video1.0Network.huhttp://network.hu/Matematika és művészetgicziphttp://network.hu/giczip<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=142375&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://barbacs.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=142375&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345125 A fraktálok „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyek
változatos formáiban legalább egy felismerhető (tehát matematikai eszközökkel
leírható) ismétlődés tapasztalható. Az elnevezést 1975-ben Benoit Mandelbrot
adta, a latin fractus (vagyis törött; törés) szó alapján, ami az ilyen alakzatok tört
számú dimenziójára utal, bár nem minden fraktál tört dimenziós. Ilyenek például
a síkkitöltő görbék.
Az önhasonlóság azt jelenti, hogy egy kisebb rész felnagyítva ugyanolyan
struktúrát mutat, mint egy nagyobb rész. Ilyen bizonyos léptékig például a
természetben a villám mintázata, a levél erezete, a felhők formája, a hópelyhek
alakja, a hegyek csipkézete, a fa ágai, a hullámok fodrozódása és még sok más.
– A fraktál szóval rendszerint az önhasonló alakzatok közül azokra utalnak,
amelyeket egy matematikai formulával le lehet írni, vagy meg lehet alkotni.
http://vds.network.hu/clubvideo/1/4/2/_/142375_50157_2.jpg8060142375