Barbacs oldala: A labdarúgó Európa-bajnokság története

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1064 fő
  • Képek - 16444 db
  • Videók - 4735 db
  • Blogbejegyzések - 597 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1064 fő
  • Képek - 16444 db
  • Videók - 4735 db
  • Blogbejegyzések - 597 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1064 fő
  • Képek - 16444 db
  • Videók - 4735 db
  • Blogbejegyzések - 597 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1064 fő
  • Képek - 16444 db
  • Videók - 4735 db
  • Blogbejegyzések - 597 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A labdarúgó Európa-bajnokság a VB után a második legfontosabb esemény a futball világában. 1960 óta rendezik meg négy évente. Az első években még UEFA Európai Nemzetek Kupája néven rendezték, majd 1968-ban nevezték el Európa-bajnokságnak.

Az eddig 13-szor megrendezett bajnokságnak kilenc különböző nyertese volt, ezek közül Németország a legsikeresebb, miután három bajnoki címet is sikerült elnyernie. Franciaország és Spanyolország mind két-két címmel dicsekedhet. Az EB ötlete a francia Henri Delauney fejéből pattant ki még 1927-ben, de megvalósítása csak három évvel halála után következett. Tiszteletére a trófea azóta is az ő nevét viseli.

1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat vett részt a tornán. A tornán résztvevők számát 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra növelték. 2008. szeptember 26-án az UEFA arról határozott, hogy 2016-ban 24 csapat vehet részt az Eb-n, és 51 mérkőzést rendeznek.

A résztvevő csapatokat minden alkalommal selejtezők során választották ki. 1960-ban és 1964-ben ezek oda-visszavágós, egyenes kieséses selejtezők voltak, ezt követően azonban a selejtezőkben csoportmérkőzések, illetve pótselejtezők döntöttek. 1976-ig a rendező országot a 4 résztvevő csapat hazája közül választották. Ezt követően a selejtezőket megelezően döntötték el, hogy mely ország rendezi a bajnokságot, így ettől fogva már ennek az országnak a válogatottja automatikusan – selejtezők nélkül – kvalifikálta magát a tornára. Érdemes megjegyezni, hogy a címvédő sosem élvezte azt a kedvezményt, hogy automatikusan kvalifikálta magát a következő tornára. 

Az EB-kről röviden 

Az első Európa-bajnokságot Franciaországban rendezték 1960-ban és a döntőben négy csapat harcolt a trófeáért, a tizenhét jelentkező közül. A nyertes a Szovjetunió lett, miután 2-1-re legyőzték Jugoszláviát Párizsban. Érdekes módon az első EB-n nem vett részt Anglia, Nyugat-Németország és Olaszország sem.

A második EB-t 1964-ben Spanyolországban rendezték és már 29 ország vett részt (a selejtezőkkel együtt), de közülük Görögország visszalépett. A nyertes Spanyolország lett, miután 2-1-re legyőzték a címvédő szovjeteket Madridban. Az 1968-as bajnokságot a házigazda Olaszország nyerte meg Jugoszlávia ellen. Itt használták először és utoljára a pénzfeldobást az elődöntőben. A résztvevő csapatok száma 31-re nőtt.

1972-ben Belgium volt a házigazda, és Nyugat-Németország nyert 3-0-ra a Szovjetunió ellen. Az 1976-os Jugoszláviában rendezett EB-t Csehszlovákia nyerte Nyugat-Németország ellen. Ekkor vezették be a büntetőrúgásokat egyenlőség esetén.

A következő, 1980-as bajnokságot újra Olaszországban rendezték és kibővítették. Itt már csoportokat hoztak létre és 8 továbbjutó csapat küzdött a címért a döntőkben. Ezen kívül bevezették a rendező ország automatikusan a 8 továbbjutó közé került. A nyertes újra Nyugat-Németország lett, 2-1-re legyőzve Belgiumot.
Franciaország első bajnoki címét otthon szerezte az 1984-es EB-n, miután Spanyolországot 2-0-ra legyőzte. A szabályok újra változtak: minden csoportból az első két csapat jutott tovább az elődöntőbe. Marco van Basten EB címet szerzett a hollandoknak az 1988-as EB-n, melyet Nyugat-Németország szervezett. A döntőben a hollandok ellenfele a Szovjetunió volt, s 2-0-ra diadalmaskodtak Marcoék.

