Székelykeve (szerbül Скореновац, németül Skorenowatz) falu Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében. Közigazgatásilag Kevevára községhez (járáshoz) tartozik.
Székelykeve a magyar nyelvterület legdélebbi, többségében magyarok által lakott települése.
...................................................................Nagybecskerek (szerbül Nagybecskerek-Зрењанин / Zrenjanin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
A Béga folyó partján fekvő város a Vajdaság Közép-bánsági körzetének székhelye. 2002-ben 79 545 lakosa volt, így a Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, s a legnagyobb város a Bánság szerbiai részén. Régen Torontál vármegye székhelye volt.
..........................................................................
Zenta (szerbül Сенtа / Senta) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.A község a Tisza folyó partján fekszik Bácskában.
Neve a magyar szent melléknévből, vagy a régi Scente női személynévből eredeztethető. Van azonban olyan vélemény is, hogy neve a Zyntharew szóból ered, ami kikötőt illetve átkelőt jelent. Ezt az eredetet alátámasztja az is, hogy a Tisza folyó partja mellet helyezkedik el a település, ezzel átkelést biztosít a bánáti oldalra.
.....................................................................................
Tótfalu (horvátul Totovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.Csáktornya központjától 5 km-re délre, a Dráva bal partja közelében fekszik.
....................................................................................
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica, horvátul Subotica, latinul Maria-Theresiopolis, németül Maria-Theresianopel) város és község Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban. A város az Észak-bácskai körzet adminisztratív központja.
A Vajdaság második legnépesebb városa Újvidék után, lakosainak száma 99 981, a környező településekkel együtt megközelíti a 150 000 főt.
A város a vajdasági magyarok, a vajdasági horvátok és bunyevácok szellemi, kulturális és politikai szervezeteinek központja, valamint számos nemzetiségi nyelvű oktatást is folytató közép- és felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkezik.