video1.0Network.huhttp://network.hu/Rábacsanak/TLnéJedlikhttp://network.hu/Jedlik<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=218270&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://barbacs.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=218270&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345451SZÜLEIM,NAGYSZÜLEIM,RÁBACSANAKI ROKONAIM EMLÉKÉRE!
Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Győrtől, a megyeszékhelytől 40 km-re nyugat-délnyugatra, a volt járási székhelytől, Csornától 12 km-re délre helyezkedik el. A településtől 1 km-re északra húzódik a 86-os főút, 1 km-re délre pedig a Pápa–Csorna-vasútvonal, amelyen Egyeddel közös vasútállomása is van. A falu kelet-nyugati irányban terül el. Fésüs település, a főutcára hat mellékutca fűződik fel.
A község határát a Linkó-patak szeli át.
Története
Első írásos említése 1351-ből való. Birtokosa a középkortól a győri püspökség, amelynek Kesző nevű várához tartozott. Az 1594. évi török pusztítás következtében a falu kihalt, de 1619-re már újra benépesült. A napóleoni hadak 1809-ben Medárd napján vonultak át a településen. Kolerajárvány kétszer is pusztított Rábacsanakban: 1832-ben, és 1855-ben. 1873-ban tűzvész martaléka lett a falu nagy része.
Az 1848-49-es szabadságharcban 12 honvéd vett részt. Az 1900-as évek elején több tucat család költözött ki Amerikába. Az 1921-es földreform keretében 221-en földet, 65-en pedig házhelyet kaptak. A falu lakóinak száma lassan nőtt egészen 1930-ig, amikor meghaladta az 1 300-at.
A II. világháború után 1948-ban alakult meg a faluban az első termelőszövetkezet. Ez később felbomlott, de a téeszesítés második hullámában 1958-ban 6 fő kivételével ismét mindenkit beszerveztek. Kezdeti megtorpanás után az 1960-as évektől kezdve szépen gyarapodott a község: orvosi rendelő, hattantermes iskola és új posta épült, korszerűsítették a tanácsházát, és az idősek otthona is megfelelő elhelyezést nyert.
Rábacsanak kedvező adottságú település: határának jó minőségű öntéstalaja megfelel a gabonafélék termesztésének. A kapások közül a kukorica vetésterülete a legnagyobb, de régebben sok cukorrépát is termeltek a falu határában. Az állattenyésztés súlya azonban még a növénytermesztésénél is nagyobb volt: a Rábacsanakban nevelt tenyészállatok elismerést szereztek a helyi gazdáknak.
1976-ban a rábacsanaki, az egyedi és az árpási termelőszövetkezetet rábacsanaki központtal egyesítették, de a rendszerváltás után a téeszek ismét önállóak lettek.A hajdani állattenyésztési hagyomány megszűnőben van. A ház körüli kertekben ma főleg málnát és uborkát termesztenek. A szántóföldek nagy részét bérbeadással hasznosítják. A legnagyobb bérlő a szövetkezet. A munkaképes lakosság egy része városokba jár dolgozni, a többiek fő megélhetési forrása továbbra is a növénytermesztés és az állattartás.
A rendszerváltás után ismét önálló önkormányzata lett a falunak, de hivatalát a szanyi körjegyzőség látja el. Az általános iskolát Szil, az orvosi ellátást Egyed községgel közösen működtetik. A falu infrastrukturális ellátottsága jónak mondható: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák, kábeltévé-hálózat.
Az egykori népi szokások a májusfaállítás és a karéj nevű tánc kivételével eltűnőben vannak.http://vds.network.hu/clubvideo/2/1/8/_/218270_43864_4.jpg8060218270