Biatorbágy 1931. szeptember 13.: Matuska Szilveszter az őrült bécsi kereskedő 20 perccel éjfél után házilag készített pokolgépével felrobbantja a biatorbágyi vasúti hidat a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt. Az első hat kocsi a viaduktról a mélybe zuhan. A tragédiában 22 meghaltak és 17 megsérültek.
Biatorbágy - Matuskán túl Így hangzik aznap a Magyar Távirati Iroda telefonos jelentése: "...a viadukt mellett táborozó mentőknél jelentkezett egy ember, akinek arcán és nyakán horzsolások voltak, s azt állította, hogy a gyorsvonat utolsó kocsiján ült a robbanás idején s úgy sérült meg, hogy legurult a töltésről. A mentőknek így diktálta be nacionáléját: Matuska Szilveszter, csantavéri 39 éves bécsi részvénytársaság igazgató. A helyszínen nyomozó detektívnek már akkor gyanús volt ez az alak..." A nyomozás során aztán kiderül, hogy ez a férfi a felelős a biatorbágyi és egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásért is. Életfogytiglani fegyházra ítélik, amit Vácott kezd letölteni, ahonnan később megszökik.
Az eredeti egyvágányú viadukt a község határában, a Füzes-patak völgyén ívelt át. A Matuska-féle robbantás során a híd szerencsére csak kismértékben rongálódott meg, hiszen, a detonáció valójában csak egy hétméteres sínszálat robbantott ki a helyéből. Így a helyreállítások után még az év október 3-án ismét átadták a forgalomnak. A második világháború végén a németek aláaknázták a völgyhidat, de felrobbantani már nem maradt idejük, mert a szovjetek a vártnál gyorsabban közeledtek. Az utóbbi évtizedekben a híd acélszerkezete rohamos korróziónak indult, felmerült a veszélyessé vált híd lebontása is. Szerencsére helyi védettségű építménnyé nyilvánították és felújították, így nem kellett lebontani. Általában ez az egyetlen dolog jut eszébe az embernek Biatorbágyról: Matuska és a viadukt. Kétségtelenül fontos része a városnak a völgyhíd és annak történelme, de nem ez az egyetlen érdekesség. Hadd mutassam meg a többit!
Biatorbágy Pest megye nyugati részén, a Fejér megyével határos területen, Budakeszi, Budaörs és Törökbálint határában fekszik. A Zsámbéki-medencében elterülő és a Budaörsi-medencébe átnyúló várost hosszan kíséri a Budai-hegység.
Biatorbágy - Matuskán túl A ma 9538 fős Biatorbágy 1966-ban az Árpád-kori Bia és Torbágy falvakból egyesült. A falvak nevei először 1192-ben bukkantak fel egy birtokösszeírásban. Ez a kis város rendkívül változatos képet mutat: találunk itt erdőt, kertvárost, szőlőskerteket és dinamikusan fejlődő ipari parkot. Biatorbágytól délre található a Bolha-hegy, melynek oldalában elhagyott kőbánya látható. Itt bányászták a híres "sóskuti" puha mészkövet. Furcsa érzést kelt az ide látogatóban a néma bánya képe. Biatorbágy legrégibb építészeti emléke a 11. századból származó, többször átépített Szent Kereszt-templom romja. Gyönyörű a Szűz Mária tiszteletére szentelt gótikus, római katolikus templom, ami a 15. században épült, majd később barokk stílusban építették újjá. Biatorbágy mindkét római katolikus temploma előtt áll egy Szentháromság-oszlop. A biai oszlop talapzata 1873-ból való, a szoborcsoport azonban több, mint 100 évvel korábbról. A torbágyi Szentháromság-oszlop pedig barokk stílusban készült 1739-ben.
Aki a romantikus kastély- és kúriatúrákat kedveli, az biztosan megtalálja a számítását Biatorbágyon. Azt javaslom, kezdje a barangolást a Sándor-Metternich-kastéllyal! Ez egy volt uradalmi épület, amely 1823-ban, klasszicista stílusban épült, Hild József tervei alapján. Pompás látványt nyújt a oldalszárnyakkal bővített U-alakú épület és a díszudvar, ahová az íves kapukon keresztül juthatunk át. Ma egyik részében iskola, a másikban mezőgazdasági üzem működik. Kihagyhatatlan a 18. századból való, barokk Szily-Fáy-kastély. A szintén U-alakú, tornácos, földszintes épületben ma mezőgazdasági szakiskola működik. A kastély nagy részét sajnos átalakították, de az épületben még ma is találni eredeti barokk ajtókat.
Szinte minden építészeti stílus képviselteti magát Biatorbágyon. Az Iharos-hegy oldalában találjuk az 1800-as évekből származó, klasszicista stílusú Szily-kápolnát, melyet ma gyakran Szent Vendel-kápolnaként emlegetnek. Biatorbágy és környéke a kirándulni vágyóknak sem okoz csalódást. Bebarangolhatjuk a Tétény-Sóskúti-fennsíkot (ez a középkori Torbágyerdő), megcsodálhatjuk a látványos formájú Nyakas-követ, elkísérhetjük egy darabon a Benta-patakot, de ellátogathatunk az Iharos-erdőbe vagy a Pecatóhoz. Ha szerencsénk van, utunk során rátalálunk a hegyoldalban megbúvó, 100-150 éves borospincékre, amelyek némelyike még ma is kitűnő fehérborokat rejt.
Biatorbágy mellett az autópályán elsuhanva, vagy az ipari parkban ügyet intézve nem is gondolnánk, hogy mennyivel többet tartogat számunkra a város Matuska Szilveszter legendáján és a gigantikus multicégeken kívül.