Az új rendszerben 37 év szolgálati idő szükséges egyáltalán ahhoz, hogy valaki korábban mehessen nyugdíjba, de hogy mennyivel kap kevesebbet, nem függ a szolgálati idő hosszától. Az számít, hogy a nyugdíj megállapításakor a nyugdíjba vonuló életkora mennyivel alacsonyabb az öregségi nyugdíjkorhatárnál. A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre ártalmas munkát végzők a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén korkedvezményben részesülnek. (2006 -tólkorkedvezményre jogosító időt csak az szerezhet az egyéb feltételek fennállása esetén, aki után a foglalkoztató a rá vonatkozó külön járulékot is megfizeti.)

Az a férfi, aki legalább 10 évet és az a nő, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosító munkakörben, valamint az, aki legalább 6 éven át magas nyomású légtérben dolgozott, 2 év korkedvezményben részesül. További 1-1 év korkedvezmény jár minden újabb, korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött 5, 4 illetve 3 év után. (az előbbi felsorolás sorrendjében).2010. december 31-ig lehet jogosultságot szerezni a  2006. december 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint. Ezt követően új szabályozási kötelezettséget ír elő a törvény.

A nyugdíj összegét a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek (jövedelmek) átlagából számítják a szolgálati (biztosítási ) idő függvényében meghatározott skála szerint. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet – általános szabályként – az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig elért nyugdíj járulékköteles keresetekből, jövedelmekből kell megállapítani. A beszámítandó keresetek időszaka évről-évre egy-egy évvel meghosszabbodik, igy a nyugdíj fokozatosan a teljes életkereset alapján kerül kiszámításra.

Az egyes években elért kereseteket 2013. január 1. előtt nettósítani kell. 2008. január 1-től a nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét a következők szerint kell kiszámítani: az 1987. december 31-ét követően és 2013. január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint számított egészségbiztosítási járulék összegével, továbbá az ezek után fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével kell csökkenteni. A nyugdíj összegének kiszámítása során a nyugdíjazást megelőző év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (valorizálás). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valakinek 2010-ben állapítják meg a nyugdíját megállapítás esetén az 1988. és 2008. évek közötti keresetek a 2009. évi keresetek szintjére kerülnek emelésre.

Átmenetileg érvényes egy degresszív keresetszámítási szabály is, amely szerint, ha a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset egy meghatározott határösszeg feletti, az átlagkeresetnek – sávonként csökkenő – része vehető figyelembe a nyugdíj kiszámításánál. Az alkalmazandó sávhatárok évente a nyugdíjtörvény szerint emelésre kerülnek, ez biztosítja, hogy a jövedelmek degresszív beszámítása fokozatosan megszűnjön. A jelenlegi szabályozás szerint a 2009. december 31-ét követő és 2011. január 1-jét megelőző időponttól megállapított saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkeresetből 289.000,-forint számítható be teljes összegben (2009. évben ez a határösszeg 258.000,-forint volt).

Az ezt meghaladó részből pedig:

• 289.001 – 328.000 forint közötti átlagkereset 90 százalékát,
• 328.001 – 370.000 forint közötti átlagkereset 80 százalékát
• 370.000 forint feletti átlagkereset 70 százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

A nyugdíj mértéke 2013. január 1. előtt 15 év szolgálati (biztosítási) idő esetén 43 százaléka a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló átlagkeresetnek. Tizenöt évnél hosszabb biztosítási idő esetén ez évenként két százalékponttal emelkedik 25 évi szolgálati időig, amikor 63 százalék; utána 36 év szolgálati időig évente 1 százalékponttal emelkedik, mértéke 36 évnél 74 százalék, a 36 év feletti szolgálati évek után 1,5 százalékpontos a növekedés, a 40 év feletti szolgálati évek esetében pedig 2 százalék a mértékemelkedés.

Nyugdíjrendszerünkben létezik az ún. minimum nyugdíj fogalom. Ez csak a teljes (legalább 20 év szolgálati idővel megszerzett) nyugdíjra vonatkozik. Összegét évente állapítják meg, 2008. január 1-jétől az öregségi nyugdíj legkisebb összege 28.500,-Ft . Ha azonban a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset olyan alacsony, hogy nem éri el a nyugdíjminimum összegét, ez esetben a havi átlagkereset 100 %-a lesz a nyugdíj összege.

 Azok számára, akiknek 2013. január 1. előtt az ún. vegyes rendszerből – tehát magánnyugdíjpénztári tagság esetén – nyugdíjat állapítanak meg, az azonos szolgálati idővel és keresettel rendelkező, de kizárólag a társadalombiztosításban résztvevő biztosított ellátásának 75 százalékát kapják társadalombiztosítási nyugdíjként. (Ezt egészíti ki a kötelező magánnyugdíjpénztártól járó ellátás). Az , aki az öregségi teljes nyugdíjhoz előírt 20 év szolgálati idővel rendelkezik és a reá irányadó korhatár betöltése után, nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 napra szolgálati időt szerzett, nyugdíjnövelésben(bonusz) részesül. Ennek mértéke minden 30 nap után a nyugdíj 0,5 százaléka.

2007. április 1-jét követően a nyugdíj mellett munkát végzők már nyugdíjjárulékot is kötelesek fizetni a keresetük után. Ennek ellentételezéseként a nyugdíjat minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,5 %-ával – kérelmére – növelni kell.

http://adozona.hu/tb_nyugdij/20100929_nyugdij_elorehozott_nyugdij_oregsegi_nyug.aspx