Ki ne hallotta volna már, hogy Sopron a "hűség városa"!? De vajon mindenki tudja azt is, hogy honnan ered ez az elnevezés? Ez bizony nem kreatív ötletgyárosok fejéből kipattant hangzatos városi imázsépítő szlogen, hanem bátor magyarok megindító hazaszeretetének jelképe.
Trianon után Sopront és hat másik környező települést Ausztria magának követelte. Katonai erőit mozgósítva próbálta elvenni azt, ami szerinte az övé volt. Ám egy bátor, vérrel áztatott felkelésnek köszönhetően 1921-ben a soproniak végül is népszavazással dönthettek arról, hogy a városuk Ausztria kijárata, vagy Magyarország bejárata legyen. A város egyértelműen a trianoni döntés ellen szavazott, és magyar maradt. A történteknek állít emléket a Tűztorony oldalán emelt Hűségkapu.
Győr-Moson-Sopron megyében, a nyugati határszélen, Bécstől mindössze egy ugrásra találjuk Sopront, mely így aztán valódi kapu lett az Ausztria felől Magyarországra érkezőknek. Különös találkát ad itt egymásnak a ma, a tegnap és a holnap. Csodaszép románca ez a hely a különböző korszakoknak. Szinte érezni a falakból áradó történelem átható illatát. A takaros, mediterrán hangulatú főtérről számos keskeny, néhol napfényes kis térré szélesedő, tekervényes utcácska fut minden irányba. Sűrűn váltakoznak a gótikus, barokk és reneszánsz stílusú épületek, romantikus balkonokkal, bámulatos ívű kapualjakkal tagolva. Néhol nehezen kibogozható, díszes építményeket látunk, máshol puritán egyszerűség fogad minket. A várkerület fényesre kopott macskaköveiről indulva és onnan tovább lépdelve minden sarkon meglepetés vár: az 1896-ban épült Városháza, a Stornó-ház, a 17. századi Kecske templom, a barokk Szentháromság-szobor, az Orsolya templom, a Mária-szobor, valamint műemlékek és múzeumok sora.
Sopron - Magyarország bejárati kapuja Bár a belvárosban álló Tűztorony 58 méter magas, nekünk "alig" 200 lépcsőfokot kell leküzdenünk, hogy a körerkélyig felérjünk. Ott aztán elképesztő látvány tárul elénk: apró házak színes kavalkádja, pezsgő élet és messze, távol a festői szépségű dombok és hegyek. Egykor toronyőrök pásztázták a horizontot a körerkélyről, és lámpással, zászlóval, később trombitaszóval figyelmeztettek a tűzre, vagy az ellenségre. Onnan fentről bámészkodva hamar megértjük, hogy miért vált a torony a város egyik fő jelképévé, és egy percre mi is lámpást tartó toronyőrré válhatunk. A sors furcsa fintora, hogy a torony 1676-ban teljesen leégett. Később aztán újjáépítették, és megerősítették.
Sopron utcáiból árad a zene, még akkor is, ha éppen mindenhol csend honol. Egykor Liszt és Haydn koncertjeinek dallama szállt a városban. Ma széles tömegeket vonzó fesztiválokkal, rendezvényekkel csalják vissza a muzsikát Sopron utcáira.
Sopron - Magyarország bejárati kapuja Fent a hegyekben, vagy a Lővérek kecses ívű dombjain megtelik az ember tüdeje a friss, hegyi levegővel, csordultig lesz a lelke a bölcs fenyvesek susogásával, a puha moha szagával, a bájos virágokkal tarkított rétek és mély szurdok látványával. Elképesztő nyugalom árad a tájból. A túrázást kedvelők szebbnél szebb úti célok közül választhatnak. Mindegy, hogy az Ikva-patak föld illatú partját, a Soproni hegységet, a Rák-patak völgyét, vagy a Fertő tó környékét választjuk- csak jól dönthetünk!