Az 1992-es svédországi Európa-bajnokság örökre emlékezetes marad, s bizonyára sokan ismerik már a történetét, de aki esetleg nem hallott róla, annak elmondanánk, hogy Dánia úgy nyerte meg az EB-t, hogy nem is jutott ki a tornára. Hogyan lehetséges ilyesmi? Az UEFA nem engedélyezte Jugoszlávia szereplését a kontinens viadalon, így Dánia pótolta a hiányt. A döntőben 2-0-ra győzték le azt a Németországot amely hosszú idő után újra egyesült államként szerepelt. Anglia rendezte az 1996-os tornát, amelyen a házigazdák Németország ellen szenvedtek vereséget az elődöntőkben, majd a németek Oliver Bierhoff arany góljával megszerezték a trófeát, Csehországgal szemben.

A 2000-es EB volt az első olyan turné, amelyet két ország rendezett, Belgium, illetve Hollandia. Az újdonsült világbajnok, Franciaország, a döntőben az olaszokkal mérkőzött meg, s 0-1-ről sikerült fordítaniuk, így megszerezvén az EB címet is. 2004 a meglepetés éve volt! Görögország hatalmas meglepetésben részesítette az egész világot, miután a döntőben 1-0-val legyőzték a házigazda, Portugáliát. Ausztria és Svájc közösen fogadta a 2008-as EB résztvevőit. Ez volt tehát a második alkalom, hogy két állam közösen rendezhette az eseményt. Ebben az évben jelent meg az új trófea, amelyet végül Spanyolország nyert meg, legyőzvén a döntőben a németeket 1-0-val.

A 2012-es Európa bajnokságot Lengyelország és Ukrajna közösen rendezik, Június 8 és Július 1 között, míg a 2016-os EB otthona, Franciaország lesz.

Részletesebben:

1960, Franciaország
Európa-bajnok: Szovjetunió

A labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésének ötlete Henri Delaunay fejéből pattant ki. A francia szövetség elnöke bár már 1927-ben kitalálta az Eb fogalmát, de álma csak 1960-ban valósult meg. A történethez hozzátarozik, hogy az ötletadó sportdiplomata nem élhette meg az első Európa-bajnokságot. A franciaországi döntőbe négy csapat jutott be: a házigazdák, a jugoszlávok, a csehszlovákok és a szovjetek. A negyed- és nyolcaddöntőket oda-visszavágós alapon játszották Európa stadionjaiban, és csak a legjobb négy került a marseille-i és a párizsi elődöntőbe.

A fináléban a szovjetek és a jugoszlávok mérkőztek meg. Korábbi déli szomszédaink Galic révén szerezték meg a vezetést, ám a szovjetek fordítottak: előbb Metreveli egyenlített, majd a ráadásban a 23 éves Ponedelnik megszerezte a győztes gólt, így a sportág első Európa-bajnokságát a Szovjetunió nyerte.

A magyarok: a nemzeti csapat a legjobb tizenhat között vérzett el: a későbbi győztestől kapott ki két alkalommal. 1958. szeptember 28-án a moszkvai Luzsnyiki Stadionban 3-1-re maradtak alul a magyarok, míg egy évvel később, 1959. szeptember 27-én a Népstadionban 1-0-ra múlták felül a szovjetek Grosicsékat.

Az Eb álomcsapata: Lev Yashin, Vladimir Durkovic, Ladislav Novak, Igor Netto, Josef Masopust, Valentin Ivanov, Slava Metreveli, Milan Galic, Victor Ponedelnik, Dragoslav Sekularac, Borivoje Kostic.
Az Eb gólkirálya: Jean Vincent (Franciaország, öt találattal)

1964, Spanyolország
Európa-bajnok: Spanyolország

A lebonyolítás maradt a régi, azaz csupán a négyes döntőt rendezték meg egy országban, ezúttal Spanyolországban. Ám a kontinensviadal fináléjába ezúttal már majd harminc ország nemzeti együttese szeretett volna eljutni, köztük az olaszok és az angolok is bekapcsolódtak a versenybe. A döntőbe a házigazdák és a címvédő jutott, a szovjetek azonban nem bírtak a spanyolokkal, akik Pereda és Martínez góljaival 2-1-re diadalmaskodtak. A szovjetek találatát Kusainov szerezte.

