Az elképzelést már korábban sokan megfogalmazták, sőt sokan vannak, akik emlékeiben az egész, Gyöpnek nevezett területet egybefüggő víz borította.

A terület régen anyaggödörként szolgált, innen építkezett a település.

Később a mély fekvésű területet igazából semmire nem hasznosították, benőtték a fák bokrok, és lassan (ezzel-azzal) feltöltődött olyan szintre, hogy már csak a csapadékos tavaszi időszakot követően a mélyebb részeken jelentkezett vízfelület.

A tószerű hasznosítás nem olyan régi ötlete 2000 körére tehető, Vámos Sándor polgármestersége idején az Önkormányzat és több civil tett egy próbálkozást a 7 hektár

területű Barbacsi tó hasznosításának megszerzésére, ami sajnos túl nagy falatnak bizonyult.

A kudarc csillapítására, egymás vigasztalására többen megfogalmazták ismét az ötletet.

Úgy Barbacsiasan, nem baj, majd mi csinálunk a Gyöpre egy tavat!

A merész és álomszerű elképzelés bekerült Barbacs település rendezési tervébe, mint pihenő és szabadidő park látványtóval, amit sikerrel papírra is vetettek.

Közben eltelt pár év, és egy véletlen folytán 2007-ben előkerült ez a tervezet, és páran mertük tovább álmodni a gondolatot.

2007. október 22 –én volt az első megbeszélés és ezt követően elindítottuk a Barbacsi Környezetvédő és Sporthorgász Közhasznú Egyesület, mint Társadalmi szervezet bejegyzését, 12 magánszemély és Barbacs Község Önkormányzata alapító tagokkal, ami 2008. március 28. napján megtörtént. Még ez évben elvégeztetett az Egyesület egy geo- technikai szakvéleményt, ami alátámasztotta a tó megvalósításának lehetőségét, így 2009 januárjában nekiláttunk a terület megtisztításának. Ettől kezdve többen mertek álmodni, és folyamatosan bővült tagságunk, és támogatóink köre. Az első, úgymond kapavágás 2009.augusztus 20. napján történt, mikor is egy számunkra idegen és a falunkhoz egyáltalán nem kötődő vállalkozó, a HUNEX Kft. tulajdonosa támogatásként négy napra ingyen és bérmentve rendelkezésünkre bocsájtott egy kotrógépet, amit csak tankolni kellett.

Ez alatt a négy nap alatt 1500 négyzetméter vízfelületet sikerült kialakítani, amiben több helyi vállalkozó is segítségünkre volt, a környezetét azonnal parkosítottunk lehetőségeink szerint. Október hónapban megtörtént az első haltelepítés, tagságunk örömére kezdődhetett a horgászás. Látva a terület alakulását, tagságunk és támogatóink köre tovább növekedett.

A tó bővítéséhez ismét a fenti vállalkozás jóvoltából díjmentesen kaptunk gépet decemberben.

Így a tó 5000 négyzetmétere bővült, aminek a környezetét idén március elején helyi vállalkozók és a tagság önzetlen munkájával alakítottuk a jelenlegi állapotára. Az építés költségei ez idáig 2600 liter gázolaj, négyszeri gépszállítás költség, amit az Egyesület és a Támogatók finanszíroztak, és néhány ezer óra társadalmi munka a Tagság részéről.

Reméljük, sokan osztoznak örömünkben és szívesen látogatják a területet, egy kellemes séta alkalmával. Minden pihenni, kikapcsolódni vágyót szívesen várunk, és bízunk abban is, hogy mindenki egy picit magáénak tekinti, és vigyázza a területet.

Nem ingyen kaptuk, sokan sokat dolgoztak azért, hogy ilyen legyen, vigyázzunk rá, és becsüljük egymás munkáját!

Egyesületünkről: Jelenlegi taglétszámunk 51 fő felnőtt, 1 fő ifjúsági és 15 fő gyermekhorgász, akiknek külön örülünk.

Végezetül: Mindenkinek Tisztelettel Megköszönöm odaadó munkáját, Támogatóink anyagi segítségét és továbbra is csak hasonló lendülettel!

Barbacs 2010. április 11. Vági Róbert

BKH Egyesület

Csak a történeti hűség miatt jegyeznék meg pár gondolatot, nem kisebbítendő a Gyöpi Tó létrehozásának nagy tettét.

Kb.2001-ben készíttette a falu önkormányzata a hosszú távú fejlesztési tervét.A munka zömét két mérnök végezte, az egyikük egy Éva keresztnevű mérnöknő volt, akivel nagyon összebarátkoztunk, mert az óvodában étkezett. Sokat segítettem neki abban, hogy megismerje a falunkat, hogy milyen élet volt itt régen és akkor, mi érdekli az embereket, milyen fejlődés várható, mit szeretnének.Éppen akkor készítettem szociometriai felmérést a szakdolgozatomhoz, így teljesen képben voltam a jelent illetően, a múltat meg 50 évre visszamenően személyesen ismertem.

Egy beszélgetésünk során előkerült a Gyöp, elmeséltem neki, hogy az 50-es években még csónakázni is lehetett ott, a gyerekek még teknőben úszkáltak nyáron.Elmondtam, hogy milyen lehetőséget nyújtott a játékra, milyen jól éreztük ott magunkat télen, nyáron.A telet korcsolyázással és szánkózással töltöttük, pár beleszakadásos szerencsés baleset is történt, de semmi komolyabb.

Akkor már Dörben készen volt a horgásztó, s azon morfondíroztunk, hogy nálunk is jó lenne egy. Aztán Éva ezt felvetette az önkormányzatnál, és felkerült a tó rajza a tervekre, de a sportpálya mögé, és nem a Gyöpre. Hogy miért, milyen okból oda, azt nem tudom.

Azt a filmet, amit a műemlékekről készítettem, Éva képeiből állítottam össze, amelyeket nekem ajándékozott, hogy majd az utókornak tovább adjam, amely kérésnek már eleget is tettem.

A Gyöpi Tó létrehozásával tehát ez az elképzelés részben megvalósult. Fiatalok hozták létre, az ő elképzelésük szerint. A régi kicsit más volt, de a mai emberek ha jól fogják ott magukat érezni, és rendben tartják, akkor megint nem egy gazdátlan, elhanyagolt terület mellett járunk el, hanem nyugalmat sugárzó, szép természeti környezetet használhatunk kikapcsolódásnak.

Én is arra kérek mindenkit, becsülje meg, örüljön neki,korzózzon gyakran a friss levegőn. Ehhez hasonló összefogásra lenne szükség minden területen, na és persze olyan ügybúzgó emberekre, amilyen a Róbert.

                                                                                         Tóth Lajosné