Egy érdekes innováció olcsóbbá és könnyebben elérhetővé teheti a szélenergiát. Csökkentsd a beruházást, spórolj a fémmel és használd a meglévő infrastruktúrát. Ez a mottója annak az innovációnak, amely a lényegesen olcsóbb, új oszlopok nélküli szélturbinát mutatja be.

A szélenergiatermelés világszinten dinamikusan növekszik, a megújuló energiaforrások közül a szélerőművek épülnek ki a leggyorsabb ütemben. A kapacitásnövekedésen kívül az elmúlt 20 évben a szélturbinák méretezése százas szorzóval nőtt, 25 kW-ról 2,5 MW-ra, ma már a legnagyobb egységek elérik a 7 MW-ot. A százas faktorú növekedés az energia árának ötös faktorú csökkenéséhez vezetett. A turbinák méretének növekedése lassította a fordulatszámot, ezáltal drasztikusan csökkentve a kockázatot a madarak számára. Percenkénti tizenkettes fordulatszámnál, vagy öt másodpercenként egy teljes körnél a madarak halálozási aránya közel nullára csökkent.

A szél előnyei vitán felül állnak az olyan fosszilis üzemanyagokkal szemben, mint az olaj és a szén, habár még vannak hátrányok az alkalmazás terén. A felépítmények, a széllapátok és a turbinák a föld egyre fogyatkozó fémkészletére támaszkodnak. Ha a világ energiatermelésének 30 százaléka a szélből származna, akkor a szükséges ritka fémeknél, amelyekre a szektor támaszkodik, ellátási nehézségek jelentkeznének. Mivel a nagyobb tengerszint feletti magasságokban több a szél, ezeken a helyeken a tájvédelmi szempontok is felmerülnek. Az oszlop, ami a forgó lapátot a magasban tartja nem kevesebb, mint egymillió dollárba kerül.

Itt említjük meg, hogy egyébként a tájba illesztésre is vannak megoldások. Erre az egyik legjobb példát néhány éve pont a Szentendrei-szigeten láttam, ahol természetvédelmi területen egy mobiltelefon adótornyot illesztettek úgy a tájba, hogy azt erős fából építették meg, így az egyáltalán nem volt tájromboló. Azt gondolom, hogy a szélerőműveknél is vannak lehetőségek a tájba illesztésre, azonban ez most nem ennek a cikknek a témája.

A drága oszlopokkal kapcsolatban három francia építész talált megoldást, Nicola Delon, Raphaël Ménard és Julien Chopin, akik a nagyrészt a kék gazdaság elvét alkalmazzák, mely kimondja, hogy a fenntarthatóság annak a képessége, hogy alapvető szükségleteket abból elégítsük ki, amink van. A kék gazdaság lényege a fenntarthatóságot támogató szabad hozzáférésű innovációk megvalósítása olyan vállalkozások által, amelyek sok munkahelyet teremtenek.

A világon milliónyi a rendelkezésre álló tartóoszlop. A legelterjedtebbek a rádiótelefonok átviteli oszlopai, melyek közül sokat működtetnek dízel generátorok. A legrégibb oszlophálózat a magasfeszültségű áramátvitel célját szolgálja. Ezeket sokszor a helyi lakosok akarata ellenére építették, akik attól féltek, hogy az elektromos vezetékek közelében lakva növekedhet náluk a rák, különösen a leukémia kockázata. Míg az egészségüggyel kapcsolatos dolgokkal foglalkozó tudományok köre szélesedik, és egyre több kormány hoz óvintézkedéseket, az Encore Hereux (építészeti iroda) és Elioth (a francia losis mérnöki vállalkozás kutatási és fejlesztési ága) áttörést jelentő terve az, hogy a szélturbinákat meglévő oszlopokra helyezzék.

A már meglévő tornyok közel 160 000 mérföldes elektromos hálózat nyomvonalát rajzolják meg keresztül-kasul az Egyesült Államokban. Az oszlopok számát az Egyesült Királyságban 78 ezerre becsülik. Az indiai Környezeti és Erdészeti miniszter úgy sejti, hogy több mint egymillió egység van szerte az országban. További előny a vizuális szennyezés elkerülésén és az építési költségek megtakarításán kívül az, hogy a generátortól a hálózatig szükséges huzalozást egypár méterre lehet csökkenteni a legjobb esetben is több kilométer helyett. A javaslat annyira egyszerű és praktikus, hogy nehéz elképzelni, hogy nem válik majd az energiatermelési mix fő összetevőjévé.

Az Urban Green Energy new yorki cég társult a francia Telekom-óriás Alcatel-Lucenttel, hogy alkalmazza ezt a koncepciót a mobiltelefonrelé-állomásokra, ezáltal szükségtelenné válnak a helyben lévő, dízelüzemanyagra támaszkodó villanygenerátorok. A szélgenerátorok helyben termelt energiát használnak, ami kitűnő lehetőség a mobiltelefon hálózatok számára. Azonban az oszlopok többsége olyan félreeső országrészekben van, ahol nincs igény az energiára, ezért a terv az, hogy a meglévő hálózatba pumpálják a többlet szélenergiát.

A francia oszlophálózat tanulmányozása után arra a következtetésre jutottak, hogy ha az oszlopokat szélturbinákkal látnák el, az további 15 százalékkal járulna hozzá az ország energiaszükségletének kielégítéséhez. Ennyi energia termeléséhez hat atomerőművet kellene építeni, ami több mint egy évtizedig tartana és körülbelül ötször annyiba kerülne, nem számítva az atomhulladék tárolási költségeit, illetve a későbbi rekultivációt.

Ha a meglévő oszlopok használata mellett döntenek, ahol a függőleges tengelyű kis szélturbinák illeszthetők a tartóoszlopok belsejébe, szélvezető rendszerek alkalmazásával tudnák fokozni azok hatékonyságát, például vitorlákkal, amelyek felerősítik, és a generátorokhoz irányítják a szelet. Ezt azután alkalmazhatnák a továbbiakban a meglévő oszlopoknál, valamint ezen túl minden új oszlop tartalmazhatná a régi oszlopoknál bevált újításokat. Olyan szisztéma ez, amely a világon bárhol könnyen alkalmazható lenne – akár a szegényebb, fejlődő országokban is. Talán csak az olyan villamosenergia-szolgáltató cégek hiányoznak hozzá, amelyek elhatározzák, hogy ezt megrendelik, valamint a vállalkozók, akik felszerelik és karbantartják ezt a hálózaton belüli hálózatot.

Mi az amire ugyanakkor azt gondolom nagyon oda kell figyelni ezek megvalósításánál? Az oszlopnak hatalmas erőt kell kibírnia, amikor forog a szélturbina. Fontos, hogy alaposan megvizsgálják az oszlopok szilárdságát és alapozását, és ennek megfelelően méretezzék rá a szélturbinát. Az oszlop erőssége, valamint a szélsebesség alapján a leállást illetve az elfordulást szabályzó eszköz felel a biztonságos üzemelésért és azért, hogy egy nagyobb szélviharban a szélgenerátor ne szakadjon ki a helyéről. Az is elképzelhető hogy egyes már meglévő oszlopok esetében kisebb turbinát lehet csak biztonságosan felszerelni, mint amekkorát az adott területen alapvetően meg lehetne valósítani. Azonban ez a módszer egy olyan olcsó és könnyen megvalósítható energiatermelést tesz lehetővé, amely akár lakossági szinten is széleskörűen alkalmazható lehet, továbbá a szegényebb fejlődő országok energiaellátásában is komoly szerep juthat neki.

http://richpoi.com/cikkek/uzlet_gazdasag/szelenergia-uj-oszlopok-nelkul.html