Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!
http://barbacs.network.hu/
Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Barbacs Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!
http://barbacs.network.hu/
Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Barbacs Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!
http://barbacs.network.hu/
Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Barbacs Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!
http://barbacs.network.hu/
Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Barbacs Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
http://kertlap.hu/karacsonyfa/
Karácsonyfa állítás a történelem tükrében Magyarországon. Nem csak karácsonyfa, szaloncukor sem volt a 19. század elején. Karácsonyfa ötletek-ötletes karácsonyfák.
Érdekes információkat tartalmaz Podmaniczky Frigyes, neves politikus naplója és úti beszámolói. Podmaniczky báró német származású édesanyja az elsők között honosította meg a karácsonyfa-állítás szokását hazánkban. 1828-at írtunk ekkor. Egyik első “karácsonyfás” ünnepségére így emlékezik Podmaniczky: “Hat órakor háromszoros csengés hirdette a mi karácsonyfáink megérkeztét. Ekkor megnyílt atyánk nappali terme, s mi gyermekek – öten voltunk – egy, a szoba közepén elhelyezett nagy asztalon mindegyikünk külön megtalálta a karácsonyfáját s az a körül csoportosított különféle ajándékokat…”
19. század közepétől a haladó gondolkodású földbirtokosok hatalmas karácsonyfát állítottak kastélyuk elé, a családtagjaik mellett a parasztjaikat, béreseiket is megajándékozták. A 19. század utolsó felében a karácsonyfára diót, aszalt gyümölcsöket, mézeskalácsot, papírból kivágott díszeket akasztottak. A karácsonyfán elhelyezett apró viaszgyertyák szokása is ebből az időből származik.
Ugyancsak a XIX. század végén terjedt el, hogy szaloncukorral díszítik a karácsonyfákat. Jókai visszaemlékezése szerint családjában az 1870-es évektől díszítették szaloncukorral a karácsonyfát. Kezdetben cukorkákat, csokoládé golyócskákat csomagoltak selyempapírba, vagy színes sztaniolba. A szaloncukrot cukrászok készítették. Az egyik régi papírrojtozó és sztaniolvágó gépet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum őrzi. Közel ezer fajta sztaniolpapírt gyártottak a díszítéshez! A szaloncukrot mintakönyv alapján készítették a kívánt ízűre, majd csomagolópapírt választottak hozzá. A kiszállítást a cukrászinasok végezték, némi borravaló fejében. A századfordulón megindult a cukorka- és csokoládégyárak tömegtermelése.
A háziasszonyok eleinte idegenkedtek a gyári készítményektől, de a fokozatosan javuló minőség, az egyre elegánsabb csomagolás, a széles körű választék népszerűvé tette a gyárilag készült szaloncukrokat. A cukrászdák az egyedi, különleges (marcipános, zselés, gyümölcskocsonyás stb.) szaloncukrokat kezdték árusítani. Manapság divat a jellegzetes kék, bíbor, fehér, arany színvilágú karácsonyfa készítése. A fára hasonló színű díszek, gyöngyök, és hozzáillő, csillogó csomagolású szaloncukrok, gyertya helyett színes izzók kerülnek. A feldíszített karácsonyfa alatt hunyjuk le a szemünket egy pillanatra, és gondoljunk arra: “jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
Milyen karácsonyfát válasszunk?
- Kérdeztük Dr Fekete Szabolcsot, a hobbikertész virágkötő tanfolyamának oktatóját, kertészmérnököt:
ízlések
és pofonok… Nem lehet egyértelműen a voksot semelyik választás mellett
sem lerakni. Úgy gondolom, inkább örülni kell annak, hogy ma több
lehetőségünk van, mint évekkel ezelőtt.
Eshetőség 1.: vágott fenyő.
Kifejezetten erre a célra telepített karácsonyfa-ültetvényekből
származnak. Hazánkban luc, ezüstfenyő, feketefenyő és Nordmann-fenyő a
többségük. Az első és utolsó a legnagyobb mennyiségben fogy, az utóbbi
kettő tőlevelei nem szúrnak. A Nordmann-fenyő levelei csak igen ritka
esetben potyognak le, többnyire ennél a fajnál rászáradnak az ágakra,
így kevésbé szemetel.
Eshetőség 2.: földlabdás fenyő. Ezek a fenyők
is karácsonyfa-ültetvényről származnak, de fiatalon gyökérlabdával
kiemelik a földből a növényeket. Vagy cserépbe ültetik, vagy fémhálóba
és jutaszövetbe csomagolják őket. Mivel a növénynek gyökerei vannak,
öntözni kell, hogy életben maradjon. Vannak kertészetek, melyek
visszaveszik újévben ezeket a növényeket, de mi is kiültethetjük a
kertbe – fagymentes időben akár télen is. Mindenesetre a kiültetés utáni
évben érdemes gyengén árnyékolni őket, nehogy a kevesebb
gyökérmennyiség miatt napsütéses időben megégjenek. A gyökérlabdás
fenyőket ne tartsuk sokáig fűtött helyiségben, mert hajtani kezdenek, és
így már csak tavasszal ültethetők a kertbe. (Igazság szerint a már
meghajtanak, nem sok esély van őket a kertbe kimenteni.)
Eshetőség
3. A műfenyő hosszú évekig, évtizedekig ugyanolyan marad. Ma már
teljesen élethű műfákat is lehet vásárolni, igaz viszonylag borsos áron.
Hosszú távon így is olcsóbbak, mint évente vásárolni egy vágott fenyőt.
Ha emellett döntünk, akkor érdemes egy számunkra tetszetős, természetes
zöld színű, a kijelölt szobának megfelelő magasságú és szélességű
terméket választani. A fenyőillatról egy fenyőággal, vagy karácsonyi
dísszel gondoskodhatunk.
Nekem a legszebb megoldás az, ha a
kültérben egy szép fenyőt feldíszítek, esetleg natúr, sárgás színű
égőkkel is, melyek folyamatosan – játék nélkül világítanak. A karácsonyi
hangulatot ezzel meg lehet teremteni, a szobában egy szép karácsonyi
tűzött dísz, a bejárati ajtón pedig egy kopogtató képviseli a fenyőt és
az illatát.
Trend 2013:
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!