Nemzeti kegyhelyünk: Mátraverebély-Szentkút
A Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia tavaszi ülésszakán kinyilvánította, hogy Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhelyünk lesz. Ezt augusztus 12-én, Nagyboldogasszony ünnepe előtti szombaton Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ünnepélyes formában hirdeti ki a gyönyörű zarándokhelyen. - Régóta vártuk, hogy határainkon belül legyen egy olyan kegyhely, ami kifejezhetné a Magyar Katolikus Egyház egységét - mondja Palko Julián atya, ferences házfőnök, aki nyolc éve végzi szolgálatát Szentkúton. - Egy Mária-kegyhely lett a kiválasztott, ami utal arra, hogy a Szűzanya a nemzetek közül elsőként Magyarországnak lett pátrónája Szent István révén. Európa-szerte számos országban vannak központi kegyhelyek, így Lengyelországban Chestochowa, Portugáliában Fatima, Franciaországban Lourdes. Nálunk eddig hiányzott az előbbiekhez hasonló nemzeti szent hely, ami most Mátraverebély-Szentkút lett. Itt megjelenhet a nemzetet képviselő közösség, szabadon elfér rengeteg ember, és az év bármely napján ide lehet zarándokolni. A ferences rendtartomány nagy öröme, hogy Szentkútra esett a választás, öröm, hogy rendelkezésre állhatnak és szolgálhatják a nemzetet. Nagy feladatot is jelent ez: Szentkúton három szerzetespap van jelen állandó jelleggel, de minden egyes nagyobb megmozdulásra, nyaranta vasárnapokra is hívnak más rendházakból segítséget. A kegyhely Nem véletlen, hogy Mátraverebély-Szentkút lett a nemzeti kegyhely, az alapítási történetek egyrészt a magyar múlt és a jelen emlékezet részei, másrészt a Szűzanyához kötődnek. A szóbeli hagyomány alapján a Szentkút forrásának vizét Szent László fakasztotta. Erről legendák szólnak, ugyanakkor Julián atya emlékeztet arra is, hogy a vízfakasztás biblikus esemény is, a Szentlélek kiáradásának szimbóluma: Jézus is élő vizet ígért a szamariai asszonynak Jákob kútjánál. Élő vizet, ami az örök életre vezet. 1793-ben Szentmihályi Mihály egri kanonok írja - sőt 1734-ből is vannak írott források -, hogy a szóbeli hagyomány visszamegy az 1100-as évekig, mely szerint Szent László egy nagy szakadékot lovával átugratva menekült meg üldözői elől, és azon a helyen (ma Szentkút) a ló patájának nyomából víz fakadt. - Ez az esemény mély értelmű - teszi hozzá a legendás történethez Julián atya -, Szent László király hite óriási volt, Szent István művét vitte tovább, az Egyház megerősödött, és kiáradt rá a Szentlélek. Vele együtt, az ő segítségével mi is átugorhatjuk már itt a földön az élet szakadékait és majd a kárhozat szakadékát is. A szóbeli hagyomány szerint az 1100-as években a Szent Szűz megjelent ezen a helyen a gyermek Jézussal a karján egy hársfa lombkoronáján, és rámutatott a Szent László által fakasztott forrásra, mondván egy néma pásztorgyereknek, hogy igyon a vízből, és a fiú meggyógyult. Ez a másik alapítási történet. Tény, hogy az 1100-as évektől már zarándokolnak ide a hívők az ország területéről és a szomszédos népek közül is testi-lelki gyógyulást keresve. 1200-as évek elején már újjá kell építeni a verebélyi templomot, mert nem képes befogadni a hívő tömegeket. Az 1300-as évek közepén gótikus templommá építik át, mellé kolostor épül, amelyben valószínűleg pálosok laktak. 1400-ban IX. Bonifác pápa bullája - Európában ebből a korból más kegyhelynek nincs ilyen pápai felhatalmazása - megengedte, hogy Nagyboldogasszony ünnepét itt három napig tarthassák, azaz három napon át lehetett a teljes búcsút elnyerni. Tizenkét páter kapott engedélyt gyóntatásra. 1926-ban XI. Pius pápa az év minden napjára kiterjesztette ezt a felhatalmazást. 