A nevetés az egyik legnagyszerűbb, legolcsóbb, legkönnyebben hozzáférhető és legkézenfekvőbb módszer a stressz egészségkárosító hatásainak kivédésére, a betegségek megelőzésére. Izomlazító hatása már bizonyított (akárcsak a relaxációé és a meditációé), értágító hatása segíti a szervezet jobb vérellátását. Hatására a stresszhormonok szintje csökken a vérben. A nevetés ideje alatt tudatos elménk pihen, érzékeink harmonikusan összehangolódnak, így a hahota a meditáció egyik legkönnyebben kivitelezhető formája lehet.

A nevetés támogatja védekezőrendszerünket, s a jól működő immunrendszer távol tartja a fertőzéseket, megelőzi az allergia kialakulását, illetve csökkenti annak hatásait, sőt a rákos sejtek elpusztítására is képes. A nevetés hatására – még mozgáshiányos körülmények között is – javul a test sejtjeinek oxigén-ellátottsága, kacagás közben ugyanis a szokásosnál jóval több oxigént lélegzünk be.

http://hahotajoga.hu

Május első vasárnapja nemcsak az Anyák napja! 11 évvel ezelőtt, Indiában egy nevető-klubban tartották az első Nevetés világnapot, ami azóta a Föld számos országában is hagyománnyá vált. A világnap célja, hogy egyre több ember vegyen részt a mozgalomban, és éljenek a nevetés köztudottan egészségmegőrző hatásával, így javítva saját, illetve környezetük kedélyállapotát.



Monica Culen, a Piros Orr Bohócdoktorok nemzetközi alapítványának alapítója és vezetője szerint minél magasabbak az elvárások és minél magasabb a civilizáció foka a társadalomban, annál komolyabbak és feszültebbek az emberek.
Culen kifejtette: „egyre jobban megkeseredünk a siker és a győzelem utáni törekvés, a hatalom és tekintély eléréséért vívott harc, valamint a krízisektől és veszteségektől való félelem miatt. Munkahelyeink harctérré váltak, ahol a mosolygás már csak az áldozatát fixírozó oroszlán vicsorgásának elcsökevényesedett változata”. Már Sigmund Freud is felismerte, hogy a nevetés az életrevalóság elengedhetetlen feltétele – aki nem nevet többé, az az élettől a halál felé fordul.

Ezt tapasztalják a kórházakban és szanatóriumokban végzett munkájuk során a bohócdoktorok is. A nevetés ugyanis nemcsak boldoggá tesz, hanem a fájdalmat is csillapítja. Erre a meggyőződésre alapozza működését a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány, amelynek „orvosai” a vizitek alkalmával több ezer beteg gyermeket látogatnak meg a kórházak gyermekgyógyászati osztályain a világ több országában.

Az első kórházi „bohócterápiás részleget” 1986-ban New Yorkban hozta létre Michael Christensen amerikai bohóc, amikor beteg testvérét látogatta meg egy gyógyintézetben. Azóta Európa több országában – többek között Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Németországban, Svédországban, Szlovákiában, Új-Zélandon – alkalmazzák a gyógyító nevettetést.

Magyarországon 1996-ban alakította meg az osztrák Rote Nasen Clowndoctors Szervezet a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítványt. A bohócok, akik hivatásukat tekintve professzionális színészek és előadóművészek, hetente látogatnak el a kórházban ápolt beteg gyermekekhez, hogy egy kis vidámságot vigyenek nekik. Az utóbbi években a doktorok néhány idősek otthonába is ellátogatnak, hogy az ott élő betegek életét is megszínesítsék.

A nevetés természetével, folyamatával és hatásaival foglalkozó tudomány a gelotológia. Megállapították, hogy két percnyi kacagás ugyanolyan jó hatással bír az emberi szervezetre, mint húsz perc futás. A nevetés akár nyolcvan izmunkat is mozgásba hozhatja, és ugyanazokat az agyi területeket aktivizálja, amelyeket a kokain és a pénz birtoklása. Ennek ellenére a felnőttek átlagosan csupán tizenötször, míg a gyerekek akár négyszáz alkalommal is felkacagnak naponta.

Miért jó nevetni?
A nevetés az ember olyan képessége, amellyel – a beszéddel együtt – egyedüliként rendelkezik a főemlősök közül. A cselekvés hátterében olyan egyetemes, fajtól, nyelvtől, bőrszíntől, vallástól, pártállástól, foglalkozástól és iskolai végzettségtől független, félig-meddig önműködő fiziológiai folyamat áll, amely szerves része minden emberi kultúrkörnek. A nevetés kikapcsol, megnyugtat, ellazít, hatására az éjszakai alvás is pihentetőbbé válik.

Hogy a nevetés “csoportban csinálva ragályos és vészesen fertőz” (Karinthy Frigyes) – azzal mindannyian tisztában vagyunk. A járvánnyal azonban nem rémisztgetik a népet. Ha megkapta, hát mindenki derüljön egy jót.
Az orvostudománnyal, egészségmegőrzéssel foglalkozó kutatók már évtizedekkel ezelőtt arra is felhívták a figyelmet, hogy a kacagás nemcsak a rosszkedv, de a stressz-okozta ártalmak leghatásosabb ellenszere is – megelőzésre és kezelésre egyaránt megfelelő.

A kacagás “belső kocogás”, ami az egészséges embernek is előnyére válik: kívül-belül megtornáztatja a testet, s már néhány másodpercig tartó kiadós nevetés után is olyan értékre emeli pulzusunkat, mintha nyílt terepen futkároztunk volna. Minden egyes hahota megmozgatja rekeszizmainkat, mellkasunkat, belső masszázsként hat a szívre, tüdőre, gyomorra, szinte valamennyi belső szervre.

Nevetés közben kibontakozik a mélyben rejtőzködő, tiszta, gyermeki lelkület. A nevetés játékos kreativitás, háttérbe szorulnak a negatív érzelmek, a harag, az irigység, az elégedetlenség, a düh, és ami nagyon érdekes: a humorérzéket is javítja.

A nevetés segíti egészségünk megőrzését, azonban az is igaz, hogy az egészséges emberek többet nevetnek, hangulatuk is kiegyensúlyozottabb, mint betegségektől szenvedő társaiké. A nevetés fogyókúrának is kiváló. 10-15 percnyi kacagással akár 50 kalóriától is megszabadulhatunk, nagyjából hasonlóan, mint a futógépen, vagy a “kínpadon”. Orvosilag bizonyították, hogy a nevetés a cukorbetegeknek is hasznos, mert jelentősen képes a vércukorszintet csökkenteni.

Meglepő, hogy a nevetés mennyi mindenre képes, hatékony védelem a betegségek ellen és mindez általában egy kellemes közérzettel, jobb, szebb világszemlélettel társul.

Nevessünk hát minden nap családban, barátokkal, jó társaságban. A gyerekek ebben különösen jó partnerek lehetnek! Ha egyedül vagyunk, olvassunk el néhány jó viccet, nézzünk vígjátékot, burleszket, vagy egy rövid vicces videót a neten.

http://ahogyelnikell.blogspot.com