A soproni vár földjei közé tartoztak a rábamenti erdőőrök földjei is. Ilyenek voltak Székácson és valószínűleg Gyorón. IV. Béla a Szemere melletti Székács nevű birtokból, amely a királyi erdőőröké volt 1265-ben öt telekre valót adományozott Veszkényi Bertalan fiának, Dénesnek.¹ Ezek a székácsi erdőőrök úgylátszik Gyó-rón is birtokosok voltak, mert 1272-ben egy peres üggyel kapcsolatban a székácsi erdőőrök vitás földjei Gyóró falu határában fekvőnek tűnik fel.²

Sopronban és Gyiróton az udvarnokoknak voltak földjeik. A soproni udvarnokföldeket IV. Béla 1269-ben adományozta oda a soproni polgároknak.³ A gyiróti udvarnokföldeket 1156-ban említik, de ezek valószínűleg locsmándi földek voltak.⁴

Ahogy a soproni királyi várnak is voltak idegen vármegyék területén várföldjei, úgy más várispánságoknak is voltak Soprom vármegye földjén várbirtokaik és várnépeik. Itt eltekintve a locsmándi várispánságtól, amely egész területével a mai Sopron megye délnyugati részét foglalta el, sőt valószínűleg az ausztriai Kirchschlag is hozzátartozott, még a győri, a karakói, a szolgagyőri és a vasvári várispánságoknak voltak itt földjeik.

A győri várispánságnak Dőr faluban, a karakóinak Damonyán és egy Barom helység melletti névtelen földön, a szolgagyőrinek Család faluban és a vasvárinak Kecölön voltak birtokaik.

Dőr falunak, illetve egy részének Győr királyi vármegyéhez való tartozását II. Endre király egyik 1220. évi okleveléből tudjuk, amelyben a Maglóc és a Barbacs nevű soproni várföldeket Osli fiainak adományozza és ezekről a földekről azt mondja, hogy azok határosak Dőr faluval, a győri várjobbágyok földjével.⁵ Kérdés, hogy ezek a győri várjobbágyok nem-e a győri püspök Dőr faluban lakó prae-dialis nemeseinek — akik utóbb az úgynevezett Vecse székben egyesültek — voltak-e az ősei?