Sarokfájdalom: mi okozhatja?Gyakori gond, ami kellemetlen ugyan, de csak az esetek kisebb részében áll mögötte komolyabb betegség. A sarokfájdalom általában magától is elmúlik, ám előfordul, hogy nem kerülhető el az orvosi ellenőrzés. Okok és kezelési lehetőségek.

Járáskor testsúlyunk 1,25-szöröse, futáskor már 2,75-szöröse nehezedik a lábunkra. A sarok feladata az, hogy biztosítsa a támasztékot a test súlyának, éppen ezért a sarkunk minden egyes lépésünknél komoly behatásnak van kitéve. Bányai Tamás, az Oxygen Medical ortopéd szakorvosa, sportorvos azt mondja, a fájdalmak jelentős része mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben arthritis, fertőzés, autoimmun- és neurológiai probléma, trauma, csontritkulás és más csont-, illetve több szervrendszert érintő betegség is.

Járási nehézségek. Fény derülhet az okokra

Forrás: sxc.hu

„A legtöbb sarokfájdalom azonban a talpon átívelő vastag kötőszöveti szalag betegsége: ennek a szalagnak fontos szerepe van a talp izmainak és inainak, valamint a láb boltozatának fenntartásában. Amikor azonban túlterheljük, a normális 2-4-ről akár 6-10 milliméterre is vastagodhat: ezt ultrahang- és MRI-vizsgálatok is bizonyítják. Hogyha a szalag okozza a bajt, annak az a legjellemzőbb tünete, hogy reggel, az ágyból kikelve már jelentkezik a fájdalom, ám később mérséklődik – bejáratódik – és csak hosszú álldogálás vagy lépcsőzés során rosszabbodik megint” – magyarázza a szakorvos.

Különösen a tizenéveseknél gyakori a sarok ütődései miatt kialakuló fájdalom. Ebben a korban ugyanis még nem teljesen kifejlett a sarokcsont és könnyebben dörzsölődhet a többi csonton. Ahogy Bányai Tamás megjegyzi, ehhez hozzájárulnak a túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok, a flip-flopok, de az is ront a helyzeten, ha a magassarkú cipő túl korán lesz a fiatalok ruhatárának alapkelléke. A kérdésre, hogy mikor kell a sarok fájdalmával orvoshoz menni, az sportorvos azt mondja, semmiképpen nem hagyható ki a szakrendelés felkeresése, ha sarokduzzanat okozza a kellemetlen érzést, vagy ha zsibbad ez a terület, amit esetleg láz is kísér. „Az már valószínűleg mindenkit orvoshoz küld, ha képtelen a járásra, nem tudja visszafeszíteni a lábfejét, esetleg a lábujjhegyre állás okoz nehézséget. Az előbb soroltak sürgős esetek, de akkor sem árt szakértő tanácsát kérni, ha a sarokfájdalom tovább tart egy hétnél, illetve nemcsak álláskor és járáskor jelentkezik a fájdalom” – sorolja Bányai.

S hogy mit tehetünk otthon a fájdalmak enyhítésére? A pihentetés alapvető, de jó hatású lehet, ha olyan nyújtó gyakorlatokat végzünk, amiben a lábfejünket feszítjük hátra. „Az is eredményes, ha jeges borogatást teszünk az érintett területre 15 percig, de ne közvetlenül a sarkot hűtsük. Fontos, a megfelelő cipő kiválasztása is: ne viseljünk túl magas, illetve sarok nélküli lábbelit, és ne járkáljunk mezítláb kemény talajon. Egyes esetekben jót tehetnek a cipőkben elhelyezhető sarokpárnák és sarokemelők is. Az esetleges túlsúlyunkból is érdemes leadni, mert ha kisebb a terhelés, az a lábunkat is érinti” – ad életmódtanácsokat Bányai doktor.

Akkor, ha orvosi segítségre is szükség van, először általában a már említett kötőszöveti szalag tehermentesítését javasolják a szakemberek, ami talpbetétekkel oldható meg.  Elhúzódó eseteknél – ha nincs ellenjavallat – a helyileg beadott szteroid-injekció, 2-3 alkalommal ismételve, hosszabb időre csökkentheti a tüneteket, ám ez az eljárás a mellékhatások miatt ritkán ismételhető. Időnként jó eredménye lehet a terápiás röntgenbesugárzásnak is, ám ha ez a típusú konzervatív terápiára nem válik be a betegnél minimális beavatkozással a megvastagodott szalag leválasztható a sarokcsontról, ezzel lényegesen csökkentve a panaszokat.