video1.0Network.huhttp://network.hu/We No Speak Americano ft. Cleary & HardingJedlikhttp://network.hu/Jedlik<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=165485&pvol=40&plang=hu&host=http://barbacs.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=165485&pvol=40&plang=hu&host=http://barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345139Ez egy sztepptáncos pár, akik kitalálták, hogy kézzel is eldobolják a ritmust.Nagy sikerrel, rengetegen látták ezt a videót. Sztepp, Lindy-hop… a kezdetektől A kifejezés nyomtatásban először 1928-ban jelent meg, de a gyökerek mélyebbre vezetnek… Amerikában a rabszolgatartás korai évei a ritmusok a kultúrák keveredéséhez vezetett. A rabszolgatartók felfedezték ugyanis, hogy az afrikai feketék tudtak egymással kommunikálni, kódolva, nagy távolságon belül is dobjaik segítségével. Így tehát a lázadástól való félelmükben az urak megtiltották a dobok és mindenféle segédeszközök használatát az afrikaiak vallási szertatásaiban egész délen. De az afro-amerikaiak tovább folytatták hagyományaikat és dobverőt a lábfejükre cserélték Tehát a tánc, mely egyszerűbb és bonyolultabb ritmusok halmaza, nem más, mint egy kódsor, mellyel elődeink kifejezték érzéseiket, gondolataikat. A 19. században az ír és angol bevándorlók fapapucsos tánca keveredett az afro-amerikai gyökerekkel, s így alakult ki, amit ma a modern sztepp táncnak nevezünk. A jellegzetes vasalt cipő azonban csak az 1910-es évektől jelent meg. Sok fehér táncos merített ihletet az 1830-as években, az akkoriban „Leeve Dancers”- nek nevezett afrikaiaktól. Az általuk létre hozott Shuffle Dance stílus hamar népszerű lett a vándortársulatok által. Az amerikai sztepp tánc azonban szorosan összefonódik William Henry Lane (1825-1852) nevével, akit mindenki csak „Master Juba” –ként ismert. Táncstílusa a Juba-dance az európai Jig és az afrikai ritmusok ötvözete. Utazásai során az 1840-es években nagy hatást tett rá a híres ír sztepp táncos Jack Diamond. 1866-ban mutatták be az első musicalt vándorszínészek és ír bevándorlók közreműködésével. A The Black Crook, avagy A fekete csirkefogó fontos állomása volt a tánc történetének. A századfordulóra egyre közkedveltebbé vált a stílus. A máig fennmaradt Shim Sham Shimmy szteppsor is ekkor született, mely azóta a lindy-hop táncosok kedvence lett. Az 1910-ben megjelent szteppcipő után pedig a jazz, swing, sztepp és lindy-hop elindult közös útjára, hogy meghódítsa a világot. A modern amerikai sztepp tánc alapját adó, swing stílust, és táncot - mely szintén afrikai gyökerekkel bír - 1913-ban még mindenki csak Texas Tommy-ként ismerte. Aztán pár évvel később Mooch and Sugar, majd 1919-ben Break-a-way lett a tánc neve. Végül a 20-as évek népszerű charleston-ával a Break-a-way egy új, még névtelen táncstílussá alakult. 1926-ban megnyílt a New York-i Harlem szívében a Savoy Ballroom, mely a táncolni vágyó feketék, és később fehérek paradicsoma lett 1927-ben a kor kiemelkedő New York-i swingtáncosa, George Shorthy Snowden által ez a tánc lett a Lindy-hop, vagy Lindbergh-hop. A kor szenzációja, Charles Lindbergh 33 órás repülő útja után, mely átívelte az Atlanti-óceánt. George ugyanis egy újságíró kérdésére, aki a arról érdeklődött, hogy mit táncol, azt válaszolta Lindy-hopot, hiszen úgy szárnyalunk, akár Lindbergh. Az azóta eltelt idő alatt sokat változtak a stílusok, de máig él a híres charleston, cakewalk, shim-sham-shimmy, foxtrott, hiszen ezek feledhetetlen jazz táncok. Az 1930-as évek, Frankie Manning megjelenésével létrejött a Savoy-stílus, és az első tánccsoport a Whitey’s Lindy Hoppers tele akrobatikus elemekkel, ismét a tánc afrikai gyökereit hozta előtérbe. 1932. újabb fordulópont a stílus történetében. Megnyílt a Cotton Club mulató, ahol talán minden idők legismertebb sztepp tánc párosa lépet fel, a Nicholas Brothers. Utánozhatatlan bájuk és lenyűgöző tehetségük azonnal felkeltette feketék és fehérek érdeklődését egyaránt… A legjobb zenészek muzsikáját hallva mindenki táncolni vágyott. Louis Armstrong, Cab Calloway, Benny Goodman, Duke Ellington, irigylésre méltó társaság. Zenéjükben mindenki megtalálta a válaszokat a még fel sem tett kérdédekre…New Orleans ontotta magából a jobbnál jobb zenészeket. A filmipar is hamar kapott az alkalmon és a Whitey’s Lindy Hoppers máris sorra kapta a legjobb ajánlatokat… eljött a filmmusical-ek kora és ugyan ki ne hallott volna Fred Asteirről, Gene Kellyről? Olyan híres filmek sztárjairól mint, az Egy amerikai Párizsban, Ének az esőben, Királyi esküvő, Felhívás keringőre… A sztepp és a swing lépésről lépésre a világ kedvence lett… http://vds.network.hu/clubvideo/1/6/5/_/165485_76765_2.jpg8060165485