Barbacs oldala: Érdekességek a nagyvilágból: Selyem vasút

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1076 fő
  • Képek - 16451 db
  • Videók - 4740 db
  • Blogbejegyzések - 637 db
  • Fórumtémák - 62 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,

Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1076 fő
  • Képek - 16451 db
  • Videók - 4740 db
  • Blogbejegyzések - 637 db
  • Fórumtémák - 62 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,

Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1076 fő
  • Képek - 16451 db
  • Videók - 4740 db
  • Blogbejegyzések - 637 db
  • Fórumtémák - 62 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,

Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1076 fő
  • Képek - 16451 db
  • Videók - 4740 db
  • Blogbejegyzések - 637 db
  • Fórumtémák - 62 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,

Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


Európát és Ázsiát nemsokára új vasút köti össze a Kaukázus déli részén. Vágyálmok tárgya, viszályok forrása a Selyemút modern megtestesülése.

Írta Brett Forrest, fényképezte Alex Webb

A dinamitot Ankarából hozzák. úgy Két napig tart, mire a tíztonnányi robbanóanyag a helyszínre ér. A teherautó óvatosan araszol fölfelé Törökország északkeleti hegyei között. A felhőn átszüremlő napfény pászmái tengernek mutatják a távoli jégmezőket. Új vasútvonal épül ezen a tüneményesen szép, ugyanakkor félelmetesen zord, havas tájon. Arslan Ustael az alagút bejáratánál várja a szállítmányt. Megesik, hogy éjszaka mínusz 40 fokra hűl a levegő. Csontig hatol a fagy. Arslan szemléletes példát említ: ha sercint egyet, gyakran már a levegőben jéggé fagy a nyála. Harminc-egynéhány éves lehet, a törökök szokásos jó kedélyét még a dermedt hegyek között sem veszíti el. Irdatlan vulkáni kőzettömegben nyitnak majd utat a dinamittal. Arslan azért is örül, mert tudja: ezzel a munkával egész további pályafutását megalapozhatja.

Grúzia Vízelvezető árkot ásnak a kubikosok Ahalkalaki és a török határ között, a frissen épített pályatest mellett.

A Baku–Tbiliszi–Kars vasutat (BTK), népszerű nevén a Selyemvasutat építi az ifjú mérnök. A vaspálya a Kaszpi-tenger olajban gazdag partvidékét köti majd össze Törökországgal, és rajta keresztül egész Európával. Elképzelni is nehéz, hogyan tudták átverekedni magukat a környék hegyein a régi utazók. Égbe nyúló szirtek, a Kaukázus kevély vonulatai keresztezik a Fekete- és a Kaszpi-tenger között húzódó 1200 kilométer széles vidéket. Itt készül majd el Arslan Ustael alagútja. Mielőtt az Orosz Birodalom bekebelezte, a Kaukázus fontos színtere volt az Európa és Ázsia közötti kereskedelemnek, még a hajdani Selyemút is érintette. A kelet–nyugati áruforgalomnak azonban mérhetetlen akadályokat kellett legyőznie.

A Fekete-tenger felől keletre tartóknak évszázadokon át föl kellett hajózniuk az Azovi-tengeren és a Don folyón, aztán csónakostul- rakományostul át kellett vágniuk a sztyeppén, végül a Volga vizén leereszkedve érkeztek meg a Kaszpi-tengerhez. Az utazás és áruszállítás csak akkor lett könnyebb, amikor a 19. században az oroszok vasutat építettek a térségben.

A Selyemvasút új fejezetet nyit a Kaukázus történetében. A Szovjetunió 1991-ben széthullott, a függetlenné vált dél-kaukázusi köztársaságok – Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán – újra önállóak lehettek. Sok világcég érdeklődését fölkeltették a Kaszpi-tenger alatt és mellett húzódó gazdag kőolaj- és földgázmezők. Tolongtak a befektetők, mindenki csővezetékeket akart építeni a hegyeken át, hogy az értékes energiahordozókat elszállíthassa Európa piacaira. A csőhálózat már üzemel, most a vasútépítőkön a sor, hogy friss lendületet adjanak a kelet– nyugati kereskedelemnek. Az új vonalon európai árut visznek majd keletre, és kőolajszármazékokat nyugat felé, a Kaukázuson át.

A vasút sokaknak ad munkát. Ingázó grúz asszonyok, reggeli életkép az állomáson. Ütött-kopott vasúti kocsikban zötykölődnek majd kifelé a fővárosból, s jutnak el a szomszédos Rusztaviba. nagyít>>


A 2012-ben átadandó pályarendszer Bakut, Azerbajdzsán fővárosát kapcsolja össze a Kaukázus délnyugati csücskében fekvő török kereskedővárossal, Karsszal, és áthalad a grúz fővároson, Tbiliszin. Törökország részvétele már új erővonalakat jelez a gyakran Oroszország hátsó udvarának tekintett térségben. A török–grúz–azeri együttműködés első nagyszabású, látványos eredménye a Kaszpi-tenger fekete aranyát a Földközi-tenger partjára elszállító, 2005-ben fölavatott Baku–Tbiliszi– Ceyhan csővezeték (BTC).

Az épülő vasút is a három ország vállalkozása; közös szomszédjukat, Örményországot ezúttal is kihagyták az üzletből. Akárcsak a csővezeték, az új vasút is alternatívát kínál az Oroszországon át vezető északi, és az Iránt átszelő déli útvonallal szemben. A több mint 600 millió dolláros költséggel számoló építkezés bizonyára föllendíti majd az érintett országok gazdaságát, átformálja népük életét, kilátásait, illetve körmönfont módon érvényesíti a felek geopolitikai érdekeit – természetesen aszerint, hogy milyen szempontból nézzük az eseményeket. Márpedig tény, hogy a szempontok hirtelen változhatnak ezen a tájon.

Baku mellett a szovjet idők hagyatéka, rozsdás olajkút és más avítt ipari berendezések csúfítják a tájat.
Arslan Ustaelnek, a török–grúz határon épülő alagút főmérnökének mást jelent a vasút: hosszú magányt. Barátnője a sokkal barátságosabb klímájú Trabzonban lakik a Fekete-tenger partján. Nem követte párját: borzadt a gondolattól, hogy két évig a Kaukázusban kell élnie. Arslan nagyot sóhajt, megkavarja a teáját. Hiába, a férfinak olykor keserves döntéseket kell hoznia.

Cigarettafüst üli meg a kantint. Tévét néznek, távoli, napsütötte stadionban labdát kergető játékosokat bámulnak az alagút porával lepett munkások. Odakint újabb hóvihar készülődik. Az első világháború idején 90 ezer török katona várta itt az oroszok támadását. „Volt, aki megfagyott, mielőtt elsüthette volna a puskáját” – meséli Arslan. Nemsokára veszi a sisakját, kilép az ajtón. Háromórás váltásban dolgoznak éjjel-nappal.

Azon is hatalmas erőbedobással munkálkodik Törökország, hogy fölvételt nyerjen az Európai Unióba. Fölháborítónak tartja, hogy a gazdasági értelemben nála sokkal elmaradottabb, az övénél súlyosabb korrupcióval viaskodó Bulgária és Románia már csatlakozhatott. Ők, a hű Hidegháborús szövetségesek és NATO-tagok, pedig talán soha nem kapnak meghívót az EU-ba. „Már csak a tisztesség kedvéért is fölvehetnének bennünket. Hisz Törökország már két évszázada a Nyugathoz igazodik” – szögezi le N. Ahmet Kuşhanoğlu, a török közlekedési minisztérium vasútügyi vezetője.

Mert nélkülözhetetlenné akarta tenni magát a Nyugat szemében, Törökország kelet felé is körbenézett. Attól kezdve, hogy 2013-ban megnyílik Isztambulban a Boszporusz alatt átvezető Marmaray alagút, a Bakuból útnak induló szerelvények akár a messzi Londonig eljuthatnak. „Egész Európát kiszolgálhatja majd az új vasútvonal” – fejtegeti büszkén Kuşhanoğlu.

Törökország nemrég közvetlen keleti szomszédjával, Örményországgal is megpróbálta rendezni kapcsolatát. Ez nem járt sikerrel. Ennek okairólés még nagyom sok minden másról is beszámol a Magazin 26 oldalas cikke.

Forrás:National Geographic Online

 

Címkék: selyem vasút törökország

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu