http://richpoi.com
Kodály Zoltán zeneszerző születésének 130. évfordulóját ünnepelte december 16-án a a Google-logója. Ebből az alkalomból a világszerte ismert Kodály-módszert ábrázoló kép volt látható egész nap a keresőoldal logójában.

Kodály Zoltán zeneszerző születésének 130. évfordulóját ünnepli ma a Google-logója. Ebből az alkalomból a világszerte ismert Kódály-módszert ábrázoló kép látható a keresőoldal logójában.

A Kossuth-díjas zeneszerző 1882. december 16-án született Kecskeméten, 1925-től kezdődően kezdett el zenepedagógiával foglalkozni. A néprajzkutató, zenetudós által kifejlesztett Kodály-módszer mára világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában: mindössze a nevelési elveit foglalta össze, és nem épített fel szisztematikus tantervet vagy tanegységeket. Az elveket tanítványaival beszélgetve utólag gyűjtötte össze.

A Kodály-módszer egy zenepedagógiai koncepció, ami Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit foglalja össze. Kodály mindössze a nevelési elveit foglalta össze, és nem épített fel szisztematikus tantervet vagy tanegységeket. Az elveket tanítványaival beszélgetve utólag gyűjtötte össze, miután 1925-től kezdődően zenepedagógiával kezdett foglalkozni.


A Google évek óta rendszeresen a logója átrajzolásával tiszteleg évfordulók és események előtt, több ezer ilyen, doodle-nek becézett grafika volt már látható az oldalon. A legelső az 1998-as Burning Man fesztivál alkalmából készült, aminek nagy rajongója a cég két alapítója, Larry Page és Sergey Brin. Ma már előfordul, hogy egy nap több ünnepi Google-embléma is fut egyszerre, és a látogató ip-címétől függ, hogy melyiket látja. Március elsején például a britek a Szent Dávid-nap, a spanyolok a nemzeti könyvtáruk megalapításának 300. évfordulója, az argentinok pedig a népszerű festőművész, Quinquela Martín születésnapja alkalmából kaptak speciális logót.

Március másodikán pedig Arany János születésének 195. évfordulója alkalmából változott át a Google-logó. Akkor a költő legismertebb alakja, Toldi Miklós volt látható, amint a petrencés rúddal mutatja az utat Buda felé. De többször alakult át a Google-logó 1848 március 15-ére, 1956 október 23-ára emlékezve, illetve köszöntötték már Liszt Ferencet, és a Rubik kockát is. A napi Google-logó mindig meglepetés, előre sosem jeleni be a cég, ki, vagy mi előtt fog tisztelegni, viszont ötleteket szívesen fogadnak emailben a felhasználóktól a proposals@google.com címen.

A Kodály-módszer

Kodály számára meghatározó volt a vidéki népesség egyszerű népzenéje, ami gyűjtőútjaitól kezdve egész életében foglalkoztatta. 1925 előtt működött zenészként, néprajzosként és zenetudósként. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte, és zeneszerzésből szerzett diplomát. 1906-ban értekezést adott ki a magyar népdal versszakszerkezetéről. Zoltai Matrás 1911-ben megjelent Zeneelmélet és összhangzattan című könyvében Kodály Zoltán a zenetanítás céljaként azt jelölte meg, hogy a tanulók megtanuljanak kottát olvasni, abból énekelni, és hallás után dallamot lekottázni.

Kodály Zoltán egy olyan zenepedagógiai módszert fejlesztett ki, amely az embert már óvodás korától zenei készségeinek megőrzésére, továbbfejlesztésére neveli. Ehhez a népzene az alap - a gyermek zenei anyanyelve a népdal legyen -, és a azok az alkotások, amelyek a népzene szellemében keletkeztek. Célja a zenei írás-olvasás elsajátítása volt, és ehhez eszközként a relatív szolmizáció szolgál. Ahhoz, hogy a gyerek később jó zeneértő is legyen, tömegeket akart megmozgatni, aminek legjobb módja a karéneklés, a gyermekkórusok kialakítása.


A módszer úgy működik, hogy a fülnek már ismerős dallamok a kottaolvasást, a lapról éneklést is segítik. Gyakori ismétléssel a hangközök szolmizált elnevezései kitörölhetetlenül rögzülnek az emlékezetben. Ezzel a módszerrel botfülű gyerekeknél is nagy változásokat, fejlődést lehet elérni. A Kodály-módszert a világ számos országában használják a gyerekek zenei nevelésére.

1925 fordulópontot jelentett mind Kodály, mind a magyar zenepedagógia számára. Elképzeléseit egy csapat osztálykiránduláson éneklő lánnyal való találkozás hatására gondolta át. Ez akkora hatással volt rá, hogy ezután mindenütt zenei analfabétákat látott. Ennek a hatására ismerte fel, hogy egy falusi énektanár fontosabb, mint egy operaigazgató, és ettől kezdve vált számára olyan fontossá az egész nép zenei nevelése, mint a zenészképzés. Ettől kezdve kapcsolta össze zenepedagógiai és zeneszerzői képességeit. Abban az időben ugyanis csak a középiskolában tanítottak némi éneket és zenét.

1935-től Ádám Jenővel közösen hosszú távú projektet dolgozott ki a zenetanítás megreformálására az általános és a középiskolában. Új tantervet és tanítási módszertant állítottak össze, új dalokat szereztek a gyerekek számára. Az általuk kiadott könyvek később nagy hatással voltak mind a magyar, mint a nagyvilágbeli ének-zenei nevelésre. 


Kodály elképzeléseit tanítványai terjesztették el. 1945-ben az új magyar kormány elkezdte a bevezetését az általános iskolákban. Az 1948-as iskolareform óta a zenei nevelés az általános iskolán és a zeneiskolán alapul; a szocialista vezetés az egész országban elterjesztette. A zenei általános iskolákban a zenetanítás mindennapos. Az elsőt 1950-ben hozták létre, és akkora sikere volt, hogy egy évtizeden belül még több, mint száz követte.Tizenöt év múlva az ország általános iskoláinak majdnem a fele zenei általános iskola lett. 

A Leo Kestenberg által 1953-ban alapított ISME-n (International Society for Music Educators) a nagyvilág az 1958-as konferencián megismerhette a módszert. 1964-ban a résztvevők első kézből láthatták Kodály erről szóló munkáit. A zenetanárok országszerte bejárták a zenei általános iskolákat. Ezután több országban és kontinensen is bevezették, például az Amerikai Egyesült Államokban változtatás nélkül, Európában átgondolt változtatásokkal. Japánban még ma is alkalmazzák. Az eredeti elképzeléseket a Kodály-társaságok fejlesztik tovább. Ezeket a társaságokat 1975 óta a kecskeméti székhelyű Nemzetközi Kodály Szövetség (IKS) fogja össze, amit az 1973-as, kifejezetten a Kodály-módszerről tartott szimpóziumon alapítottak.

A különféle kutatási eredmények szerint a Kodály-módszer javítja a zenei intonációt, fejleszti a ritmusérzéket, növeli a zenei írástudást, és segíti az egyre bonyolultabb darabok előadását. Emellett fejleszti az érzékelést, a motorikus képességeket és a gondolatok megformálását, ezzel támogatja más készségek, így az írás-olvasás és a matematikai készségek működését is.