Barbacs oldala: Vehrer Adél – Májusfák az Észak-Dunántúlon

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1064 fő
  • Képek - 16373 db
  • Videók - 4736 db
  • Blogbejegyzések - 597 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1064 fő
  • Képek - 16373 db
  • Videók - 4736 db
  • Blogbejegyzések - 597 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1064 fő
  • Képek - 16373 db
  • Videók - 4736 db
  • Blogbejegyzések - 597 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Barbacs Közösségi Oldala közösségi portálján!

http://barbacs.network.hu/ Nagyon sok érdekes dolog vár Rád az oldalon, légy a társunk, állj közénk.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1064 fő
  • Képek - 16373 db
  • Videók - 4736 db
  • Blogbejegyzések - 597 db
  • Fórumtémák - 61 db
  • Linkek - 205 db

Üdvözlettel,
Tóth Lajosné
Barbacs Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Vehrer Adél – Májusfák az Észak-Dunántúlon

Forrás: http://www.polgariszemle.hu/index.php?view=v_article&ID=457&page=1
Májusfák az Észak-Dunántúlon
Vehrer Adél

Megjelent: 2011. szeptember – 7. évfolyam, 4. szám


DR. VEHRER ADÉL PHD, egyetemi docens, Győr, Apáczai János Tanítóképző Főiskolai Kar (vehreradel@gmail.com).
Európa-szerte évszázadokra visszatekintő tavaszünnep kötődik május elsejéhez és pünkösdhöz. E két azonos tartalmú alkalom rítusai hosszú ideig – bizonyos esetekben még ma is – keveredtek egymással, de napjainkra a május 1. hazánkban szinte kizárólagosan magához kötötte a májusfaállítás szokását. Történeti adatok szerint a magyar nyelvterület északi és nyugati részén korábban pünkösd napján is állítottak májusfát. A két ünnep kapcsolatai annyira erősek, hogy nehéz volna eldönteni, melyik naphoz kötődött hagyományosan a vizsgált szokás. Északnyugat-Magyarországon korábban gyakori volt, de ma is előfordul, hogy a május elsején állított fát pünkösdkor döntik ki. A bontás ceremóniái (például fára mászás, kitáncolás) valószínűleg összefüggnek a pünkösdi király választásának ügyességi próbáival.1

A májusfa funkciója
Németh Imre néprajzkutató definíciója szerint a májusfa sudár, a törzsén gallyaitól, esetleg a kérgétől megtisztított fa, amelynek csak a tetején hagyják meg a lombját.2 A májusfa funkciója kettős: egyrészt a természet újjászületésének szimbóluma, másrészt a fiatalok tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke. Tavaszköszöntő és közösségi jelkép funkciója a középületek előtt állított májusfák esetében valósul meg, szerelmi jelkép voltát pedig a lányos ház előtt álló díszes fa bizonyítja. A Veszprém megyei Tótvázsonyon például „Ledöntéskor levágják az ágakat a legények, és a legfelsőt az adja a lánynak, aki állította a fát, tehát szerelmi ajándék.”3 A májusfa jelképezheti az udvarlási szándékot is. Egy Vas megyei, nardai lány így vallott erről: „Az első májusfát, amikor kaptam, sírtam, mert nem szerettem volna, ha az a fiú állítana nekem fát, mert udvarolni akart nekem, de én nem viszonoztam. S szégyelltem, hogy a fa meg ott állt a házunk előtt.”4

A szokás eredete
A 15. századtól kezdve szólnak forrásaink májusfaállításról, de a szokás ennél régebbi. Mint a legtöbb népszokásnak, a májusfaállításnak is van keresztény eredetmagyarázó mondája. Réső Ensel Sándornak a 19. században megjelent első népszokás-gyűjteményében a következőket olvashatjuk: „A májusfáról azt irják, hogy sz. Jakab és sz. Fülöp midőn téritgetni jártak, utitársuk lett Valburga nevü szüz hajadon, ezt ebbeli cselekményért a pogányok tisztátalan személynek nyilvániták, s rágalmazták. A lány azonban, hogy elüzze a gunyolódókat, elővette vándorbotját, letüzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig mult egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszurt bot kizöldült. Ez volt sz. Jakab apostol napja virradójára (május 1-jén). Nőtlen ifjak ez időtől, ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletü hajadonok ablakai előtt felállítani, még pedig ha lehet észrevétlenül.” Erre az eredetmagyarázatra utalhat, hogy néhol jakabfának, jakabágnak nevezik a májusfát.5

A kutatás módszerei
Az ezredforduló utáni májusfaállítás szokását vizsgáltam az Észak-Dunántúlon, ezen belül Győr-Moson-Sopron (54 falu), Vas (52 falu), Veszprém (26 falu), Komárom-Esztergom (9 falu), és Zala (9 falu) megye településein. Összesen 150 községből vannak adataim, 138 településről kérdőívet töltöttek ki adatközlőim. A kérdőív végén lehetőség volt anekdoták lejegyzésére is, az idézetek innen származnak. A kérdőívek kitöltőinek 87%-a 30 év alatti életkorú, legtöbbjük maga is állított vagy kapott májusfát az utóbbi 10–15 évben.

A vizsgált falvak többségében tehát ma is él a májusfaállítás szokása. Mindössze négy olyan település volt, amelyen az utóbbi tíz évben szűnt meg a szokás. Ezek nagyvárosok melletti települések, vagy kapcsolt külvárosok, mint például a ma már Győrhöz tartozó Likócs.

A májusfának több elnevezése is ismeretes, ezek közül a vizsgált települések döntő többségében májusfának nevezik, néhány (összesen 8) Győr, illetve Komárom megyei településen fordul elő a májfa megnevezés, valamint a Veszprém megyei Tótvázsonyban ismerik a maie-pom nevet, melyet a német nemzetiség ma is használ.

Az alábbiakban a feltett kérdések alapján kialakított szempontoknak megfelelően összegzem a kérdésekre adott válaszokat.

Kinek állítanak májusfát?
A májusfának valót a falu legényei éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően, minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé.6 Régen általában minden nagylány kapott májusfát, és nagy szégyen volt, ha valaki kimaradt. Egyes vidékeken a májusfa a nagylányság elismerését jelentette, ezt követően mehetett el a lány bálba, táncmulatságba. A legények közösen állapították meg, kik azok a lányok, akik olyan korba léptek, hogy májusfát kaphatnak. Ma hazánkban az jellemző, hogy többnyire a leányoknak visznek májusfát a legények, de gyakran állítanak középületek, kocsmák, vendéglők elé is.7

A Győrhöz tartozó Ménfőcsanakon az utóbbi 10 évben halt ki a szokás. Itt a 90-es évek elején még „A májusfát a lány udvarlója állította barátaival. Erről tudták a faluban, hogy kinek van udvarlója. A lányok mindig nagy izgalommal várták ezt a napot, mivel büszkeség töltötte el azokat, akiknek reggel, mire felébredtek, állt a fa a házuk előtt. Akinek nem volt májusfája, az szomorú volt, hisz kiderült, hogy nincs udvarlója.”8 A májusfa még ma is elsősorban szerelmi szimbólum. Majdnem minden településen lányos ház előtt állítják a fát (123), ha kizárólag másutt, az sok esetben a szokás kopására, majd fokozatos eltűnésére utal. Jellemző még a kocsma előtt állított fa (58), de a legkülönbözőbb helyeken előfordulhatnak májusfák: sportpálya (12), kultúrház (10), faluközpont (4), faluház (1), bolt (1), köztiszteletben álló személy háza (1), valamint római katolikus imaház (1). Kivételes esetekben kislányok is kaphatnak májusfát: „Sógornőm Újkéren lakik, 3 picike lánya van. A szülők állítanak minden éven májusfát (egyelőre még) a lányoknak, mert szégyen, ahol nincs.”9

Kik állítják a májusfát?
A májusfa szerelmi ajándék voltát bizonyítja, hogy többnyire ma is a lány udvarlója és annak baráti köre állítja a fát a lányos háznál (110 faluban), osztálytársak 1 esetben a Győr megyei Écsen. Sok településen ettől független program, amikor a falu összes legénye összefog, és a kocsma előtt fát állít (58 esetben). Az is előfordul, hogy a kocsma törzsvendégei állítják a fát (Bősárkány, Szany, Vasegerszeg), vagy egyesület 1 esetben: „Koppánymonostoron nem volt régi hagyománya a májfaállításnak, a Monostori Kulturális Egylet 2001-től működteti a helyi művelődési házat, és a környéken lévő hagyományokat szeretnék feleleveníteni, illetve hagyományokat teremteni”.10

Ma már sok településen, ahol a lányoknak állított májusfa kezd kimenni a divatból, helyette népünnepélyt szerveznek, ahol lányok és legények együtt állítják a fát (2 helyen, Tatabányán és a Veszprém megyei Csikvándon), sőt, részt vehet ebben az egész falu népe is. Ilyenkor evésivás, kulturális műsor kíséri az eseményt. Érdekesség, hogy Csornán a helyi MSZP-szervezet állítja a fát, a munkálatokat a párttitkár is figyelemmel kíséri: „A helyi MSZP szervezete a plébánia és a művelődési ház közé állítja a fát. A polgármester irányítja a faállítást.”11

A Sopronhoz tartozó Balfon a Balf Alapítvány megalakulása óta van közös faállítás, körülbelül egy évtizede. Az ünnepséget 2003-ban április 26-án tartották, délután 4 órakor. Felléptek a helyi néptáncosok, a dalárda, versmondók és a balfi Pom-Pom lányok is bemutatót tartottak. Este bál volt, a belépőjegyekből összegyűlt pénzt jótékony célra fordították. A májusfa kitáncolást ugyanitt május 31-én tartották. A program hasonló volt, üde színfoltként jelent meg a Hip-Hop táncműsor és a „sajátos stílusú vers előadás”, valamint a Balfi Majorettek fellépése. Az állításkor ingyen babgulyást, a döntéskor halászlét és sült kolbászt kaptak a program iránt érdeklődők.12

