A reformtáplálkozások virágkorát éljük. Vannak, akik a vegetarianizmus elkötelezettjei, mások lakto- vagy szemi vegetáriánusnak mondják magukat, de akadnak, akik a nyers koszt vagy a makrobiotika hívei, ám ha az egészségünkről van szó, mind közül a vegán étrenddel érhetjük el a legnagyobb sikereket.

Éltető ételek

Egyre gyakoribbá válnak azok a betegségek, amelyek kialakulásáért a helytelen táplálkozás a felelős. A probléma sajnos a modern kor egyik hozománya, és alapvetően az élelmiszeriparban felhasznált mértéktelen adalékanyagok, mesterséges színezékek, tartósítószerek és állományjavítók felhasználásával kezdődött, majd az állatok nagyüzemi nevelésével folytatódott.

Ez utóbbi ugyanis, a legtöbb helyen még a létfeltételeket sem biztosítja a vesztőhelyre ítélt, éhező és szomjazó állatok számára, akik a magasabb profit érdekében, és természetesen a nagyobb vágósúly miatt növekedésserkentő hormonokat kapnak.

Nem kell sokat találgatni, hogy a hormonok végül hol kötnek ki. Bizony, először az áruházak húsos- és tejespolcaira, onnan pedig egyenesen a tányérunkba, majd közvetlenül a szervezetünkbe kerülnek. Az emberi szervezet ezt a sok mérget képtelen feldolgozni és kiüríteni, ezért egyszerűen megbetegszik.

Az egészségesebb táplálkozás iránti igény miatt egyre többen térünk át a reformétkezésre, de az utóbbi években a vegán étrendet övezi a legnagyobb siker. Ez a lassan 50 éve hódító útjára indult és szigorúan növényi eredetű ételeken alapuló táplálkozási forma, természetesen a húsételeken túl mindenfajta állati eredetű tejet, tejterméket, tojást és tejport, de még a finomított lisztet és cukrot is kizárja az ételeiből.

A különböző adalékanyagokról már nem is beszélve! Persze a hagyományos konyha szerint étkezők most joggal kérdezhetik: vajon a vegánok mit ehetnek, ha szinte minden olyat megtagadnak, ami egy átlagember mindennapjaiban az asztalra kerül?

A válasz egyszerű: mindent, amit ők, csak egy kicsit másként. A vegánok szerint ugyanis nincs olyan megszokott étel, amit ne lehetne elkészíteni növényi alapanyagokból. A különbség csupán az ízekben és a tápanyagtartalomban van. Ez utóbbi azonban jelentős eltéréseket mutat az eredeti ételekkel összehasonlítva. A vegán étrendnek pedig pont ebben rejlik a sikeressége.

Hasznos és tápláló

A táplálkozási tanácsadók szerint a gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek annyi szénhidrátot, fehérjét, zsírt, rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amennyire a szervezetünknek szüksége van, és ezekkel számtalan betegségünk gyógyítható és megelőzhető.

A gabonafélék és hüvelyesek például a legjobb minőségű összetett szénhidrátok, amelyekből a testünk minden egyes sejtje az energiát nyeri. Emellett a gabonák, zöldségek és gyümölcsök nem tartalmaznak koleszterint, csak esszenciális zsírsavakat, amik védik, nem pedig károsítják a szervezetünket.

Ráadásul a növényi rostok elengedhetetlenek a megfelelő mennyiségű cellulóz felhalmozásához, aminek hiányában a bélbolyhok letapadnak, és megnehezítik a létfontosságú szénhidrátok felszívódását. A magasabb rostanyagtartalom emellett egyenletes vércukorszintet biztosít, és csökkenti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

Új ízek, megszokott ételek

A magas olajtartalmú magvak, gabonafélék és csonthéjas gyümölcsök feldolgozásával, mint a mandula, kesudió, szójabab, napraforgómag vagy kókusz, sokféle ízű növényi tejet vagy tejfölt készíthetünk. Bár sokan úgy vélik, a kalcium- és fehérjepótláshoz elengedhetetlen a tehéntej, ám a veszteséggel már nem számolnak. A tejtermékeknél ugyanis a magas fehérjetartalom miatt a szervezet kiüríti a számára felesleges fehérjét, ami a szervezetben távozáskor magához köti a kalciumot, vagyis ahelyett, hogy a kalcium beépülne a csontokba, ,,kimosódik" a szervezetből.

Ezzel ellentétben az olajos magvaknak bár kevesebb a kalciummennyisége, de az lényegesen jobban hasznosul, mint a hagyományos tejben lévő, de a megszokott konyhában található élelmiszerek szinte mindegyike ugyanilyen módon helyettesíthető növényi eredetű összetevőkkel.

A szokványos ízeket kedvelők már a legtöbb nagyáruházban találhatnak húsimitáló termékeket is, mint például a gabonakolbász, a búza- és szójahús, a különböző pástétomok, tofuk vagy növényi joghurtok és sajtok. Mindenképpen érdemes azonban elgondolkozni a tényen, hogy míg a különböző állati eredetű húsfélék 72 órán keresztül panganak az emésztőrendszerünkben, addig a növényi eredetű ételek 24 órán belül kiürülnek.

Kinek ajánlott?

Mivel a vegán receptek egyáltalán nem használnak állati eredetű zsíradékot, tojást és tejterméket, így a tej- vagy tojásallergiában, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek kifejezetten javasolt ez a fajta étrend. De a növényi eredetű ételek és az olajos magvak rendkívül magas kalcium- és ásványianyag-tartalmuk miatt kiemelkedően hasznosak lehetnek a csontritkulásos betegeknél.

Aki pedig fogyni szeretne, szintén nagy sikerrel próbálkozhat a vegán életmóddal, hiszen a növényi rostok és a teljes kiőrlésű gabonafélék kiváló nedvszívó tulajdonságuk miatt, hamarabb teltségérzetet okoznak, ráadásul a kizárólag növényi eredetű táplálékban található cellulóz úgy viselkedik a bélrendszerben, akár egy kis seprű, ami kipucolja a bélcsatornában lévő pangó bélsarat.

A vegán étrend emellett rendkívül hatásos cukorbetegeknek és allergiásoknak, ez utóbbiaknak elsősorban a lúgosítás miatt lenne célszerű növényi alapú étrendre áttérni, hiszen az allergia tüneteit a savasító élelmiszerek (mint a hús vagy a tejtermékek) jelentősen ronthatják.

A vegán étrend emellett a candidás betegeknél is jól alkalmazható, a máj- és epeproblémákkal küzdőknek pedig kifejezetten ajánlott, hiszen a növényi eredetű táplálékok jóval könnyebben emészthetőek, mint a hagyományos ételek. De bárki, aki egészséges és tiszta életre vágyik, fedezze fel bátran a főzés és az étkezés új tudományát, garantáltan megtérül!

Dátum: 2011.09.28. 15:00

Forrás: latte.hu