2. rész Csókakő vára különleges régészeti – műemléki érték: Fejér megye lényegében egyetlen középkori eredetű, s a török hódoltság idején is használatban maradt vára.
A ,,klasszikus,, lovagi hadviselés idején emelt sziklavár a végvári harcok korára már nem tartozott a kulcsfontosságú erősségek közé: így a 16-17. századi modernizálódások- a régészek nagy örömére- középkori részleteit alig tüntették el átépítésekkel.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Csókakő vára a 13-16. század folyamán a térség Székesfehérvár utáni legjelentősebb hatalmi- igazgatási központja volt, a megye területének csaknem egynegyedére kiterjedő váruradalom székhelye. Ugyanakkor egyike azon kevés erősségeknek is, melynek pusztulása nem kötődött a Habsburg várrombolási hullámhoz, csupán az évszázados elhanyagoltságból adódó enyészettel kellett megküzdenie. A török távozásával a Hochburg-Lamberg grófi család kezére került vár az 1800-as évekig viszonylagos épségben állt, csak ekkortól vette kezdetét közönséges állagromlása, spontán lepusztulása.
Jóllehet – amint azt már a bevezető sorok is érintették –1299-ben esik először említés a vár létezéséről, jó okunk van feltételezni, hogy az már évtizedekkel korábban is állt.
Mint ismeretes, az 1241-42. évi tatárjárás alapvető változásokat hozott a király és az úri nemzetségek viszonyában.
A tatár pusztítások egyik legkeservesebb tanulsága volt ugyanis a korábbi királyi politika tarthatatlansága vár-ügyben. Az uralkodói kézben lévő föld – fa szerkezetű, rosszul védhető ispánsági várak korszerűtlensége és csekély száma, továbbá a lakosság végső menedékéül szolgáló és a helyi katonai ellenállást biztosító kővárak hiánya hatalmas népirtást idézett elő, az országot védhetetlenné tette.
E konzekvenciák levonása után döntött úgy IV. Béla király (1235-1270), hogy elrendeli kővárak építését. Ennek megfelelően 1242 és 1270 között 55 új vár épült az országban, s ezek fele már magánkézen volt. Az ország védelmi ereje ily módon jelentősen nőt, ugyanakkor azonban megteremtődtek azon alapok, melyek a majdani tartományúri törekvéseket felélesztették, előrevetítve a központi királyi hatalom gyengülését és hanyatlását.
E várépítési hullám éreztette hatását a Vértesben is. A Csák nemzetségi központ körül valóságos védőgyűrű épült ki, mely már nemcsak a külső hódítókkal, hanem a királyi akarattal is képes volt dacolni.
E várak sorába tartozott Oroszlánkő, Gesztes, Vitány és Csókakő (később Gerencsér vár) is. E várak mindegyike a Csák nemzetség valamely ágának kezén volt. Vagyonuk védelmére, hatalmuk hirdetésére és biztosítására. Eltartásukról - Szabolcs vezér egykori vértesi birodalmának az örökösödési rend szerinti felaprózódó részei– váranként, átlag 10-15 falu váruradalommá szervezett csoportja gondoskodott. Csókakő várhoz tartozó falu: Váralja a mai falu őse. Mindezek Csókakő várának születése szempontjából fontos kérdések.
http://www.freeweb.hu/varbarat/vartori%20fs.htm

Válasz