Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után. A népnek és az asszonyoknak nagy sokasága követte őt, akik jajgattak, és siratták őt.
(Lk 23,26-27)
Az út mellett állók közé újabb szemlélődő érkezik: Cirénei Simon. Még talán meg sem tud állni, hogy egy kicsit kíváncsiskodjon, máris idegen kezek ragadják meg, és ahogyan Máté és Márk evangéliuma hozzáteszi: kényszerítették, hogy vigye a keresztet. A megragadás és kényszerítés arról beszél, hogy nem ő kereste magának ezt a helyzetet, kedve sem volt hozzá. Egyszerűen rátették a keresztet úgy, hogy nem vonhatta ki magát alóla. Ez a kényszerítő megragadás nem tűrt ellentmondást.
Ezen a megragadottságon fordul meg a Cirénei Simon élete és minden keresztyén ember élete. Bárki volt is a megragadás eszköze: a templomőrség tagja, egy római katona vagy egy nagyhangú farizeus - valójában Isten volt az, aki Cirénei Simont megragadta. Az események mögött nagypénteken is Ő áll. Akaratán, tudtán kívül a gonoszság napján sem mozdulhat kéz! Isten az, aki ezt a talán Észak-Afrikából származó embert eljuttatja élete csúcspontjára, amikor életét metszi az üdvtörténet vonala, s egy rövid szakaszon kereszthordó lehet.
Reménységgel tölthet el bennünket, hogy Isten megragadhat minket is és az életünk az evangéliumhordozás által kiteljesedhet. Isten nem szűnik meg minket megragadni, kényszeríteni, elindítani és általunk is áldást osztani.
Cirénei Simon azután válhatott keresztyénné, amikor kényszerből vitte annak keresztjét, aki azt önként vállalta."
Cirénei Simon története mutatja, hogy még a nem szabad akaratból vállalt kereszt is tud áldás lenni, mert Isten át tudja változtatni a külső megragadást belső tűzzé. A passiótörténet Cirénei Simonja még "kényszermunkás", de az Apostolok Cselekedeteinek leírásában ő, Alexander és Rufus apja már mint "önkéntes" van jelen. Ez az Isten csodája bennünk!
Fájdalmas megragadások sorára emlékezhetünk a saját életünkből. Nagy mélységekre, ma is hordott sebekre, nagy elválásokra gondolhatunk és nagy találkozásokra, amelyek fordulatot hoztak sorsunkban. Ne felejtsd el: Isten megragadásainak, elkötelezéseinek komolyan vétele hozhatja meg a fordulópontot az életedben! Hidd el: még veled is tud valamit kezdeni!
Simon a keresztet Jézus után menve viszi, és fontos az is, hogy csak egy darabig. Lukács evangéliumi híradásának önálló vonása, hogy csak ő mondja így: Simon "Jézus után" viszi a keresztet. Az evangéliumban két helyen is elmondott szavak megjelenítése ez. Jézus mondta ki mindkettőt: "Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom." (Lk 14,27)