video1.0Network.huhttp://network.hu/Utazás az Univerzumbaalbertlaszlohttp://network.hu/albertlaszlo<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=70447&pvol=40&plang=hu&host=http://barbacs.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://barbacs.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=70447&pvol=40&plang=hu&host=http://barbacs.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345187Világegyetem A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi csillagok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk.A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti. Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13,6 ±0,1 milliárd év, átmérője pedig legalább 93 milliárd fényév. A legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az IOK-1 galaxis mintegy 13 milliárd fényévnyire van tőlünk. A világegyetemben becslések szerint 100-800 milliárd galaxis található. Az úgynevezett multiverzum elméletek szerint több különálló világegyetem létezik, az ilyen elméletekben a „világegyetem” szó tehát nem minden létező összességét jelenti. Keletkezése Universum – C. Flammarion fametszete, Párizs 1888., színezés : Heikenwaelder Hugo, Bécs 1998.A világegyetem keletkezésének magyarázatára az emberiség fejlődése során több elképzelés született. Az első magyarázatokkal a különböző mítoszok és vallások szolgáltak, kezdetben primitív formában ("őstojás", "ősvíz" stb.), majd a kidolgozott dogmatikus hitrendszerek az istenek, vagy egyetlen Isten általi teremtést (kreacionizmus) fogadták el. Az első tudományos elképzelés Ptolemaiosz nevéhez fűződik, aki a Földet képzelte el a naprendszer középpontjaként. Ez az elképzelés a reneszánsz idejéig tartotta magát. A minket körülvevő világ megismerésében nagy jelentőséggel bírt a reneszánsz kora, amikor az ókori tudósok egyes sejtéseit is továbbgondolva, előtérbe kezdtek kerülni a tudományos módszerek, elsősorban a megfigyelés és a kísérlet. A megfigyelésekre és a matematikára támaszkodó modern fizikának (Isaac Newton), majd a csillagászati megfigyeléseknek (lásd: a teleszkóp feltalálása Galileo Galilei által) köszönhetően a spekulatív elméletek egyre hátrébb szorultak, ismereteink bővültek és pontosabbak lettek. A 19. század végétől aztán uralkodóvá váltak a tudományos elméletek, amelyek mindig az aktuálisan elért elméleti és műszaki fejlődést tükrözték. Ma a legelfogadottabb hipotézis szerint a világegyetem az ősrobbanásban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,7 milliárd (± 200 millió) évvel ezelőtt. Utána kitágult („inflálódott”), és ez a tágulás ma is folytatódik (lásd erre bizonyítékként a vöröseltolódást). Fejlődése A keletkezést leíró feltevésekhez hasonlóan, a világegyetem fejlődését is több elmélet magyarázza. Ezek közül a legfontosabbak: a szupergravitáció-elmélet, a szuperhúr-elmélet, és a leginkább elfogadott membránelmélet (M-elmélet). Nincs még tisztázva, hogy a tágulás: a végtelenségig fog tartani, vagy megáll, és statikus világegyetem alakul ki, vagy egy összehúzódási folyamat során - ami ebben az esetben nem feltétlenül az első - elpusztul minden („Nagy Reccs")? A fejlődés attól függ, hogy mennyi anyag, sötét anyag, és sötét energia van a világegyetemben, vagyis ezek együttes gravitációs ereje képes lesz-e megállítani a tágulást.http://vds.network.hu/clubvideo/7/_/70447_715458_1.jpg806070447