A Mars Science Laboratory (új neve Curiosity, angol nyelven kíváncsiság) egy nagy méretű, rádióizotópos termoelektromos generátorral (RTG) üzemelő marsautó, mely a NASA tervei szerint 2011-ben indul. Élettartama a Marson több mint egy év lesz. A Mars felszínén kémiai vizsgálatokat végez, feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes mars-repülések előkészítése.

A program jelentős, több, mint 30%-os költségtúllépéssel küzd, és műszaki problémák miatt 2009 helyett 2011-ben indul útnak. A NASA 2008 őszi döntése szerint felgyorsították volna a fejlesztést, még további többletköltségek árán is, azonban 2008 decemberében mégis az indítás 2011-re halasztása mellett döntöttek. Elsősorban a szonda futóművének fejlesztése van késésben, a kerekek és motorjaik tesztelése el sem kezdődött, ez pár hét késést okoz, emiatt viszont a szonda nem készülhet el az indítási ablak becsukódásáig. A további csúszás újabb 400 millióval (ez önmagában majdnem annyi, mint a Phoenix űrszonda költségvetése), 2,2 milliárd USD-re növeli a programot, ami miatt más bolygókutató programoktól kell pénzt elvonni, valószínűleg a Juno űrszonda indítása fog több éves késést szenvedni. A két év késés problémákat okozhat az MSL-lel való kommunikációban, a 2013-as érkezésre a bolygó körül keringő összes orbiter öt-tíz éves lesz, és nem biztos, hogy működni fog, a kifejezetten erre a célra kifejlesztett Mars Telecommunications Orbitert pedig törölték. Így lehet, hogy csak az MSL felszíni egységén keresztül, sokkal kisebb adatátviteli sebességgel lehet a szondával kommunikálni.



A tervezett küldetés

A 2011-es indulást követően a szonda 2012-ben száll le a Marsra, ahol a tervek szerint legalább egy marsi évig (23 földi hónap) fog dolgozni. 2008 novemberében az eredetileg tervezett, mintegy negyven lehetséges leszállóhelyet leszűkítették négyre (Eberswalde kráter, Holden kráter, Gale kráter és Mawrth völgy).

Tudományos célok

Biológiai célok
A Mars felszínén található szerves molekulák mennyiségének és felépítésének meghatározása
Az élet szempontjából fontos egyéb elemek előfordulásának meghatározása
Életjelek keresése
Geológiai és geokémiai célok
Felszíni és felszínközeli anyagok kémiai, izotópos és minerológiai anyagmeghatározása
A kőzeteket és a talajt alakító folyamatok értelmezése
A bolygót alakító folyamatokkal kapcsolatos célok
Nagy időskálájú légköri folyamatok kutatása
A víz és a szén-dioxid jelenlegi eloszlásának, állapotának és körzésének felmérése
A felszíni sugárzással kapcsolatos célok
A felszíni sugárzás mérése: a galaktikus kozmikus sugárzás, valamint a napproton és napneutron-sugárzás mérése.


Felépítése

Az MSL leszállásának tervezett meneteAz űrszonda elődeinél lényegesen pontosabban, egy 10 kilométer átmérőjű területen belül fog leszállni (korábban ennek mérete 150 km nagyságrendű volt), ejtőernyős fékezés után a „Skycrane”-nek nevezett berendezés fogja a Mars felszínére letenni. Ez egy fékezőrakétákkal megrakott platform, melyen a marsjáró kábeleken fog lógni, és amikor a felszínt elérte, akkor a kábelek leoldása után, kicsit odébb repülve a felszínbe csapódik. A módszer kockázata, hogy a rover a kerekeivel fogja először a felszínt elérni, és ha a leszállás keményre sikerül, a futómű megsérülhet.

Tervezett műszerek

Az MSL tervezett felépítése
Az MSL épülő alváza a JPL-ben
A Mars Exploration Rover, a Sojourner és a Mars Science Laboratory makettjei a Jet Propulsion Laboratory épülete előttÁrbocra szerelt kamera (Mars Science laboratory Mast Camera, MastCam)
Nagyítós fényképező berendezés (Mars Hand Lens Imager, MAHLI)
Röntgendiffrakciós kémiai és ásványtani műszer (Chemistry & Mineralogy X-Ray Diffraction, CheMin)
Lézeres kémiai távérzékelő és mikrofényképező (The Laser-Induced Remote Sensing for Chemistry and Micro-Imaging, ChemCam)
Minta-analizáló berendezés (Sample Analysis at Mars Instrument Suite, SAM)
Sugárzásmérő detektor (Radiation Assessment Detector, RAD)
A neutronok visszaverődését mérő műszer (Dynamic Albedo of Neutrons, DAN) – Az Orosz Űrügynökség fejlesztette ki. A talajt neutronokkal sugározzák be, és mérik a visszavert neutronsugárzás energia-eloszlását. A hidrogénatomok magja a neutronok mozgási energiájának egy részét elnyeli, míg a nehezebb atommagokról a neutronok változatlan energiával visszapattannak. Így az alacsony energiájú neutronok arányából következtethetnek a talajban lévő hidrogénatomok (és ezen keresztül az őket tartalmazó víz) arányára, mintegy fél méteres mélységig. A műszer 0,1%-os víztartalmat is képes kimutatni. Korábban hasonló műszer repült a Mars Odyssey-n és a Lunar Prospectoron is, ezek azonban a kozmikus sugárzás neutronjainak visszaverődését mérték.
Környezetfigyelő állomás (Rover Environmental Monitoring Station, REMS)
Alpha-Particle-X-ray-Spectrometer
Mars Descent Imager