Szendrő (szerbül Смедерево / Smederevo) város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye. Belgrádtól 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján a Nagy-Morava torkolatánál fekszik. Szerb neve a délszláv Smeder személynévből származik, jelentése: Smeder birtoka.
......................................................................................
Szendrő az Alduna mentén
Az Aldunai Szendrő helyén a rómaiak idejében Vinceium nevű település volt. Az oszmán törökök 1389-ben az I. Rigómezei csatában, saját országukban, a mai Koszovóban, legyőzték a szerbeket, akik ettől kezdve egyre északabbra húzódtak.
Brankovics György szerb despota a Duna partján építette fel Szendrő várát. A belső "kis várat" 1428-1430 között, majd a hatalmas, 10,5 ha-os külső várat, melynek 21 tornya volt. 1448-ban Hunyadi János az albán Szkander béggel szövetkezve támadt a Balkánon a törökre, ám Brankovics György elárulta a töröknek Hunyadi indulását, s a török még a Szkander béggel való egyesülés előtt csatára kényszeríthette Hunyadi seregét, amely így vereséget szenvedett a II. Rigómezei csatában. Brankovics György ráadásul elfogatta Hunyadit, s csak a Szendrő várát ostromolni kezdő magyar katonaság hatására engedte el. A szerb többszörös árulásával nagyon elbánt saját népével, mert a török először 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, majd 1459-ben Szendrő várát is. Ezáltal megszűnt a középkori szerb állam, a szerbek 1805-ig török uralom alatt éltek szétszóródva a Balkánon, ill. jelentős tömegeik települtek át a Magyar Királyság területére.

Szendrőt 1805-ben szerb felkelők elfoglalták, de hivatalosan csak 1867-ben szultáni rendelettel került szerb kézre. Az I. világháborúban 1915-1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai tartották megszállva. A II. világháborúban a várban tárolt lőszer 2.500 ember halálát okozva felrobbant. A vár falait a világháború után nagyrészt kijavították.
Forrás:Magyarország szép
.....................................................................................
Galambóc (szerbül Голубац/Golubac, németül Taubenberg, törökül Gögerdsinlik) falu és község Szerbiában.
Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a ráczok (későbbi szerbek) építették, 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.