video1.0Network.huhttp://network.hu/Hubblealbertlaszlohttp://network.hu/albertlaszlo<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=62837&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://barbacs.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=62837&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345376A Hubble űrtávcső (Hubble Space Telescope) csillagászati műhold, az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat első tagja, amely optikai és közeli infravörös tartományban végez észleléseket. Fő műszere egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey-Chrétien távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. Tervezett utódja a James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni, a látható fényében nem. A programban a NASA mellett részt vesz az ESA is.
A HST-t 1990. április 24-én indították a Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgéppel az STS-31 küldetés keretében. Az első képet az NGC 3532 nyílthalmazról készítette, 1990. május 20-án. A felbocsátást követő években hibák jelentkeztek: valahányszor a HST belépett a Föld árnyékába, vagy kilépett onnan, a napelemtáblák beremegtek, és a vibráció zavarta a távcső működését. A beállítást szolgáló 6 giroszkóp közül 3 meghibásodott, s ez már veszélyeztette a HST programját.Ennek ellenére az első másfél évben 900 csillagászati célpontról 1900 megfigyelés született, köztük olyanok, mint a Plútó/Charon rendszer felbontása, az SN 1987A szupernóva körüli gázgyűrű felfedezése, a Szaturnuszon egy óriási légköri vihar fényképezése stb.
A Hubble űrtávcső teljes hossza 13,2 méter, átmérője 4,2 méter, tömege 11,1 tonna. Az ultraviolától kezdve a látható tartományon keresztül az infravörösig képes érzékelni a beeső fényt (115—2500 nanométer között). A Napról és a Merkúrról a túl erős napfény miatt nem képes felvételt készíteni. Hetente 120 Gigabyte adatot állít elő.
A megfigyelések között szerepelnek a Kuiper-öv objektumai a Naprendszerünk peremén, bolygók születése más csillagok körül, és a Naprendszeren kívüli bolygók légköri összetételének és szerkezetének „szondázása”.
Vannak nagyra törő tervek, hogy elkészítsék a legmélyebb univerzum közeli infravörös portréját, hogy felfedjék korábban soha nem látott, születő galaxisok létezését, amik akkor léteztek, amikor a világegyetem kevesebb, mint 500 millió éves volt.További tervek megkísérlik megvilágítani a sötét energia problémáját.
A Hubble űrtávcsövet 2013-ban a James Webb űrtávcső váltja fel, majd a jelenlegi tervek szerint a Hubble-t a Csendes-óceánba irányítva megsemmisítik.http://vds.network.hu/clubvideo/6/2/_/62837_398592_2.jpg806062837