1970-ben basilica minor címet kapott a templom. A zarándok itt az év bármely napján teljes búcsút nyerhetnek. Újjáéledő hagyomány Julián atya örömmel számol be arról, hogy Szentkúton a búcsújárás nem csupán egy megmaradó, hanem újjáéledő hagyomány is. A megnövekedett zarándokkedvet jelzi például az is, hogy Az élet gyöngye zarándokút, ami a Margitszigetről indul, először Szentkútra vezet, majd onnan tovább a távoli Portugália felé. Megemlíthetjük ugyanakkor a Mátraverebély-Szentkútra tartó ferences ifjúsági zarándoklatot is, ami Esztergomból indul, és amelyen augusztus 15. és 20. között több mint kétszáz fiatal vesz részt. - Húsz-harmincévesek, csoportosan, családosan vagy magányosan szívesen zarándokolnak Szentkútra - mondja lelkesen az atya. - Például a gyöngyösi hívek is, akik egy évtizede abbahagyták a zarándoklatokat, de tavaly ismét útra keltek sok fiatallal. Idén nagyon készülnek, új Mária-szobrot készítettek az ünnep alkalmából, amelyet gyalogosan hoznak majd a kegyhelyre. Elgépiesedik a világ és elkényelmesednek az emberek, de sokan felismerik, hogy milyen pompás dolog elfeledkezni a civilizáció problémáiról és kizárólag Istennek élni egy zarándoklat keretében. Julián atya azt is elmondja, hogy a búcsújáró csoportok közvetítésével ő is nagy kegyelmeket kap: - Kiemelném a szécsényi férfi-zarándokcsoportot, akik pünkösdkor érkeznek ide. Fantasztikus, ahogy ezek a férfiak - a legkisebb közülük hatéves, a legidősebb pedig 80 fölötti, aki a II. világháborúban fogságba esett, és megígérte Istennek és a Szűzanyának, hogy ha hazakerül, akkor gyalog elzarándokol Szentkútra, ezt azóta minden évben megteszi - együtt énekelnek Mária-énekeket, amúgy férfiasan, és Mária gyermekének vallják magukat. Őket látva, hallva érzem, hogy milyen szívbe markoló a Szentlélek munkája. Az ember legszívesebben sírna örömében. A kegyhely szépsége, az itt tapasztalható béke, harmónia mindenkire kiárad, a nem hívő emberekre is, ahogy az atya meséli. Senki nem tudja kivonni a lelkét a kegyhely hatása alól. Nemzeti kegyhelyünk szépségével, kegyelmeivel, békéjével egész évben várja a zarándokokat. Verebély nagy hivatása - Bálint Sándor a Szentkútról "A barátok lelki hatása a 19. század nagy világnézeti és gazdasági válságait is átvészeli, hogy vállalhassa a 20. század nagy ferences feladatait, elsősorban azt, hogy meggyőzzön bennünket a megszentelt szegénység szépségéről. E ferences múltnak bizonysága és e jövendőnek reménysége Szentkút is. Valami különös magyar aszkézis nyomai és jelei mindenfelé. A hegyoldalban mintha Rivo Torto áldott szegénységére, Monte Verna misztikus izzására emlékeztetnének. A templommal szemben hosszú sor "menedékház", ami azonban csak annyit jelent, hogy az eső nem esik beléjük. Majd minden palóc falunak van itt külön hajléka. Csak ennyire telt a szegénységükből. A lélek ügye az első, ki törődnék itt, Mária közelében a szamár testvér kényelmével? A középkori templomalvás titokzatos képei villannak meg előttünk. Szentkút jámbor híre igazán a 18. században kezd kibontakozni. Történetét az isteni malasztnak csodálatos művei ékesítik. Sajátságos, hogy a Szentkút napjainkban nagyobb hódításokat tesz, mint valaha. Még nemrégen is szinte csak palócok és jászok keresték föl, ma már jóformán az egész katolikus magyar nép Mátraverebély lelki hatása alatt áll. Az évi áldozások száma 90 ezerre tehető. Verebélyre a magyarság egyetemes népi újjászületésében még nagy hivatás várakozik. Mátraverebélyi-Szentkúton a búcsújárás a népáhítatnak nemcsak hagyományos, eltűrt, de nem istápolt megnyilatkozása, mint sajnos annyi más helyen, hanem korszerű, újszerű vonásokkal is iparkodnak a lelkek üdvösségére kiegészíteni. A Kegyelem szentkúti forrása vár mindnyájunkat, hogy vizében újjászülessünk." Részlet a Boldogasszony vendégségében című kötetből