Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!
http://barbacs.network.hu/
Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Barbacs Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!
http://barbacs.network.hu/
Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Barbacs Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!
http://barbacs.network.hu/
Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Barbacs Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!
http://barbacs.network.hu/
Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Barbacs Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Molnár Ferenc (Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.
Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író.
Élete
Molnár Ferenc 1878. január 12-én született egy német eredetű zsidó
polgárcsaládba. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig
üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz
Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.
Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református
Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei
nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot
tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti
napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti
Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű
színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét,
azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt Molnár.
Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus
regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy
gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves
lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A
doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi
Vígszínházbeli bemutatón.
1906-ban feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt, főszerkesztője,
Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után
különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor. Egy lányuk
született, Molnár Márta aki később Sárközi György író felesége lett.
Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című
színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit
(Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is),
de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak
kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta. Az 1909-es
budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben
Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a
Broadwayen bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek. Molnár Ferenc
1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét.
Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta
1916-ban az Egy haditudósító emlékiratai című könyvét. 1922-ben
feleségül vette Fedák Sárit, de ez a házasság is hamarosan válással
végződött. Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt,
amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették.
A fenyegető nemzetiszocializmus elől 1937-ben Svájcba, majd 1939-ben New
Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére
forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a
Broadway-en Panoptikum című darabját. Harmadik felesége Darvas Lili
színésznő volt. 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg.
Művei:
Színpadi művek :
* A Doktor úr (1902)
* Józsi (1904)
* Az ördög (1907)
* Liliom (1909)
* A Testőr (1910)
* A Farkas (1912)
* Úri divat (1916)
* A fehér felhő (1916)
* Farsang (1916)
* A hattyú (1920)
* Színház (1921)
* A vörös malom (1923)
* Az üvegcipő (1924)
* Játék a kastélyban (1926)
* Riviera (1926)
* Olympia (1928)
* Egy, kettő, három (1929)
* A jó tündér (1930)
* Valaki (1931)
* Harmónia (1932)
* Nagy szerelem (1935)
* Delila (1937)
* Panoptikum (1949)
Egyéb prózai művek :
* Az éhes város (1901)
* Egy gazdátlan csónak története (1901)
* A Pál utcai fiúk (1907)
* Muzsika (1908)
* Egy haditudósitó naplója (1916)
* A zöld huszár (1938)
* Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)
Művei alapján készült filmek :
* Az ördög (1915, 1918 – rendező Kertész Mihály, 1919, 1921)
* Liliom (1919 – rendező Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező Fritz Lang, 1956)
* A Testőr (1925, 1931, 1941)
* Úri divat (1925)
* A hattyú (1925, 1930, 1956)
* Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren)
* A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező Fábri Zoltán)
* Egy, kettő, három (1961 – rendező Billy Wilder)
* A jó tündér (1935, 1947)
* Nagy szerelem (1937)
Róla készült művek :
* Sárközi Mátyás - Liliom öt asszonya
Forrás:http://www.mommo.hu
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!