Hatalmas lángokkal égett - most már csak füstöl - a vár, amelynek teljesen beomlott a tetőzete.

A megrázó eseményt ezrek nézték végig, tulajdonképpen Rozsnyótól kocsisor állt a főúton.

Az oltásban 10-12 tűzoltókocsi vett részt, önkéntes tűzoltók is segítették a mentést. Délután 16:30-ig a nagy lángok legnagyobb részét megfékezték, jelenleg a kisebb tűzeket lokalizálják. A tűzoltók munkáját leginkább az nehezítette meg, hogy a az oltásra használt vizet fel kellett szálíltani - szivattyúzni a várdombra.

Helyszíni tudósítónk beszámolója szerint a vár tetőszerkezete teljesen leégett és beomlott, a várfalakat azonban nagyrészt sikerült megmenteni a pusztulástól. Négy óra előtt pár perccel a helyszínre érkezett a szlovák hadsereg helikoptere is, az oltásban viszont már nem volt szükség rá.


A vár 1817-ben villámcsapás okozta tűz miatt égett le először

A várat a 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette, 1352-ben Bebekek szerezték meg és bővítették. Oklevél 1341-ben említi először. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, majd Hunyadi Mátyás visszavette. 1556-ban I. Ferdinánd serege sikertelenül ostromolta. 1566-ban Schwendi Lázár vette be. 1575-től Andrássy birtok lett, akik 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd 1676-ban pompás palotává alakították.

1678-ban Thököly serege foglalta el, 1685-ben őrsége egy éves ostromzár után adta fel. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár urai, az Andrássy fivérek közül öten (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz, s csupán Andrássy Péter tartott ki mindvégig a császár hűségén. 1706 őszén rövid ideig Krasznahorka várában tartotta fogva II. Rákóczi Ferenc Forgách Simon grófot, a felkelés utolsó éveiben pedig kisebb létszámú helyőrség is szolgált a várban, melyet Andrássy György csak 1710 novemberében adott fel Peter Viard császári tábornoknak.

1812-ig lakták, 1817-ben a felsővárba villám csapott és legrégibb részei leégtek.

(parameter/wikipedia)