Barbacs oldala: Szent Márton és a libaól

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1057 fő
  • Képek - 16131 db
  • Videók - 4736 db
  • Blogbejegyzések - 593 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1057 fő
  • Képek - 16131 db
  • Videók - 4736 db
  • Blogbejegyzések - 593 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1057 fő
  • Képek - 16131 db
  • Videók - 4736 db
  • Blogbejegyzések - 593 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1057 fő
  • Képek - 16131 db
  • Videók - 4736 db
  • Blogbejegyzések - 593 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

network.hu

November 11. jeles dátum a népi kalendáriumokban: ekkora híznak meg a fiatal libák, érik meg az újbor, ez az utolsó vásári nap, és ekkor jártak le a munkaszerződések. Kezdődhetetett a vígasság, a püspökfalatról azonban nem illett elfeledkezni!

Elterjedt népszokás Szent Márton napján, november 11-én libát sütni. De miért pont Szent Mártonhoz kapcsolják a lúdat?

Szent Márton és a libaól

A kissé prózainak tűnő ok, hogy a régi paraszti gazdaságokban ekkorra nőtt meg és hízott süthető állapotúvá az "idei", a fiatal liba. A közmondás úgy tartja, "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." Hogy Márton napra igencsak meghíznak a lúdak jól jelzi az elhízott emberekre használt hasonlat: „olyan kövér, mint Szent Márton lúdja”.

Ennél emelkedettebb magyarázat Szent Márton tisztelete. A legenda szerint, amikor Szent Mártont Tours püspökévé akarták szentelni, a szerény természetű férfiú elrejtőzött rajongói elől egy libaólba, ám hollétét a gágogó libák elárulták. (Köztudott, hogy a lúd nemcsak konyhai felhasználásra és paplanfeltöltésre, de házőrzésre is alkalmas.)

A népszokás Franciaország egyes régióiban is ismert, Párizsban például a Saint-Martin-des-Champs apátság közelében egy egész utcát elfoglaltak a libasütők, akiknél készen vehették meg a csemegét a lusta vagy sütőkemencével nem rendelkező háziasszonyok. Az utca most is megvan, de egy nyelvi félreértés következtében ma már Medve utcának nevezik, de medvét nem sütnek benne.

A lúdsütést az angolok ismerik, ám ők mindent másként csinálnak, mint a kontinens lakói: ők Szent Mihály napján sütik a libát, állítólag azért, mert amikor nagy győzelmet arattak a spanyol hadiflotta, a "rettenthetetlen ármádia" fölött, éppen Mihály napja volt, és Erzsébet királynő éppen sült libát evett, amikor jelentették az örömhírt.

Szent Márton, az időjós

A Márton-napi lúdsütés Magyarországon is elterjedt. A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majorannával, kívül-belül. Befűtik a kemencét, és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben betolják a libát. Szép pirosra, ropogósra sütik. Amikor elkészült, kiszedik, fatáblára fektetik és feldarabolják.

A melle csontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie az állatnak, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a mellcsontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha a mellcsont fehér; kemény, havas tél várható. Ha szürkés, akkor latyakos, enyhe télre kell számítani.

Ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja.

Szent Márton, a borász

Márton az új bor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az új bor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

Márton napján rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. A néphit szerint Márton napján kell lezárni a gazdasági évet. A munkaszerzõdések eddig a napig szólnak, ekkor hajtják be a jószágot, és ekkor számolnak el a pásztorok. Az utolsó piaci nap is ekkor van az évben.

A püspökfalat és a Márton-napi álmok

A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részébõl. Innen ered „püspökfalat” szavunk is.

Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következõ évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Aki Márton napján csak répát eszik, ágyba vizelõ lesz.

Márton, a pannóniai származású szent


Az ifjú Márton még gyermekkorában Paviába került, majd 15 évesen beállt a római hadseregbe. Mint legionárius került a galliai Amiens városába (ma Franciaország), ahol meglátván egy didergõ koldust, köpenyét kettéhasította, majd egyik felét annak vállára terítette. Mint mondják, a koldus maga Krisztus volt, aki még azon az éjszakán megjelent neki abban a köpenyben.

Az ekkor 18 éves Márton a történtek után megkeresztelkedett, s elhagyta a hadsereget, miután a Poitiers-i Hilarius püspök tanítványa lett. Illíriában folytatott missziós tevékenységet, majd remeteként élt a Genovához közeli Gallinaria szigetén. 361-ben visszatért Galliába, és Ligugében szerzetesi közösséget, majd monostort alapított. Késõbb missziós tevékenységet folytatott egész a Duna vonaláig. Ördögűzései és gyógyításai révén nagy népszerűségre tett szert. A nép akaratából 371-ben Tours püspökévé választották. Az irgalmas szívű légionáriusból lett püspök 397-ben halt meg. Temetésének idõpontját a hagyomány november 11-re teszi. Õ volt az elsõ nem vértanú szent.

Kultusza halála után rohamosan terjedt Európa keresztény tartományaiban, így Pannóniában is. Népszerűsége a Dunántúlon nemzedékrõl nemzedékre öröklõdött. Ékes tanúbizonysága ennek a róla elnevezett 7 zalai falu is: Csicskeszentmárton, Kebeleszentmárton (ma Kobilje, Szlovénia), Zalaszentmárton, Muraszentmárton (Sveti Martin, Muraköz), Kutasszentmárton (ma puszta Andráshida és Bagód között), Szentmárton (ma puszta Zalalövõ mellett) és Tótszentmárton.

 

A magyar nép hitvilága, népszokásai, nagyrészt jeles napokhoz kötődnek. Ilyen – sok szempontból is jeles nap - november 11 –e, Szent Márton ünnepe. 
Sok helyen a gazdasági év fontos állomása volt ez a nap. Ekkor hajtották be a jószágot az istállóba, ekkor számoltak el a pásztorok, s Márton-napkor kérdezte meg a gazda a pásztort, hogy marad-e jövőre is? Az elszámoláskor leadott járandóságot néhol Márton adójaként emlegették. A pásztoroknak Rábagyarmaton minden háztól Márton-rétes járt, amelynek összeszedése újévig is eltartott. 
A hosszúperesztegi gazdaasszony azonban azért sütött rétest Márton-napkor, hogy Szent Márton köpenyét kinyújtsa, s így a család ne nélkülözzön és másokon is segíteni tudjon. 
1649-ben Nádasdy Ferenc utasítja pásztorait egy Vas megyei pásztor-céh szabályzatban, hogy Szent Márton napján a régi szokásokat megtartsák…”egy böcsületes személyt magok között bíróvá tenni és megesküdtetni” kötelesek. 
Szent Mártont már a középkorban is a jószág védőszentjeként tisztelték. A Répce – vidéken élő hagyomány szerint disznóvész idején egy pásztor Szombathelyre jött Mártonhoz segítséget kérni. Álmában egy fehér nyírfaágat adott neki a püspök, hogy azzal vesszőzze meg az állatokat, s meggyógyulnak. Ez az eredete a vesszőzésnek nevezett, különösen nyugati megyékben (Vas megyében: Acsádon és Vépen) ismert népszokásnak. A pásztorok frissen vágott, zöld ággal – amely archaikus gonoszűző eszköz – végigjárták a falut, köszöntőt mondva: 

„Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét, 
A szokást nem mi kezdtük, s nem mi végezzük, 
Állataiknak annyi szaporodása legyen, 
Ahány ága-boga van a vesszőnek.” 

A vesszőzés végén a gazdának adták az ágat, s ezzel hajtották ki a következő tavasszal a jószágot először a legelőre.


Csuka László rajza 

Márton napja gonoszjáró, időjós negyvenes nap, rámutató és tiltó-nap is. Göcsej, Baranya és a Mura-vidék lakói szerint ezen a napon nem szabad mosni, teregetni, libatojást ültetni, mert odasiet a „dög” és elpusztul a jószág s ruha helyett az állat bőrét teríthetik ki. 
Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél. Márton-napi esőre fagy, szárazság következik – jósolták meg a Márton-napi időből. Baranyában azt tartották, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. S mivel ez a nap többnyire ködös, azt mondták: „Eljött Márton szürke lovon”, ha havazott, Márton fehér lovon nyargalt.” A bánátiak szerint 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon, viszont a téli időjárás az ellentéte lesz. Ugyanitt a szép, napos Márton-napot és az előtte vagy utána következő meleg napokat Márton–nyarának emlegetik. A karácsonyi időre is következtettek az e napi időből, mert ha Márton-napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárban jár.” 
Ilyenkor előkerül Márton-madara, a holló is, amelyik eddig az erdőben lakozott, most már mindenfelé lehet látni a mezőkön. Márton-napkor libát illik enni, mert „aki ludat nem eszik, egész évben éhezik”, vagy ahogyan Zalalövőn mondják: „aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik.” A Márton-napi lúd fogyasztásának az eredete egy legenda. Márton, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani, a ludak óljában bújt el, de az állatok gágogása elárulta. Ekkor az emberek kérésére elvállalta a püspökséget.
Csuka László rajza 

Az elfogyasztott liba mellcsontja megmutatta, hogy milyen lesz a tél. Azt tartották, hogy a fehér mellcsont havat, esőt jósol, ha vörösesbarna, akkor kemény hideget. 
A Márton-napi lúdból illett küldeni a papnak is. De ha már kellett, akkor a legkevesebb húsú hátsórészt küldték. Innen ered a „püspökfalat ”szavunk. A 18. században a lúd hátulját gyertyapecsenyének is nevezték, mivel falun, tanyán Márton-napján gyújtották meg először este a világosságot adó gyertyát, lámpát, pilácsot. 
A libapecsenyét az e napra már kiforrott újborral megtöltött Márton-poharával öblítették le, megkóstolva, hogy milyen is lett a termés, mert a „bornak Márton a bírája.” A középkorban az ekkor fogyasztott bort gyógyító hatású szentelménynek tartották Magyarországon. Márton-napkor, ahol a templomnak ő a védőszentje, - de máshol is sok helyen – búcsút, bált tartanak.
Csuka László rajza 

Közmondások is őrzik Márton püspök emlékét. „Sok Márton lúdja telt már el azóta” – mondják, ha azt akarják kifejezni, hogy bizony régen történt az eset. A kövér ember olyan kövér, mint Szent Márton lúdja”. Ha egy dolognak többen is hasznát veszik, többek hasznára van, „közjóra világol, mint Márton grammatikája” – a közmondás szerint. 
Nevét falvak, városok neve is őrzi, templomok védőszentje. Kádár, csapó, takács - céhek patrónusa. Keresztnévként is szívesen adták nevét, különösen Kalotaszeg környékén. Márton-napkor aztán az alábbi köszöntő rigmussal kopogtattak be az ünnepelthez: 

„Derő dicső estére 
Sok Szent Márton nevére. 
Mi is tehát tisztelni, 
Jöttünk téged áldani. 

Csillagod tündököljön, 
Míg végórája eljön. 
Végre fuss a mennyekbe, 
Szentek seregébe. 

Kívánunk szép időket, 
Sok számas esztendőket. 
Mely életed vidítja, 
Köztünk tovább újítja.” 

Sokszor érd nevednapját, 
Élhesd boldog óráját, 
Te szép úri házaddal 
És minden magzatoddal.” 

Népi ünnepeinknek, hagyományainknak se szeri, se száma. Szent Márton emlékét úgy is őrízzük, ha vigyázunk arra, hogy jeles napjához fűződő, az emberek iránta érzett szeretetét és tiszteletét kifejező szokások, hagyományok ne vesszenek feledésbe. 

(In: Szent Márton püspök. 316-397. Halálának 1600. évfordulójára. Kiadja a Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság. Szombathely, 1996. 78-82. p.) Dobri Mária 



Csuka László rajza
Márton napjára kiforrt az új bor, ekkor már le lehetett zárni a hordókat

 

 

 

 


National Geographic Online

 

Címkék: lúd szent márton

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Tóth Lajosné írta 1 hete a(z) Templomi rovat fórumtémában:

2018. december hónapban a szentmiséket az alább ...

Tóth Lajosné 1 hete új képet töltött fel:

Holle_anyo_plakat_2084826_6263_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu