1s (Rover Environmental Monitoring Station, REMS)\r\nAlpha-Particle-X-ray-Spectrometer\r\nMars Descent Imager","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/8\/5\/_\/85730_974145_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"85730"}