Négyévente egyszer van szökőév, így 2012. is az. Ön vajon tudja, hogy melyik nap a szökőnap és miért? (sokan erre azt mondanák, hogy február 29-e, Ők azonban tévednek...). Tudja, hogy mely évek a szökőévek? Olvassa el cikkünket, melyben választ kap ezen kérdésekre.

A szökőév olyan év, amely több napot vagy hónapot tartalmaz az év szokásos hosszánál azért, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati vagy évszakok szerinti idővel. Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a naptár, ami ugyanannyi napot tartalmaz, minden évben elcsúszik a világ eseményeihez képest. Ha időnként beillesztünk egy plusz napot az évbe – vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán – akkor ez a csúszás korrigálható.

De kezdjük az elejéről…

A rómaiak kezdetben 10 hónapból álló, 29-30 napos éveket használtak, később Julius Ceasar 12 hónapra bővítette a naptárt. Caesar elrendelte, hogy az év 365 napból álljon a hónapoknak ma is szokásos hosszával, de mivel 1/4 nappal több, mint 365 nap alatt kerüli meg a Föld a Napot, emiatt az 1/4 nap miatt minden negyedik évben a február 23-a után egy napot iktassanak közbe.(„a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”. A „calendae” minden hónap első napja volt.). Ezért ezekben az években a február 24. napja lett a szökőnap, nem pedig február 29-e.

A korábbi, rendszertelen szökőnapokat 4 éves ciklus váltotta fel, tehát három 365 napos évet egy 366 napos követ. Ezt a plusz napot február 23-a után iktatták be.  A hónapok ezentúl (február kivételével) váltakozva 31 és 30 naposak lettek. Ezt a naptárat igazán csak Augustus idején vezették be, akiről a Sextilis hónapot Augustusnak nevezték el, és 31 napossá tették; ezért február egy nappal csökkent (28, szökőévben 29 napos). Ezt a naptárat aztán a keresztények is átvették.

A Föld nap körüli pályája azonban nem 365 és ¼ nap, hanem 365 nap 5 óra 48 perc, 46,07 másodperc, ezért a Caesar által bevezetett naptár és a valós idő között évi 11 perc eltérés alakult ki, ami 129 év alatt egy teljes napot jelentett, a XVI. századra azonban már 13 napot!  Ezt XIII. Gergely úgy korrigálta, hogy 1582-ben elrendelte, hogy október 3-a után 15-ét írjanak, vagyis visszavette az emberektől az évszázadok során felhalmozódott napokat.

Ezen kívül úgy döntöttek, hogy az alábbi évek 366 napos szökőévek lesznek:

• minden negyedik év, azaz azok az évek, amelyek évszáma néggyel osztható
• a százas évek 1600, 1700 stb. közül viszont csak azok, melyek négyszázzal oszthatók.

(Csak a pontosság kedvéért: Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap, a csillagászati év hossza kb. 365,2424 nap. A kettő különbségéből fakadó eltérés azt jelenti, hogy a Gergely-naptár kb. 8000 évente marad el 1 nappal a csillagászati naptár mögött. Johannes Herschel (1792–1871) javasolta – másokkal egyetemben – hogy a pontosság kedvéért minden 4000. év legyen kivételesen nem szökőév, azonban ez a javaslat nem élvez támogatást. Így bizony a 4000. év is szökőév lesz. Szegény Herschel forog a sírjában…)

Néhány érdekesség:

• Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21. szerda után, november 1.csütörtök következett, és ezzel szinkronba került a legtöbb európai országgal
• Néhány ország fokozatosan átáll a február 29-ei szökőnapra (például Svédország és Ausztria), ami a névnapok szempontjából jelent változást, illetve eltérést.
• Hazánkban viszont egyelőre az Elemérek négyévente február 29-én ünneplik névnapjukat, egyébként pedig február 28-án. Aki szökőévben született Elemér napján, február 29-én, az születésnapját a többi évben február 28-án ünnepelheti.
• Azoknak, aki szökőévben születtek február 24-én, szökőnapon, csak négyévente van születésnapjuk, tehát akik február 24-28 között születtek, elméletileg négy évente egy nappal el kéne csúsztatniuk a születésnapjuk megünneplését.

Végül visszatérve a címben feltett kérdésre, hogy vajon miért február 24-e a szökőnap, miért pont oda suvasztották be? Erre igazából nem tudják a választ, találgatások vannak, minden bizonnyal az akkori hagyomány ezt követelte és a hagyomány tisztelete a mai napig fennmaradt.