A Szuezi-csatorna a világ egyik legfontosabb útvonala, amely átvágja a Szuezi-földszorost, és így csaknem felére rövidül az Európából az Indiai-óceán környékére vezető vízi út. A csatorna gondolatával már az ókorban is foglalkoztak, sőt két alkalommal el is készült. Kr. e. a XV. században - férje halála után - Hatsepszut ült a fáraók trónján. Illatszereit keletről szállították a karavánok a sivatagon át, a rablók azonban gyakran elvették az értékes árut. Lényegében ezért rendelte el Hatsepszut a csatorna megépítését, bár fontosabb célokra is használták: azon szállították a rézércet délről Egyiptomba.

A csatornát állandóan tisztítani kellett volna, mert a gyakori homokviharok miatt egyre keskenyebb lett. A tisztítást azonban elmulasztották, ezért a vízi út kiszáradt. Újabb csatornát majdnem ezer év múlva, 612-ben kezdett építeni II. Nékó fáraó. A munkát azonban abbahagyták, részben azért, mert a birodalom már gyenge volt ilyen hatalmas ilyen hatalmas feladat végrehajtására, részben azért, mert a jósnők kedvezőtlen jövőt mondtak. Többszöri próbálkozás után végül Dareiosz perzsa király fejezte be a csatorna építését, amely így több mint két évszázadon át szolgálta ismét a kereskedelmet. Lassan azonban ez is eliszaposodott, a karbantartására nem fordítottak gondot, mert Egyiptom a Római Birodalom része, a kereskedelem iránya pedig Itália lett. Nem fűződött nagyobb érdek ahhoz, hogy ez az út megmaradjon.

Majdnem két évezred telt el, mire új csatorna készülhetett. Az ókori csatornák után Szueznél sokáig nem építettek újat. A kereskedelem fellendülésével szükség lett volna rá, a XVII. században elkészült terv azonban azt mutatta ki, hogy a Vörös-tenger szintje kilenc méterrel magasabb, mint a Földközi-tengeré. Ezért attól féltek, a Vörös-tengerből annyi víz kerülne a Földközibe, hogy a környékén katasztrófát okozna, és lemondtak a csatornáról. A számítás hibás voltát csak a múlt század közepén derítették ki.
Lesseps Ferdinánd kapott engedélyt az építésre. A vállalkozás csaknem megbukott, mert az ásást kézi erővel akarták végezni. Mivel a sivatagban nem volt megfelelő víz, szállás és ellátás, a munkások egy része elpusztult, a többi része elmenekült. Édesvízi csatornát kellett építeni, majd kotrógépeket hozattak, és az akkor modernnek számító eszközökkel több mint tíz év máltán végezetek a munkával.

A csatorna 1869. november 17-én nyílt meg. Az izraeli-arab háború után, 1967 és 1975 között a vízi út zárva volt, azóta újra használható. Iszmail pasa a megnyitóra megrendelte Verditől az Aida című operát. Verdi csak 1870 végére készült el. A díszleteket a porosz-francia háború miatt nem tudták elszállítani Párizsból, így a bemutatót csak 1871. december 24-én tartották meg.

Forrás:http://hgabriella.blogspot.com/2011/03/erdekesseg_22.html