A legendás Szent Balázs napja február harmadika. A hagyomány szerint örmény  származású püspökvolt, aki vértanú lett.. Számos csodája ismeretes. A legismertebb ez: egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldoklott. A szent megáldotta a fiút, és eltávolította torkából a szálkát. Szent Balázs ezért legfőképpen a torok, védőszentje. Az ápolók ilyenkor parázsra vetett alma héjával füstölik meg a betegeket, hogy a betegséget, fájdalmat elűzzék.

Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra.
Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg - fején papírsüveggel -, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát.Balázs napján a diákok végigjárták a házakat, ez volt a balázsjárás. A "balázsjáró" ( katonaként viselkedő, az iskolának verbuváló gyermekkíséretével) eleveníti fel a szent történetét. Talán azért a katonai kíséret, mert a püspököt katonák kísérték a kivégzésére, és azokat a katonákat is tanította, térítette.

Szent Balázskor mint Szent Gergely napján,  az iskolába toborozták a gyerekeket. Emlékezzünk, a közoktatás ekkor még álom sem volt!

A balázsjárók . végigjárták a házakat vasnyársat tűztek a szoba közepére, azt énekelve körbetáncolták, s kérték a ház asszonyát, hogy a tűzzön nekik a nyársra finomságokat.

BALÁZSJÁRÁS

Valószínű, hogy a balázsolók szerzeményébõl az iskolában csaptak lakomát a diákok, a maradék pedig a tanító szegényes kamráját gyarapította.

A gyermekek természetesen - a finom ajándékokat figyelembe véve -, nagyon kedvelték e szokást.

Ma is él a templomi "torokszentelő" szokás. Ekkor a pap két keresztalakba illesztett vagy összecsavart gyertyát tart a hívek álla alá, s e szavakat mondja: Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.

A képen  Gulyás Béla, Carmelita Nővérek és Petrits József Balázs- gyertyái láthatóak.

Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is nevezték. Bácskában úgy tartják, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést, Baranyában, Szeged környékén is a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.

A szőlősgazdák a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét. Így igyekeztek biztosítani, hogy Balázs megvédje a szőlőket, és szőlőéréskor elűzze a szőlőszemekből lakmározó madarakat.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

 sulinet
 Esztergom Anno