A magyarok: 1964-ben bejutott a csapat a négyes döntőbe, ám a Szentmihályi, Novák, Mészöly, Ihász, Solymosi, Sipos, Farkas, Varga, Albert, Bene és Fenyvesi összetételű válogatott a bronzmeccsig jutott, ahol Dánia volt az ellenfél. 1-1-es rendes játékidőt követően a ráadásban Novák Dezső duplázott, Magyarország így megszerezte a harmadik helyet.

Az Eb álomcsapata: Lev Yashin, Feliciano Rivilla, Novák Dezső, Ignacio Zoco, Fernando Olivella, Amancio Amaro, Bene Ferenc, Valentin Ivanov, Jesús María Pereda, Luis Suárez, Albert Flórián.
Az Eb gólirálya: Ole Madsen (Dánia, hét találattal)

1968, Olaszország
Európa-bajnok: Olaszország

Megismételődött a tendencia, 1964 után ismét a házigazda hódította el a trófeát. A négyes fináléba az olaszok, az angolok és a már rutinosnak mondható országok: Jugoszlávia és Szovjetunió jutott be. A döntőt az olaszok és a jugoszlávok játszották a római Stadio Olimpicóban. A Squadra Azzura Riva és Anastasi góljaival 2-0-ra győztek.

A magyarok: ezúttal is a szovjetek ellen véreztünk el. Bár a Népstadionban 2-0-ra legyőztük Voronyinékat, a Luzsnyiki stadionbeli visszavágón hármat katunk a szovjetektől, így nem utazhattak Alberték a döntőre.

Az Eb álomcsapata: Dino Zoff, Mirsad Fazlagic, Giancinto Facchetti, Ivan Osim, Alebrt Seszternyev, Bobby Moore, Sandro Mazzola, Angelo Domenghini, Geoff Hurst, Luigi Riva, Dragan Dzajic.
Az Eb gólkirálya: Dragan Dzajic (Jugoszlávia, három találattal)

1972, Belgium
Európa-bajnok: NSZK

A nyugat-németek egyik legnagyobb generációja mutatkozott be a kontinensviadalon. A többek között Gerd Müller és Franz Beckenbauer nevével fémjelzett együttes a szovjeteket múlta felül a brüsszeli döntőben 3-0-ra. A fináléban Müller duplázott, Wimmer pedig egy találatot szerzett.

A magyarok: a negyeddöntőben Romániát búcsúztatva jutott ki a magyar együttes a négyescsapatos fináléba. Az elődöntőben ismét összekerült nemzeti tizenegyünk a mumus Szovjetunióval, és 1-0-ra alulmaradt a korábban már Eb-címet szerzővel szemben. A bronzmeccsen a házigazda Belgiummal találkoztak Alberték, ahol 2-1-re kikaptak és a negyedik helyen zárták a tornát.

Az Eb álomcsapata: Jevgenyij Rudakov, Revaz Dzodzuasvili, Franz Beckenbauer, Murtaz Kurtsilava, Paul Breitner, Uli Hoeness, Günter Netzer, Herbert Wimmer, Raoul Lambert, Jupp Heynckes, Gerd Müller.
Az Eb gólkirálya: Gerd Müller (NSZK, öt találattal)

1976, Jugoszlávia
Európa-bajnok: Csehszlovákia

A négyes döntőbe Csehszlovákia, az NSZK, Hollandia és a házigazdák jutottak, a finálét az a csehszlovákok és a nyugat-németek válogatottja játszotta 1976. június 20-án, ami az egyik legemlékezetesebb és legizgalmasabb döntő volt az Európa-bajnokságok történetében. Svehlik és Dobias góljaival a csehszlovákok megszerezték a vezetést a címvédő ellen, ám először Dieter Müller, majd egy perccel a rendes játékidő vége előtt Hölzenbein talált be, így a németek kiegyenlítettek. A folytatásban nem esett gól, így a kontinensviadalok története során először döntöttek büntetők a kupa sorsáról. A tizenegyes rúgásokat a csehszlovákok kezdték, és az első négyet be is lőtték. A németek negyedik rúgója Uli Hoeness volt. A német klasszis a kapu fölé bombázta a labdát, így az őt követő Panenka találata eldöntötte, hogy a Csehszlovákok az Európa-bajnokok.

A magyarok: a kettes számú selejtezőcsoportból Wales jutott a legjobb nyolc közé, így a magyar csapatnak korán befejeződött az 1976-os szereplés.

Az Eb álomcsapata: Ivo Viktor, Ján Pivarnik, Ruud Krol, Jaroslav Pollák, Anton Ondrus, Franz Beckenbauer, Ranier Bonhof, Zdenek Nehoda, Dieter Müller, Antonin Panenka, Dragan Dzajic.
Az Eb gólirálya: Dieter Müller (NSZK, négy találattal)

1980, Olaszország
Európa-bajnok: NSZK

A nyugat-németek ismét Európa trónján! Az NSZK csapata Belgiummal mérkőzött meg a római döntőben, és Bernd Schusterrel és Klaus Allofsszal a soraiban a németek 2-1-re megnyerték a tornát. Az Eb hőse Hrubesch volt, aki a 88. percben saját és csapata második találatát megszerezve döntötte le a finálé sorsát hazája javára. A bronzmérkőzésen a házigazda olaszok a csehszlovákokkal szemben buktak el a büntetőrúgások során. Ez volt az első olyan Európa-bajnokság, amelyen nemcsak négy, hanem nyolc csapat, két-két csoportra osztva vett részt.

A magyarok: a finnekkel, a szovjetekkel és a görögökkel egy selejtezőcsoportba kerülő magyarok nem jutottak ki az olaszországi tornára.

Az Eb álomcsapata: Dino Zoff, Claudio Gentile, Gaetano Scirea, Karl-Heinz Förster, Hans-Peter Briegel, Marco Tardelli, Jan Ceulemans, Bernd Schuster, Hansi Müller, Karl-Heinz Rummenigge, Horst Hrubesch.
Az Eb gólkirálya: Klaus Allofs (NSZK, három találattal)

1984, Franciaország
Európa-bajnok: Franciaország

1968 után ismét a házigazdák nyerték az Európa-bajnokságot, ezúttal a franciák. A gallok a döntőbe a spanyolokkal találkoztak, és Platini és Bellone góljaival 2-0-ra múlták felül déli szomszédaikat. Az abban az évben Aranylabdás Platini gólrekordot is felállított a tornán: kilenc találatával gólkirály lett sőt, Belgium és Jugoszlávia ellen mesterhármast ért el.

A magyarok: Dánia, Anglia, Luxemburg és Görögország legjobbjaival került a magyar nemzeti csapat egy selejtezőcsoportba, és hiába vertük meg a luxemburgiakat oda-vissza 6-2-re, a kvintettből Dánia került a legjobb nyolc közé.

Az Eb álomcsapata: Harald Schumacher, Joao Domingos Silva Pinto, Karl-Heinz Förster, Morten Olsen, Andreas Brehme, Fernando Chalana, Alain Giresse, Jean Tigana, Frank Arnesen, Michel Platini, Rudi Völler.
Az Eb gólkirálya: Michel Platini (Franciaország, kilenc találattal)

1988, Németország
Európa-bajnok: Hollandia

A müncheni olimpiai stadionban rendezett döntőbe a tulipánosok és a szovjetek jutottak. A többek között az AC Milan sztárjaival, Marco van Bastennel és Ruud Gullittal felálló hollandok 2-0-ra győzték le az első Európa-bajnok szovjeteket.

A magyarok: nemzeti csapatunk ezúttal sem utazhatott a kontinenstornára. Az ötös számú selejtezőcsoportból a későbbi Eb-győztes hollandok jutott tovább, míg Ciprus, Görögország, Lengyelország és Magyarország kimaradt a trófeáért folyó küzdelemből. Említésre méltó magyar vonatkozása azonban volt a 88-as Eb-nek: a döntőben Gullit Erwin Koeman szögletéből indult labdájából szerezte meg a vezetést. A szőke hajú holland szakember jelenleg a magyar válogatott szövetségi kapitánya.

