video1.0Network.huhttp://network.hu/Átutazóban Vitnyéden(TLné)Jedlikhttp://network.hu/Jedlik<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=256588&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://barbacs.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=256588&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345171Vitnyéd község a Dunántúlon, a Kisalföld szélén, a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik. Kapuvártól 2 km-re nyugatra, Sopron és Gyõr között a korszerûsített 85. számú fõútvonal két oldalán található, mely kettészeli a községet. A falu déli szélén húzódik a GySEV vasútvonal, ami a fõútvonallal együtt jó közlekedési feltételeket biztosít. Lakóinak száma 1283 fő.
A falu nevének említése jelen ismereteink szerint már az 1256-os években történt, de a község kedvezõ fekvése miatt jóval korábbi idõkbõl is származnak tárgyi emlékek, így a bronzkorból is. Vitnyéd 1350-tõl 1536-ig a Kanizsai család tulajdona volt, majd a Nádasdyaké, késõbb a királyi birtok része lett, 1683-tól pedig az Eszterházyak vették birtokba. A község lakói még a XVI. században is majdnem teljesen a halászatból éltek és Sopron megye egyik legnagyobb halásztelepülésének számított a falu.
Az 1700-as években megnövekedett a rét területe és az irtásföldek nagysága is, de még mindig sokan éltek a halászatból. A lakosok nagy része a felemelkedés helyett fokozatosan elszegényedett és vált „kenyeretlenné” („kenyeretlen” Vitnyéd). 1889 novemberében megalakult és azóta is mûködik az Önkéntes Tûzoltó Egyesület, hiszen a községben gyakori volt a tûzeset a sok nád- és zsúptetõ miatt.Forrás: a község honlapjahttp://vds.network.hu/clubvideo/2/5/6/_/256588_79246_2.jpg8060256588