Általában 10-12 fiatalember állítja a májusfát az érintett barátnőjének.
A májfaállítás tehát városi szokás is. A 2004-es győri uniós ünnepségsorozat első eseményeként például májusfát állítottak a város kulturális intézményei és szervezetei a Széchenyi téren, amelyről a helyi napilap is beszámolt: „A több mint 5 méter magas nyárfát a kisalföldi erdőgazdaság szakemberei választották ki és szállították a helyszínre, ahol először ácsok vették kezelésbe. Egyebek között a törzsbe bevésték az „Európa 2004 Győr” szöveget. A fának ezt a darabját később majd kifűrészelik, és emlékül elteszik a jövő számára. Akárcsak azokat az üzeneteket, kívánságokat, amelyeket a feldíszített májusfára kötöttek csütörtökön és kötnek a következő napokban. A leveleken legtöbben békességet, vidámságot kívánnak, a városnak gyarapodást, lakóinak jó munkahelyet és például az unokáknak félelem nélküli jövőt. A májusfához látogatók hétfőig, a lebontásig további megőrzendő üzeneteket, kívánságokat írhatnak a helyszínen.”13

A májusfaállítás menete
A májusfa beszerzése többnyire titokban, lopva történt; a legények ügyességét, leleményességét gyakran próbára tette kiválasztása és kivágása. Általában több kilométer távolságra is elmentek a legények a fáért. Óvatosan, éjszaka hozták, mert ha észrevették, elkergették őket az erdőből. A fát sok helyütt reggelig őrizték, hogy a vetélytársak bosszúból, esetleg a tréfa kedvéért ki ne döntsék.14

A Győr megyei Szanyból így emlékezik vissza egy adatközlő: „Amíg udvaroltam a feleségemnek (4 év), minden évben állítottunk a barátaimmal májusfát. Az egyik éven elég nagy fát vágtunk ki a termelőszövetkezet erdősávjából, és messziről is vittük. A fa olyan nehéz volt, hogy útközben kétszer is levágtunk a végéből, hogy elbírjuk. Még így is nagyon magas fa maradt, melyet csak úgy tudtunk felállítani, hogy a lány apja (későbbi apósom) észrevette, hogy kínlódunk, előjött és adott két létrát, melyek segítségével sikerült felállítani a fát. A szokás még él. Általában 10-12 fiatalember állítja a májusfát az érintett barátnőjének. Az utóbbi időben a májusfa nagysága kisebb, mint korábban, és kevesebb figyelmet fordítanak a feldíszítésére.”15

A vizsgált települések körülbelül felében az erdészettől (77 falu), negyedében magánerdőből (56 falu) lopják a májusfának valót a legények. Elenyésző azoknak a példáknak a száma, amikor vásárlást említenek (19). Előfordul, hogy az erdészet ajándékozza a falu- vagy városközpontban felállított fát (Jánossomorja, Pannonhalma, Vásárosfalu, Vásárosmiske). A Vas megyei Iváncon az önkormányzat ajándékozza a fát. 6 esetben saját tulajdonú fát vágtak ki. A lopást a legtöbb településen elnézik, nem szólnak érte a tulajdonosok, vagy nem tudják kideríteni, kik voltak a fatolvajok.

Ma már a peres ügy vagy a rendőrségi üldözés is előfordul a májusfaállítás kapcsán (Győr megyéből Acsalag, Pannonhalma, Osli, Pér, Rétalap, Rábapatona, Veszprém megyéből Pápakovácsi és Vanyola). Ezekről az esetekről a helyi napilapok is tudósítanak. Pápakovácsiban például peres ügy miatt kb. 20 éve lányoknak nem állítanak fát, csak a kocsma előtt. Osliban a következő eset történt: „2003-ban fiam barátaival májusfáért mentek. A rendőrök lesben álltak. Ahogy elkezdték a fa kivágását, rendőrségi kocsival odajártak. A fiúk elkezdtek futni, a rendőrök autóval üldözték őket. Egyszer csak az erdőben elrejtőztek, és a rendőrök elveszítették a nyomukat.”16

A májusfát a legtöbb vizsgált településen éjfél körül állítják fel a legények (81), de esti (27) vagy hajnali (20) időpont is szóba jöhet. Olyan helyeken, ahol önkormányzat, egyesület vagy művelődési ház állítja a fát, május elsején délelőtt is történhet az esemény (például Koppánymonostoron vagy Tatabányán), vagy akár ettől nagyon eltérő időpontban, például április 25-én Balfon.

Minden vizsgált észak-dunántúli településen földbe ássák a lányos ház előtt a fát, gyakrabban állítják a kerítésen kívül, mint az udvaron. A hely kiválasztásakor figyelembe veszik a villanyvezeték elhelyezkedését, de az is befolyásolja, hogy van-e harapós kutya a háznál. Az esetek többségében nincs általános szabály, hogy portán belül vagy kívül illik a fát állítani.

A májusfa felállítása közben balesetek, tartós sérülések is előfordulhatnak. Győr-Moson-Sopron megyéből írtak le ilyen anekdotákat a kérdőívek kitöltői: Tényőn „1988-ban Burkali Roland tanítványom a haverjaival állította a Delbó Katinak. Átbillentették a kerítésen a fát, megbillent, és két metszőfogát kiütötte.”17 Győr-Ménfőcsanakon „Érettségiző koromban a legtöbb fát mi állítottuk 8 barátommal, Baráthegy, Gyirmót és Koroncón, Csanakon és Ménfőn. Egy éjszaka 9 darab fát loptunk el és vittük a vállunkon! A legnagyobb több mint 13 m-es volt. Reggelre 2 barátomnak begipszelték a vállát (bár egyiket a bagóvári erdő őre verte el…)!”18 Fertődön „Kb. 1981-ben Varga Zoltán Fertőd, Béke u. 51. sz. alatti lakos májusfaállítás közben megsérült. Leszakadt a borosüveg és az arcába esett. Kórházba került. Az egész arca megsérült, még ma is látszik a nyoma. Üres üveget kellett volna tenni, azóta azt is tesznek.”19

A fa fajtája

A települések döntő többségében (91-ben) fenyőből készül a májusfa. További gyakori típus még a nyárból készült (53), de sporadikusan előfordul a nyír, éger, akác, bükk, fűz és a jegenye. Sok olyan település van, ahol fenyőből és nyárból is készülhet a májusfa, mindkettő elfogadott típus. Kombinált típust is említettek néhány helyen (például nyár+fenyő, éger+fenyő, éger+nyár), ezekben az esetekben toldott fákról van szó, egy szép koronájú és egy hosszú törzsű, de különböző fajtájú fát drótoznak össze.

A falvak 53%-ában csak a fenyőből készült májusfa az elfogadott a közösség normái alapján, a községek 23%-ában csak a nyárfa jellemző, míg a települések 7%-ában mindkét típust elfogadják. A falvak 13%-ban a fenyő és a nyár mellett egyéb fafajtákból is készítenek májusfát, leggyakoribbak a nyír, az éger és az akác. Mindezt az 1. ábra mutatja be.

1. ábra: A májusfákhoz használt fafajták


A fa mérete

A fa méretét illetően a múltban egyfajta versengés is kialakulhatott a fiatalok között. Az a legény volt a legkiemelkedőbb, aki a legnagyobb májusfát állította. A lányok is szívesen dicsekedtek a néha bizony nehezen eltakarítható óriási májusfával.20 Győr megyében például „Fertődön, Oslin, Kapuváron szégyen volt, ha később megdőlt a fa a májusi széltől.”21

Nagylánynak, udvarlási szándékkal csak nagy fát illik állítani ...
Ma az egész Észak-Dunántúlon az jellemző, hogy teljes magasságú fát állítanak (121 falu), lehetőleg minél nagyobbat. Ha nem találják elég magasnak, megtoldják. A Győr megyei Ménfőcsanakon nyárból és fenyőből toldott fára emlékeznek, a szanyiak említenek egy nyárból és égerből toldott 20 méteres májusfát, míg a Veszprém megyei Nagygyimóton fenyőből és égerből toldják. Kicsi, 1,5–2 méteres fát is említenek, de ezt inkább kislányoknak állítják a család férfi tagjai (összesen 7 településen, ezek többsége Vas megyei). Nagylánynak, udvarlási szándékkal csak nagy fát illik állítani, kerítésre erősített kicsit nem. Répcelakon például még arra is nagyon ügyelnek, hogy a fa nehogy görbe legyen, mert az „ciki”. „Az udvarló nagy fát állít, az apa vagy testvér a kislánynak a kerítésre lombos ágat erősít.”22

A díszítés

A májusfákat mindig a helyi szokás szerint díszítették a legények, és a legkülönbözőbb dolgokat aggatták rá: selyemszalag, piros kendő, fésű, tükör, alma, cukor, füge, narancs, léggömb, nejlonkendő, harisnya, zsebkendő, virág, üveg bor, hímes tojás, kolbász stb.23

Ma az Észak-Dunántúlon gyakorisági sorrendben a következő díszek kerülhetnek a májusfákra: szalagok (120), borosüveg (87), sörösüveg (49), pezsgő (30), sörösdoboz (9), kis pálinkásüveg (3), kolbász (3), koszorú (Pannonhalma, Lébény), zászló (Sokorópátka, Kisbér), rumosüveg (1), lufi (1), mézeskalács szív vagy huszár (1), papírvirág (1), játékdömper (Lébény), vöröshagyma (Écs), szalmabábu (Csempeszkopács), legénybáb (Ravazd, Kisbér). A díszítmények tájankénti eltéréseket nem mutatnak.

2. ábra: A májusfák díszítése


Különösen Vas megyében jellemző, hogy a májusfára táblát helyeznek, de sporadikusan másutt is előfordul. Általában kicsi fatábláról van szó, amelyre a következő feliratok kerülhetnek:

1. táblázat


A települések többségében leszedik a fa kérgét (80), 56 esetben marad a kéreg, míg 13 faluban csak a kéreg egy részét hántolják le. Zala és Vas megyében jellemző, hogy leszedik a fa kérgét, a legtöbb helyen teljes egészében, Győr, Komárom és Veszprém megyében inkább az jellemző, hogy a fa kérgét meghagyják.

A Májusfa viszonzása

Amennyiben a májusfát szerelmi ajándéknak tekintjük, elvárható, hogy azt a lány megfelelő módon viszonozza a legénynek. Régebben egyes településeken zsebkendőket vagy kalapra tűzhető bokrétákat, máshol pénzadományt adtak a megtisztelt leányok.24Róheim Géza írta le, hogy ha a májusfát eldöntik, ez a szerelem visszautasítását jelenti.25Az ÉszakDunántúlon is előfordult a múltban a májusfa viszonzása, például Barbacson: „Az 1890-ben született nagyanyámtól hallottam, hogy az ő fiatalsága idején (1910 körül) a májusfát kapó lány hímzett zsebkendővel kedveskedett a májusfát állító legénynek.”26

Ma már a viszonzás tárgyi ajándékkal igen ritka esetben fordul elő. A vizsgált települések körülbelül egynegyedében tud arról biztosan a lány, hogy ki állította neki a májusfát. Ha tudja, akkor sem illik ezt jeleznie. Écsen például „A legények nagyon udvariasan, csendben állították a fát, a lányok azért kikukucskáltak az ablakon keresztül.”27 Környén „Elvileg a lány és családja nem tud róla, ha a nagy zajra felébrednek, akkor sem szabad tanújelét adniuk, hogy ébren vannak és tudják mi történik, csak másnap reggel, ha felkel a nap.”28Éppen ezért állításkor viszonzásra sem számíthat a legény a lány részéről. A települések több mint felében az apa kínálja meg az állítókat borral, sörrel vagy süteménnyel. Nagy ritkán előfordul, hogy a lány énekel vagy jókívánságokat mond (Győrzámolyon), Gicen ajándékkal, Vasegerszegen szerelmével viszonozza, 7 településen pedig gyertyát gyújt (a Győr megyei Bakonyszentlászlón, Péren, a Komárom megyei Agostyánban, a Vas megyei Rábapatyon és Vasváron, a Veszprém megyei Csikvándon és Várpalotán). A viszonzás azonban a leggyakrabban a fa kidöntésekor történik.

Ügyességi és erőpróbák
A májusfa állításához vagy döntéséhez különböző legényeknek szóló ügyességi próbák is kapcsolódtak egyes településeken. A Vas megyei Bük községben mesélték, hogy az volt a híres legény a faluban, aki a lehúzott kérgű, magas fára fel tudott mászni, és a tetejéről az üveget le tudta hozni. Többnyire megjárta, mert ha sikerült is felmásznia, az üvegben bor helyett tiszta víz vagy paprikás víz volt.29 Másutt a szappannal jó síkosra kent fa tetejéről az ajándékokat az kaphatta meg, aki elsőnek felmászott érte.30

Különösen nagyszabású mulatságokat rendeztek a középületek, kocsmák elé állított májusfák bontásakor.
Ezeknek az ügyességi próbáknak a nyomai a mai napig fellelhetők az Észak-Dunántúlon. Például „Zánkán olyan szokás is volt, hogy aki fel tudott mászni a fára, segédeszköz nélkül, azé lehetett az üveg pezsgő, bor, sör, egyéb.”31A vendvidéki Apátistvánfalván pedig „A fa állítása után lehetőség van arra, hogy a bátor és vállalkozó szellemű emberek megmásszák és megszerezzék a csúcsán elhelyezett italt. Ehhez tudni kell, hogy ilyenkor a fenyő a kérgezés után még nedvezik, és ezért nagyon csúszik. Így a mászás nagyon nehézkes és sokaknak nem is sikerül.”32

A fakidöntése és kitáncolása
A Nyugat-Dunántúlon a május elsejére felállított fát többnyire pünkösdkor bontották le, ekkor kitáncolták a májusfát. Azokon a településeken, ahol pünkösdkor bontották le a májusfát, az esemény egyben nyilvános játékokkal, versenyekkel tarkított ünnep volt.33Különösen nagyszabású mulatságokat rendeztek a középületek, kocsmák elé állított májusfák bontásakor. Természetesen a májusfa kidöntéséhez nem tartozott mindenütt mulatság, előfordult, hogy titokban szedték le, vagy elszáradásig otthagyták a fát.34

A májusfa kidöntése ma a legtöbb észak-dunántúli településen május utolsó napján (92) vagy vasárnapján (4) történik, de egyes helyeken akár pünkösdig is állhat a májusfa (12), főként Vas megyében fordul ez utóbbi elő. Ekkor többnyire azok a legények döntik ki, akik állították (106). 7 esetben említették, hogy a kidöntés a lány édesapjának vagy testvérének a dolga, 2 faluban a lány barátai ássák ki, míg Vasegerszegen ez a tűzoltók feladata, természetesen a középület előtt álló májusfa esetében.

Az országszerte általános májusfaállítás szokásával szemben csak szórványos adataink vannak a fa kidöntésekor rendezett kitáncolásra. A májusfa körültáncolása szerves része annak az Európa-szerte kimutatható hagyománynak, amely a tavaszi ünnepkör szertartásos táncainak emlékét őrzi.35 A Veszprém megyei Gicen ez a következőképpen zajlott: „Nálunk a májusfát nem kidöntötték, hanem kitáncolták. Délután 5-6 óra körül összegyűltek a legények és elindultak a lányos házakhoz, csoportosan. Az első háztól már a lány is ment velük a következő házhoz, így járták végig a települést. A zenészek meg húzták. Ekkor tudta meg a lány, hogy ki állította a májusfát, mert a legény az édesanyját kérte fel táncolni.”36Sok helyütt a döntést kitáncolás követi még ma is (89), ahol az állító legények, a lány és annak családja vesz részt (65), ritkább esetben a lány barátnői is meghívottak (34). Sok helyütt bált tartanak ilyenkor a falusi kocsmában, ahol a település fiataljai vesznek részt.

Pornóapátin „Amikor kidöntik a májusfát, a fiatal fiúk utána harmonikaszóval nótázni kezdenek a lányos háznál, és ha a háziaknak tetszik a zenélés, akkor beengedik őket a házba és étellel, itallal kínálják őket”.37 A települések több mint felében (80 falu) a lányos háznál vendégelik meg az állítókat. Vásárosfalun például „A fa kidöntésekor a háznál kerti mulatság van, bográcsban főtt pörkölt, sütemény, ital.”38

A fa sorsa

A májusfa döntés utáni sorsa változatos, leggyakrabban tüzelőnek vagy épületanyagnak használják, de mágikus célú felhasználására is van példa. Csornán például a család azzal váltja meg a fát képletesen, hogy „traktát” ad.39 A legtöbb településen eltüzeli a lány családja (105), de az is előfordul, hogy létrát készítenek belőle (8). Gyakori, hogy az állító legények a kiásott fát eladják, a pénzt pedig elmulatják (10). Lehet a májusfából még födémfa (Vanyola), gerenda, deszka (Bogyoszló, Sokorópátka, Pókaszepetk), sátorláb lakodalomkor (Sokorópátka), nyárbúcsúztatókor tűzifa (Vásárosfalu), Barbacson megkapja a kocsmáros, Győrzámolyon pedig előfordult, hogy elültették: „Volt olyan, amikor egy lányos háznál állítottunk és a döntésnél a lány apja a kidöntött fát újra elültette, és megkért minket, hogy segítsünk benne. Ha kizöldült, akkor az azt jelentette, hogy a lányt egy éven belül eljegyzik.”40 Répcelakon berakják az állatokhoz: „A kidöntött fát következő májusig tárolják, 1 év múlva tüzelik el, mielőtt az új fát állítják a lánynak.”41 Vásárosfalun „A lukat meghagyják, és minden év ben ugyanabba teszik a fát. A fát elteszik, nyárbúcsúztatókor tábortűznél szalonnát sütnek rajta.”42

Bűnesetek, perek
A májusfa állítását az évszázadok folyamán számos egyházi és világi rendelkezés tiltotta különféle okból, sokféle magyarázattal. Tiltották, mert megkárosította az erdő vagy a fa tulajdonosát.43 A 20. század második felében a közös erdőkből (erdészet, téesz) bárki büntetlenül vághatta a májusfának valót. A 90-es évektől az erdők nagy részének magántulajdonba kerülésével megnőtt a kivágott fák körüli konfliktusok, feljelentések és perek száma. Szilsárkányban például „Az erdőtulajdonos puskával megfenyegette a fiúkat, ezért otthagyták a fát.”44

Rábapatonán egy újságcikk szerint évente több százezer forintos kárt okoznak a májusfa-kivágások, ezek közül azok a legbosszantóbbak, melyeket kivágnak, majd otthagynak a helyszínen, nem lesz belőlük májusfa: „Szabó József, a Rábapatonai Szakaszmérnökség munkatársa számított a csapatostul érkező ifjakra, akik autóval és biciklivel érkeztek az erdőbe. Hajnali kettőig járőrözött, jó néhány lopást sikerült is megakadályoznia, de reggelre így is rengeteg helyütt nagyon szomorú látvány fogadta. Egy nyírfa ára 10 ezer forint, az idei kár Rábapatonán több százezer forintra becsülhető. A kézi vagy motoros fűrészekkel kivágott, törzsüket hátrahagyott növények döntő többsége a vízügyi igazgatóság felügyelete alatt állt és az államé volt, de akadtak olyanok is, amelyeket magánszemélyek ültettek. Szabó József elmondta: az ügyben már megtették a feljelentést a Győri Rendőrkapitányságon. Jövőre pedig már nehezebb dolguk lesz a vandáloknak, ugyanis kettesével fognak járőrözni, hogy megakadályozzák a lopásokat.”45

A Győr megyei Rétalapon még az eddig leírtaknál is bonyolultabbá vált a falopási ügy, komoly rendőrségi és bírósági ügy lett belőle. A témáról kétszer is írt a helyi napilap, a Kisalföld: „Öt májusfát foglaltak le a bábolnai rendőrőrs munkatársai Rétalapon. Igaz, a tavasz legszebb hónapjának jelképei még ott magasodnak a lányos házak és a kocsma udvarán, mert méretük miatt a rend derék őrei nem tudták őket a bűnjeltárba szállítani. A település lakói felháborítónak tartják, hogy ebből ekkora cirkuszt csinál a fák tulajdonosa, a Bábolna Rt. erdészete.

– Amióta világ a világ, a nyárfát onnét hozzák a fiatalok, ahol megfelelőt találnak. Még a papi erdőből lopottért sem szólt senki. Ezekért a nyamvadt fákért meg ekkora cirkuszt csinálnak – zsörtölődik egy asszony a falu boltja előtt.

– Ráadásul mint a bűnözőket, úgy hurcolták meg a srácokat – vág közbe egy férfi, majd folytatja:

Amióta világ a világ, a nyárfát onnét hozzák a fiatalok, ahol megfelelőt találnak.
– Már május elsején itt keringtek a társaság rendészei és azt lesték, hogy hol látnak fákat. Aztán három nap múlva megjelentek a rendőrök a házkutatási paranccsal és lefoglalták a fákat. Pedig nem érnek annyit, mint amennyibe ez a hercehurca kerül. A rendőrségnek a Bábolna Rt. rendészei jelentették a falopást. Az erdészet főmérnöke, Szendi József a következőket mondta el lapunknak:

– A fiúk elfelejtettek kérni. Pedig ha szólnak, hogy nekik öt nyárfa kell májusfaállításra, akkor ingyen adtunk volna nekik. Mint ahogy másoknak is, akik kértek. Hagyomány ide vagy oda, ők még inkább felháborodnának, ha a házuk udvarából valaki engedély nélkül akarna kivinni egy fát.”46

Az ügy fejleményeiről, szintén a Kisalföld napilap a következőképpen számol be fél évvel később: „Az ügyészség megalapozottnak és törvényesnek találta a bábolnai rendőrök intézkedését a rétalapi májusfaállító fiatalokkal szemben, akiket egyben megrovásban részesített. A Bábolnai Rendőrőrs parancsnoka, Berkes István főhadnagy elmondta, hogy a vizsgálat befejezése után vádemelési javaslattal adták át az ügyet a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségnek. Onnét azonban nem került tovább a bíróságra. Az ügyészség úgy döntött, hogy figyelembe véve a fiatalok megbánását, s azt, hogy kifizették az okozott kárt, elég, ha megrovásban részesíti őket. Ennél súlyosabb ítéletet nem tartott indokoltnak a magas igazságszolgáltatási fórum.”47

A jövő
A kérdőívek kitöltői több esetben fontosnak tartották felhívni a figyelmet a szokás kopására, illetve megszűnésére. Szavaikból úgy tűnik, inkább a szerelmi szimbólum funkció csorbult az utóbbi évtizedben, míg a közösségi, tavaszköszöntő szerep dominánsabbá vált. Sokorópátkán egy fiatal lány a következőképpen ír erről: „Néhány évvel ezelőtt még nagyon sok fiú állított fát a lánynak vagy testvérének. De idén, 2003-ban kb. 4 fa van a faluban a kb. 20-hoz képest. Úgy gondolják, hogy ez a faállítás fárasztó. Idén már én sem kaptam, oka, hogy a régi baráti társaság szétszéledt (elköltöztek, dolgoznak stb.), így 2-3 embernek tényleg kimerítő lenne olyan nagy fát felállítani.”48 Egy pannonhalmi adatközlő szerint a szokás megszűnésének a következő okai vannak: „Egyre kevesebb helyen állítanak májusfát. A mai fiatalok udvarlási szokásai megváltoztak, és már nem kelléke az udvarlásnak a bátorság, a merészség és a férfias mulatozás.”49

Az emberek viszont szívesen vesznek részt közösségi programokon, ahol a májusfaállítás vagy kitáncolás eredeti jelentése már jelentéktelenné válik számukra a kulturális műsorhoz és az ingyen babgulyáshoz képest. Így a májusfaállítás szokása megváltozott funkcióval él tovább a jövőben.

Felhasznált irodalom
Németh Imre–Gergely Katalin: Május elseje. Magyar Néprajzi Lexikon 3., Budapest, 1987.
Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások. Pest, 1867.
24  Tátrai, i. m. 126–130. o. 
25  Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások. Reprint, Szeged, 1990, 281–293. o. 
26  Ak: Dr. Dóczy György; Barbacs (Győr-Moson-Sopron m.); sz. 1947; sgy. 2003. 
27  Ak: Keresztény Lászlóné; Écs (Győr-Moson-Sopron m.); sz. 1924; sgy. 2003. 
28  Ak: Grosz András; Környe (Komárom-Esztergom m.); sz. 1975; sgy. 2004. 
29  Tátrai, i. m. 126–130. o. 
30  Józsa, i. m. 1–2. o. 
31  Ak: Geiszler Zsuzsanna; Ják; sz. 1982; sgy. 2003. 
32  Ak: Szvétecz Imre; komáromi lakos; szül. Apátistvánfalva (Vas m.) 1972; sgy. 2004. 
33  Tátrai–Karácsony. i. m. 108–109. o.; Németh, i. m. 506–508. o. 
34  Tátrai, i. m. 126–130. o. 
35  Pesovár Ernő: Májusfa-kitáncolás. Magyar Néprajzi Lexikon 3., Budapest, 1987, 508. o. 
36  Ak: Horváth Károlyné; Sokorópátka; szül. Gic-Istvánmajor (Veszprém m.) 1948; sgy. 2003. 
37  Ak: Takács Péterné, Pornóapáti (Vas m.), sz. 1976, sgy. 2003. 
38  Ak: Németh Lászlóné Jakab Ilona; Vásárosfalu (Győr-Moson-Sopron m.); sz. 1955; sgy. 2003. 
39  Ak: Dr. Harsányi Ernő; Csorna (Győr-Moson-Sopron m.); sgy. 2003. 
40  Ak: Nagy Ferenc; Győrzámoly (Győr-Moson-Sopron m.); sz. 1975; sgy. 2003.
41  Ak: Szabó Orsolya; Répcelak (Vasm.) sz. 1978; sgy. 2003. 
42  Ak: Németh Lászlóné Jakab Ilona; Vásárosfalu (Győr-Moson-Sopron m.); sz. 1955; sgy. 2003. 
43  Tátrai, i. m. 126–130. o. 
44  Ak: Dr. Harsányi Ernő, Csorna (Győr-Moson-Sopron m.); sgy. 2003. 
45  Májusfalopás Rábapatonán. Kisalföld, 2003. 05. 02. 
46  Tóth Gyula: Bűnbe vitték a májusfákat. Kisalföld, 2000. 05. 11., 1–2. o. 
47  Tóth Gyula: Lezárult a rétalapi májusfaügy. Kisalföld, 2000. 10. 19., 2. o. 
48  Ak: Mintler Renáta; Sokorópátka (Győr-Moson-Sopron m.); sz. 1982; sgy. 2003. 
49  Ak: Siska Sándor; Pannonhalma (Győr-Moson-Sopron m.); sz. 1966; sgy. 2003. 

 

Címkék: májusfa

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

SIMON SÁNDORNÉ üzente 5 éve

Nagyon jó a cikk, ilyen részletességgel még sehol nem láttam ennek a szokásnak az elemzését. Kár, hogy lassan ezek a kedves népszokások feledésbe merülnek!

Válasz

Ez történt a közösségben:

Tóth Lajosné írta 13 órája a(z) Sütési, főzési ötletek, receptek fórumtémában:

Sok finom süti karácsonyra: https://egyszerugyorsreceptek....

Tóth Lajosné írta 1 napja a(z) Kézimunka csoportnak fórumtémában:

Neszeszer varrása: https://www. youtube.com/watch?...

Tóth Lajosné írta 4 napja a(z) Templomi rovat fórumtémában:

Miseszándék 2019.12.01. Szülők, József és Borbála....

Tóth Lajosné írta 2 hete a(z) Kézimunka csoportnak fórumtémában:

Egy mutatós és könnyű papírfonás eldolgozás: ...

Tóth Lajosné írta 3 hete a(z) Kézimunka csoportnak fórumtémában:

Egyszerű farmertáska: https://www.youtube...

Tóth Lajosné írta 3 hete a(z) Kézimunka csoportnak fórumtémában:

Esküvői dekorációnak is jó megfelelő árnyalatban ...

Tóth Lajosné írta 3 hete a(z) Kézimunka csoportnak fórumtémában:

https://www.youtube.com/watch? v=iIRzy_O1XVw

Tóth Lajosné írta 3 hete a(z) Kézimunka csoportnak fórumtémában:

https://www.youtube.com/watch? v=5truB2PyXAA Karácsonyi...

Tóth Lajosné írta 3 hete a(z) Kézimunka csoportnak fórumtémában:

Varrott textilvirág: http://translate. google.com/translate?...

Tóth Lajosné 4 hete új képet töltött fel:

Bakonybeli_templom_2108676_8921_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu