A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják: becenevei is ezt tükrözik – egyesek Csúfságnak hívják, mások Öreg Hölgynek. Eredetileg az 1889. évi világkiállításra készült, és a tervek szerint a kiállítás után lebontották volna.
Eiffel párizsi tornya Anno a város művészeti és irodalmi elitje ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek. Csak azért menekült meg, mert az akkoriban újnak számító távíróhoz szükség volt az antennák elhelyezésére, amire a torony kiváló lehetőséget adott. A fáma szerint egy szélhámos, Victor Lastig, kétszer eladta ócskavasként. A I. világháborúban innen fogták el a rádió adásokat és fejtették meg a kódolt üzeneteket. A második világháborúban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni. Nevét tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta.
A francia köztársaság az 1789. évi forradalom 100. évfordulóján valami igazán különlegessel akarta elkápráztatni a világot. Jules Ferry kormánya úgy döntött egy világkiállítás és egy dicső emlékmű pont megfelel erre a célra, ezért 1878-ban el is kezdték a rendezvény szervezését. Már csak az emlékmű hiányzott. Egy nagyszabású pályázatot írtak ki melyen
Eiffel párizsi tornya Eiffel és két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin egy fémtorony ötletével indult. Elképzelésüket 1884. június 6-ig formába is öntötték Stephen Sauvestre építész együttműködésével. A meghökkentő fémtorony olyannyira elnyerte a moratórium tetszését, hogy 1886. május 1-jén Eiffel pályázatát hirdették ki győztesnek és pár hónap múlva a szerződést is megkötötték, mely szerint Eiffel zsebből megelőlegezte a 8,5 millió arany frankra becsült költségek 80%-át. A hatóságok 1890. január 1-jétől számított 20 évre engedték át részére a hasznosítás jogát, amely a határidő leteltével került Párizs városához.
Eiffel párizsi tornya Az építkezés 1887. január 28-án kezdődött el és két év alatt kellett befejezni. Hatalmas tölcséreket vájtak, majd szárítottak ki a Mars-mezőn, hogy a kőművesek hozzákezdhessenek az oszlopok alapozásához. Sokan attól tartottak, hogy a szerkezet össze fog dőlni, mivel a torony a Szajna partjára, a vizes talajra épült. A vasszerkezet ugyan szilárd beton alapokon nyugszik, ám ezt az alapozást a vízszint alatt kellett elvégezni. Erre egy speciális búvárharangot építettek, ami kiszorította a vizet, így a munkások gond nélkül ki tudták termelni a földet és lehelyezni a beton alapokat, amire aztán a vas tornyot építették fel.
Eiffel párizsi tornya Az ívek – bár kevesen tudják – nem esztétikai, sokkal inkább statikai szempontok alapján készültek. Az ívelt pillérek ugyanis stabilabbá tették az építményt. A torony íveit elemenként külön - külön tervezték, az elkészült darabokat pedig Eiffel öt kilométerrel távolabb lévő gyárából szállították a helyszínre. A kovácsoltvas elemeket szegecseléssel illesztették össze, ezért a gyártás során elkerülhetetlen volt a pontosság. A biztonság kedvéért azonban egy-egy 900 tonna teherbírású hidraulikus szerkezet is került a torony lábaiba, ezekkel lett kiegyensúlyozva az épület. A 1,6 hektár alapterületű, 8600 tonna súlyú, 12 000 darabból összeállított torony magassága 326 m, első emelete 54, második emelete 115, a harmadik 274 m magasban van.
Eiffel párizsi tornya A torony építésének terve, már kihirdetésekor heves ellenkezést váltott ki. A párizsi művészek - Charles Gounod, Charles Garnier, Victorien Sardou, Ifj. Alexandre Dumas, François Coppée, Sully Prudhomme, Leconte de Lisle, Guy de Maupassant, Huysmans - fennhangon tiltakoztak az építmény ellen. Hiába. A torony rohamléptekben készült: havonta 12 méterrel lett magasabb. Az „elképesztő technikai vakmerőség, kiemelkedően gyors végrehajtás” (26 hónap) lehetővé tette, hogy két év elteltével, 1889. május 15-én felavathassák.
A nagyközönség nemcsak a kilátástól volt elragadtatva, de Eiffel mesterművétől is. A világkiállítás hat hónapja alatt a torony 2 millió látogatót fogadott; sikere felülmúlt minden elképzelést.
Eiffel párizsi tornya Manapság is az egyik leglátogatottabb építményként tartják számon, évente több mint 6 millió turista látogatja meg. A turistákat 4 étterem, 8 ajándékbolt, illetve saját postahivatal is várja, ahol üdvözlőlapukat egyedi Eiffel-tornyos pecséttel látják el. Az első, második és harmadik szintre felvonó vezet, de a torony csúcsára 1710 lépcsőfok megmászásával lehet feljutni. A liftek mintegy 100.000 km-t tesznek meg évente. A zökkenőmentes működésük érdekében a szerkezetet hetente kétszer állati eredetű zsírral kenik át. Az Öreg Hölgynek saját rendőrsége is van, munkájukat 100 kamera segíti. Itt helyezték el azokat a műszereket is, melyek előre jelzik a város időjárását.
Eiffel párizsi tornya Az Eiffel-torony több mint 100 éves, ám ez cseppet sem látszik rajta. Egy egész brigád segít abban, hogy a torony mindig tökéletes legyen. Hét évente átfestik, hogy megakadályozzák a rongálódását. Nem is lennének franciák, ha pont a kedvencükkel ne bánnának különlegesen. Ehhez 25 tapasztalt hegymászóra, 15 hónapra és 60 tonna festékre van szükség. A festőknek le kell küzdeniük egy optikai csalódást. Ha egy színnel festenék, az az alsó részén a sötétebb háttér előtt világosabbnak, míg a fenti részen a világos égbolt előtt sötétebbnek tűnne. Ezért a tornyot három árnyalattal mázolják. Ahogy haladnak feljebb egyre világosabb színt használnak, így a torony ránézésre egyszínűnek tűnik.
A torony minden éjszaka csodás fénybe borul, hogy beragyogja a párizsi éjszakát. A torony 300 speciálisan erre a célra kifejlesztett égőt hord magán, amelyek napi 260 dollár értékű áramot fogyasztanak. Ezek az égők amikor megvilágítják a tornyot, a festékkel kölcsönhatásban aranyra színezik a tornyot.