Az Eb álomcsapata: Hans van Breukelen, Giuseppe Bergomi, Ronald Koeman, Frank Rijkaard, Paolo Maldini, Giuseppe Giannini, Lothar Matthäus, Jan Wouters, Ruud Gullit, Gianluca Vialli, Marco van Basten.
Az Eb gólkirálya: Marco van Basten (Hollandia, öt találattal)

1992, Svédország
Európa-bajnok: Dánia

Miután a dánoknak nem sikerült kvalifikálniuk magukat a nyolccsapatos kontinensviadalra, a sorstól még egy esélyt kaptak, hiszen a dél-szláv válság miatt a részvételt lemondó Jugoszlávia helyére az utolsó pillanatban „ugrottak be”. Peter Schmeicheléknek összesen két hét állt rendelkezésükre, hogy felkészüljenek az Eb-re. A címvédő elleni izgalmas elődöntő után bekerültek a fináléba, ahol Németország volt Dánia ellenfele. Jensen és Vilfort góljaival végül a háború miatt az Eb-re sodort dánok lettek az Európa-bajnokok. A döntő egyik hőse Schmeichel kapus volt, aki hibátlanul őrizte csapata kapuját.

A magyarok: a selejtezőkből ezúttal sem jutott tovább nemzeti együttesünk. A hármas számú kvintettben Ciprussal, Olaszországgal, Norvégiával és Oroszországgal kellett megküzdeni a csoportelsőségért.

Az Eb álomcsapata: Peter Schmeichel, Jocelyn Angloma, Laurent Blanc, Jürgen Kohler, Andreas Brehme, Ruud Gullit, Stefan Effenberg, Thomas Hässler, Brian Laudrup, Dennis Bergkamp, Marco van Basten.
Az Eb gólkirálya: Dennis Bergkamp (Hollandia, három találattal)

1996, Anglia
Európa-bajnok: Németország (aranygóllal)

Rekordlétszámú résztvevők! Korábban még nem fordult elő, hogy tizenhat csapat négy kvartettben vívja meg a csoportküzdelmeket. A legjobb négy közé Németország, Csehország, Anglia és Franciaország jutott. Az elődöntők hihetetlen izgalmakat tartogatott: mindkét összecsapás tizenegyesekkel dőlt el. A négy kulcsjátékosát és a lázas Patrik Bergert nélkülöző csehek legyőzték a két évvel későbbi világbajnokot, így bejutottak a döntőbe. A másik ágon a hazai pályán játszó Anglia és Németország csatáját utóbbi nyerte, miután 1-1-es döntetlent követően szintén tizenegyesekre került sor. A hatodikat Southgate kihagyta, a másik oldalon viszont Möller berúgta, így a németek lettek a csehek ellenfelei. A döntőben a felépülő Berger szerezte meg a cseheknek a vezetést, ám Oli Bierhoff kiegyenlített. Következhetett a ráadás, amelyben a hirtelen halálként is titulált Aranygól döntött. A találatot szerző Bierhoffra azóta is hősként tekintenek Németországban. A rossz nyelvek szerint azonban Berti Vogts szövetségi kapitány felesége tanácsára vitte magával Angliába az akkor 28 éves Bierhoffot.

A magyarok: a mieink az Izland, Törökország, Svédország és Svájc alkotta csoportból nem jutott el a szigetországi döntősorozatra.

Az Eb álomcsapata: Andreas Köpke, Laurent Blanc, Marcel Desailly, Matthias Sammer, Paolo Maldini, Paul Gascoigne, Karel Poborsky, Dieter Eilts, Alan Shearer, Hristo Sztoicskov, Davor Suker.
Az Eb gólkirálya: Alan Shearer (Anglia, öt találattal)

2000, Belgium és Hollandia
Európa-bajnok: Franciaország (aranygóllal)

A első közös rendezésű kontinensbajnokság. A várakozásnak megfelelően beigazolódott a papírforma, és a világbajnok Franciaország hódította el az Európa-bajnoki trófeát. Spanyolországon és Portugálián át vezetett az út a döntőig a franciák számára, ahol egy másik mediterrán nemzeti csapat, az olaszok vártak Zidanékra. Bár Delvecchio révén az azzurik szerezték meg a vezetést, a rendes játékidőben utolsó pillanatiban Wiltord kiegyenlített, a ráadásban pedig Trezeguet juttatta Európa trónjára a franciákat.

A magyarok: az Azerbajdzsán, Portugália, Lichtenstein, Románia és Szlovákia alkotta kvintettből ismét lemaradtunk a kontinensbajnokságról.

Az Eb csapata: Francesco Toldo, Laurent Blanc, Fabio Cannavaro, Paolo Maldini, Lilian Thuram, Patrick Vieira, Zinedine Zidane, Luis Figo, Edgar Davids, Patrick Kluivert, Francesco Totti.
Az Eb gólkirálya: Patrick Kluivert (Hollandia, öt találattal)

2004, Portugália
Európa-bajnok: Görögország

A nyitó- és a zárómérkőzést is a portugálok és a görögök játszották, és mindkét csatából a hellének jöttek ki győztesen, megnyerve ezzel a háborút, azaz az Európa-bajnokságot. A többek között Figo, Maniche, Deco, vagy épp a fiatal Cristiano Ronaldo nevével fémjelzett házigazdáknál Hariszteasz góljával bizonyultak jobbnak a csapategységből kiváló érdemjegyet szerzett görögök.

A magyarok: ezúttal sem volt esélyünk túljutni a selejtezőkön, ahol Svédország, San Marino, Lettország és Lengyelország volt az ellenfél.

Az Eb csapata: Petr Cech, Traianosz Dellasz, Ricardo Carvalho, Giourkasz Szeitaridisz, Gianluca Zambrotta, Maniche, Pavel Nedved, Teodorosz Zagorakisz, Milan Baros, Cristiano Ronaldo, Wayne Rooney.
Az Eb gólkirálya: Milan Baros (Csehország, öt találattal)

2008, Ausztria és Svájc
Európa-bajnok: Spanyolország

Mindig esélyesek, soha nem nyernek: nagyjából ez volt a spanyol válogatott mottója a világversenyeken. A hispánok a selejtezőket általában félgőzzel, centikkel a "léc" fölött vitték, hogy aztán rendre becsődöljenek a tornán, a döbbenetes mennyiségű klasszis játékosuk ellenére. Ezúttal nem: Luis Aragones egy parádés és domináns futballt játszó együttest rakott össze, még azelőtt, hogy Pep Guardiola szupercsapatot csinált volna a válogatott magját alkotó Barcából. Xavi, Iniesta, Villa és a brazilból spanyolosított Marcos Senna vezérletével az ibériaiak az elődöntőre érték el a csúcsformát, akkor mesés játékkal küldték haza az addig üde színfoltként emlegetett oroszokat, majd a döntőben leckét adtak az Eb-n villogó, izgalmas, fiatal német válogatottnak labdatartásból, taktikus játékból - miután Torres egy parádés, végül győzelmet érő góllal vezetéshez juttatta Spanyolországot.

Magyarország pályázott a kontinenstorna megrendezésére, ám elbukott, így selejteznie kellett. A kvalifikációs sorozat végül csúfos kudarccal zárult: Görögország, Törökország, Norvégia, Bosznia és Moldova mögött csak a hatodik lett a csapat.

Az Eb csapata: Iker Casillas, Philipp Lahm, Carles Puyol, Carlos Marchena, Jurij Zsirkov, Luka Modric, Marcos Senna, Xavi Hernández, Hamit Altintop, Andrej Arsavin, David Villa
Az Eb gólkirálya: David Villa (Spanyolország, négy találattal)

 

FORRÁS:http://richpoi.com/cikkek/sport/a-labdarugo-europa-bajnoksag-tortenete.html

Címkék: eb foci sport

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Tóth Lajosné írta 1 hete a(z) Linkajánló fórumtémában:

A kutatáshoz: https://aktakaland. wordpress....

Tóth Lajosné írta 2 hete a(z) Templomi rovat fórumtémában:

Miseszándék: 2020.01.05. Farkas László, édesapa és ...

Tóth Lajosné írta 4 hete a(z) Kézimunka csoportnak fórumtémában:

Horgolt háromszög alakú sál: https://www.youtube...

Tóth Lajosné 4 hete új képet töltött fel:

Dscn6177_2111553_5694_s

Tóth Lajosné 4 hete új képet töltött fel:

Dscn6202_2111552_9529_s

Tóth Lajosné 4 hete új képet töltött fel:

Dscn6179_2111551_2221_s

Tóth Lajosné 4 hete új képet töltött fel:

Dscn6199_2111550_9472_s

Tóth Lajosné 4 hete új képet töltött fel:

Dscn6210_2111549_4924_s

Tóth Lajosné 4 hete új képet töltött fel:

Dscn6155_2111548_7678_s

Tóth Lajosné 4 hete új képet töltött fel:

Dscn6183_2111547_8641_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu